Sajnos a Palicsi-tó 1970-ben megkezdett szanálásának előnyeit már egyáltalán nem érezni, az idősebb generáció is fájó szívvel gondol vissza azokra az időkre, amikor még anélkül, hogy meg kellett volna gondolni, bátran fürödhettünk a tó vízében. Bár a víz ma sem okoz semmiféle fertőzést, még sincs kedvünk belemenni a zöld algák és a habzás miatt.
A víz éltető minősége olyannyira leromlott, hogy kritikussá kezd válni a helyzet. Az új víztisztító pedig megtisztítja ugyan a vizet, de egyelőre ez a beruházás csak a mostani hálózatból befolyó szennyvíz befogadására képes. Amennyiben nagyobb bővítések következnek, a szennyvíztisztítót is bővíteni kell majd.
A tó vizének minősége mostanra tehát annyira leromlott, hogy alkalmatlanná vált a halállomány felújítására is. Még a mindent elviselő fehér kárász sem tudott kifejlődni benne (8-10 év alatt csak tenyér nagyságúra nőtt – írta lapunk márciusban a Horgász-Vadász rovatunkban).
– Sajnos országos szinten a szennyvíztisztítást és a szennyvízlevezetést illetően igen rossznak mondható a helyzet. Észak-Bácskában a háztartások mindössze 26 százaléka rendelkezik megoldott szennyvízelvezetéssel. Ez a környező országokhoz képest nagyon rossz arány, viszont azt is hozzá kell tenni, hogy országos szinten nagyon jó ellátottságot jelent – magyarázza Karai László, a Körzeti Gazdasági Kamara önálló szakmunkatársa, akitől megtudtuk, a Palicsi-tó állapotának javulásához elengedhetetlenül szükséges új szennyvíztisztító beindítása, ami a legutóbbi információi alapján eltolódik januárig.
– A szennyvíztisztító nagyon fontos a tó állapota szempontjából annak ellenére is, hogy csak a mostani kapacitást lesz képes megtisztítani, és esetleg még az elkövetkező néhány év további fejlesztését a csatornahálózat terén. A tisztító kiépítése fázisokra van felosztva, és bővíthető. De egyelőre ez a megoldás is jó hatással lesz a víz minőségére, hiszen a helyzet tarthatatlan, és itt nem elsősorban csak a Palicsi-tóra gondolok, hanem a Ludasi-tóra és a környező patakokra is. A másodlagos szennyvíztisztítás okozza a másik óriási gondot, hiszen a gyáraknak nincs saját tisztítórendszerük, ami természetesen az elmúlt nehéz évek hozadéka is. A pénzhiány miatt pedig a magánosítás után még mindig nem ennek megoldása a legfőbb gondjuk. Itt megint csak a felügyelőségeknek kellene jobban odafigyelniük, hiszen törvény kötelezi az ipari vállalatokat saját tisztítórendszer kiépítésére.
Sajnos a Palicsi-tóban előforduló halelhullásnak is– Karai szerint– a tóba belefolyó szennyvíz az oka. A szennyező anyagok lekötik az oxigént, az élethez szükséges biológiai és kémiai feltételek sérülnek. Az algák pedig annyira elszaporodnak, hogy a tó felszínére kerülve nagyon csúnya látványt nyújtanak. Természetesen nem csak a látvány a probléma, hanem hogy az élővilág további fejlődését is gátolják.
– Sajnos a szennyvíz miatt annyira megváltozott a tó biológiai és kémiai összetétele, hogy ez egyre inkább csak gondot okoz. A továbbiakban akár bőrbetegséget is okozhat a szennyezettség. Ezt mindeddig sikerült egyensúlyban tartani, hiszen a környezetvédők, akiket megbíztak a tó fenntartásával, folyamatosan méréseket végeznek, és pillanatnyilag még nincs akkora katasztrófa, hogy be kelljen tiltani a fürdést. Ha ez a tisztító működésbe lép, megváltozik majd a víz minősége, de ki kell hangsúlyoznom, hogy nem azonnal, ahhoz is időre van szükség – magyarázta Karai.
A szakemberek azt javasolják, hogy iszaptalanítani kellene a tavat, hiszen megint akkora az iszapréteg vastagsága, hogy ez mindenképpen szükséges. De ehhez óriási pénzek kellenek, és Karai nem tud gyors megoldást a kialakult helyzetre.
– Persze a városi– eddig biológiailag ugyan megtisztított– szennyvíz mellett nemcsak a szállodák tisztítatlan szennyvize folyik bele a tóba, hanem a lakosságé is. A lakossági szennyvíz mellett a környező termőföldek vize is ide kerül, amelyeket természetesen műtrágyával kezelnek, esőzésekkor ez is belefolyik, beleszivárog a tóba. A lakosság tehát közvetlen hatással van a tó vizének minőségére. Amennyiben hasonló kontextusban beszélünk a Ludasi-tóról, ott még nagyobb a gond, hiszen védett területről van szó, még érzékenyebb az élővilág, és az iszapréteg pedig még vastagabb. Emellett átfolyások vannak a Palicsi-tóból a Ludasi-tóba, arról nem is beszélve, hogy a környékén lévő települések szennyvize egyenesen, mindenféle tisztítás nélkül folyik bele a Ludasi-tóba. A természetvédők tényleg mindent megtesznek, hogy fenntartsák a meglévő helyzetet, de ezeknek a civilizációs vívmányoknak a hatására a Ludasi-tó talán még nagyobb veszélyben van mint a Palicsi-tó, csak kevesebbet beszélünk róla, mert a Palicsi-tónak nagyobb potenciálja van idegenforgalmi szempontból. A Ludasi-tó viszont természetvédelmi rezervátum, amit– nem mellékesen – szintén lehetne idegenforgalmi szempontból fejleszteni.
Az országban még rosszabb a helyzet. Talán hihetetlennek hangzik, de tény, hogy csak Szabadkán és Kragujevacon van az országban egyedül kiépített szennyvízelvezető berendezés és szűrő. Belgrádban, Újvidéken – és még sorolhatnánk a kisebb-nagyobb városokat – a Dunába, a Szávába, a Tiszába egyenesen, tisztítatlanul folyik bele a lakosság szennyvize. Legfeljebb a gyárak végeznek tisztítást. Persze ott okoz ez látványosabb és nagyobb gondot, ahol állóvizekbe folyik a szennyvíz.
– A negyedik– vagyis az idegenforgalmi szektorban a leglátványosabb – az alga, és ez rendkívül visszataszító képet nyújt. Elsődleges feladat tehát az, hogy ezt a részt megtisztítsuk, de nemcsak a látvány miatt, hanem azért is, hogy a tó vize olyan minőségű legyen, hogy bátran lehessen benne fürdeni. Mi, a Gazdasági Kamara természetesen támogatjuk Palics fejlesztési tervét és annak célkitűzéseit, hiszen ennek köszönhetően érkeznek majd a turisták, de ha ilyen látvány fogadja őket, félő, hogy visszariadnak a palicsi üdüléstől.
