Szerdán este Újvidéken Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke vendégül látta Szili Katalint, a Magyar Országgyűlés elnök asszonyát és Slavica Đukic-Dejanovićot, a szerbiai parlament elnöknőjét. Az újvidéki hármas parlamenti elnöki találkozó után Szili Katalin a következőt nyilatkozta lapunknak:
– Örül az ember, ha egy ilyen szomszédasszonya van, mint Slavica Đukic-Dejanović, a köztársasági parlament elnök asszonya, mert így van alkalom a régióban közvetlenül és baráti légkörben megtárgyalni az ügyeinket. Az osztrák kolléganőmmel volt még ilyen közvetlen a kapcsolatom, s ez meg is látszott az együttműködésünkön. Đukic-Dejanović elnök asszony függetlenül attól, hogy november 18-án és 19-én Magyarországra jön egy budapesti látogatásra, mégis úgy gondolta, hogy itt, Újvidéken a hármas parlamenti elnöki találkozó jó lehetőséget biztosít arra, hogy egyrészt előkészítsük a jövendőbeli látogatást, másrészt, hogy Vajdaságot is bevonjuk ebbe a folyamatba, már csak azért is, hogy jó példával járjunk elő. A négy és fél évvel ezelőtt megkötött toleranciaegyezményt annak idején a köztársasági parlament akkori elnökével, Predrag Markovićtyal állítottuk össze, most úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne ennyi idő eltelte után leszűrni a tapasztalatokat, és áttekinteni ezt az egyezményt. Ahogy Barozzo elnök úr is kifejezte, amikor szeptember 15-én Budapesten járt, hogy reméli, 2009-ben már tagjelölt státusba kerül Szerbia, így mi is úgy gondoltuk, hogy nagyon fontos lenne ezt követően az együttműködés megerősítése és a toleranciaegyezmény újraértékelése. Magyarország mindig is nagy támogatója volt annak, hogy Szerbia tagjelölt státusba kerüljön, s ezentúl is azon leszünk, hogy mindinkább segítsük Szerbia felzárkózását.
Mit tesznek ennek érdekében?
– A parlamenti dimenzióban gondolkodva, kidolgoztunk egy olyan keretmegállapodást, aminek az aláírására november 18-19-én kerül sor Budapesten. Ebben azokat a kérdéseket fogjuk rögzíteni, amelyek a parlamenti bizottságok együttműködésére vonatkoznak: milyen módon, milyen témakörben és hogyan nyilvánulnak meg, s ennek lesz két olyan passzusa, amit én roppant fontosnak tartok.
Mi lenne az?
– Hogy Vajdaságot, a vajdasági parlamentet is vonjuk be az együttműködésbe, a regionális együttműködés kapcsán, hiszen a régiós együttműködés nagyon-nagyon fontos az Európai Unió szemszögéből nézve. Van egy másik passzus is, ami viszont a partnerségi együttműködésre vonatkozik, ez a kisebbségek európai standardjának a bővítése. Erre a legjobb példa Vajdaság, ahol több kisebbség él együtt. Megállapodtunk abban is Egeresi Sándor úrral és az elnök asszonnyal, hogy mindannyian egy-egy csapatot hozunk létre, és azok leülnek egy asztalhoz decemberben, amikor az első találkozó során áttekintik majd a négy és fél évvel ezelőtt megkötött toleranciamegállapodást. Mivel ma már a stabilitási és társulási megállapodás alapján más státusba kerül Szerbia, így abban reménykedünk, hogy ez is bekerül és serkentőleg hat majd a toleranciaprogramra. Úgy is fogalmazhatnék, hogy egy magasabb szintre emeli a megállapodást. Az aláírásra jövő nyáron majd a Toleranciatábor megrendezése idején kerül sor, ahova a vajdasági parlamentet szeretnék partnerként meghívni. Ez egy olyan minta értékű együttműködés lehet, amelyet Európa minta értékű programként fogad el, ezért mi szeretnénk elküldeni valamennyi európai vezetőnek is, hogy világossá váljon előttünk, hogy a mi együttműködésünknek csak nyertesei vannak. Magyarország számára fontos, hogy ennek a térségnek a stabilitása erősödjön, ennek pedig egyetlen kulcskérdése az európaizálódási folyamat, amely elindult, fontos, hogy továbblépjen és elérje a célját. Ez volt a mi mostani találkozónk megbeszélésének a célja is.
Az Ön számára mi volt a legfontosabb kicsengése a megbeszélésnek?
– Az, hogy meggyőződhettem róla, hogy Slavica Đukic-Dejanović elnök asszony támogatja Vajdaság statútumát. Ezenkívül tájékoztatott arról, hogy letették az esküt az országgyűlési biztoshelyettesek, akik között a kisebbségi ombudsman is helyet kapott, tehát Szerbiában már létezik ez a tisztség. Ezt én fontos lépésnek tartom, valamint azt is, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsok megalakulásáról szóló törvényről még a télen tárgyalni fog a szerbiai parlament, s megtudtam azt is, hogy jövőre tervezik, a második félévben a diszkriminációs tilalomról szóló törvény elfogadását. Gondolom, hogy ezek lényeges lépések.
Miben állapodtak meg?
– Abban, hogy félévenként találkozni fogunk, sőt Cirlik Imre képviselő társam, a baráti tagozat elnöke, Szentes polgármestere, április 30-ára meghívott bennünket Szentesre, így már azt is tudni lehet, hogy ott lesz a következő határ menti találkozó.
Ezek szerint mindenképpen közeledést tapasztalt a köztársasági parlament elnök asszonya részéről?
– Abszolút partneri találkozónak tartom az újvidékit, nem éreztem azt, hogy bárkinek közeledni kellett volna, hiszen teljes nézetazonosság uralkodott közöttünk mindenben. Örömtelinek tartom azt a készséget, hogy valamennyien arra törekszünk, hogy egy minta értékű regionális együttműködést alakítsunk ki.
