Felgyorsultak az események a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény meghozatala körül. Miután az illetékes minisztérium által megbízott munkacsoport elkészítette a törvény tervezetét, jelenleg az társadalmi közvitán van. A magyar közösség, illetve a Magyar Nemzeti Tanács szempontjából már pontos határidők is vannak: november 12-ig, azaz máig lehet véleményezni a tervezetet, majd azok alapján az MNT november 14-i, pénteki zentai ülésén dönt esetleges módosítási indítványairól. A nemzeti tanácsok munkájára és jövőjére vonatkozó kérdések közül a két legjelentősebb a választás módjának, illetve a hatásköröknek a kérdése. Tegnap kezdődött, és ma folytatódó kétrészes írásunkban ezt a két kérdést jártuk körül részleteiben is, a téma egyik legjobb ismerőjével, dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkárral.
A törvénytervezet mekkora hatáskört biztosít a nemzeti tanácsok számára?
– Ez a fontosabb része a törvénynek, mert autonómia akkor van, ha ezen a területen a nemzeti tanács maga hozza meg a döntéseit, irányítja intézményeit, vagy aktívan részt vesz a döntéshozatalban. A tényleges hatáskör az, hogy azok az intézmények, amelyek az önazonosság szempontjából döntő fontosságúak, a nemzeti tanácsok irányítása vagy befolyása alatt legyenek. Ne születhessenek olyan intézkedések, döntések, amelyekben a nemzeti tanácsokat megkerülték, de lényeges az is, hogy a nemzeti tanácsoknak meglegyenek azok a pénzügyi és egyéb eszközei, hogy a közösség számára fontos kérdésekben lépni tudjanak. A perszonális autonómia arról szól, hogy ezekben a kérdésekben a közösséghez tartozó emberek képviselői hozzák meg a döntést és ebben partnerei legyenek az államnak. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzeti tanács alapítója vagy társalapítója legyen az összes olyan intézménynek, amelynek fontos szerepe van a közösség önazonosságának megőrzése és ápolása szempontjából.
Ez a folyamat esetünkben már megkezdődött.
– A vajdasági alapítású intézmények esetében a Hét Nap, a Magyar Szó, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és az Európai Kollégium a Magyar Nemzeti Tanácsnak az igazgatási jogkörébe tartozik, átvette a tartománytól az igazgatást, csak a pénzelést biztosítja a tartomány. A törvény utat nyit arra, hogy a többi fontos magyar intézményben is a nemzeti tanács részt vegyen az igazgatásban, az általános iskoláktól kezdve, az elit-gimnáziumokon át, a magyar nyelvű intézményekig, továbbá, hogy a közszolgálati médiában az MNT-nek döntéshozó szerepe legyen az adott nyelvű tájékoztatás biztosítása esetében. A törvény megnyitja azt a lehetőséget, hogy a teljes intézményrendszer a közösség legitim területének irányítása alá kerüljön.
A törvény azt jelenti számunkra, hogy egyszerre minden nehézség elhárul az utunkból?
– A Kárpát-medencében egyedülállóként a vajdasági magyar közösségnek sikerült elérnie, hogy kiépítheti a magyar autonómiát, kérdés az, hogy most mindez milyen javulást hoz a közösség életében. Attól tartok, nehogy az igazolódjon be, hogy ez az autonómia nem hoz érdemi javulást a közösség életében. Nehogy arra kelljen rádöbbennünk, hogy közösségünknek a valós bajai nem abban vannak, hogy nincs autonómia. Intő jel, hogy a Kárpát-medencében mi értük el a legnagyobb sikereket, ezen a téren érkeznek az elismerések Kolozsvártól Komáromig, de Budapestről is, ám gyakorlatilag az itteni magyar közösség ezt nagyon mérsékelten jutalmazza, legalábbis a választásokon. Ezek alapján azt a következtetést vonom le, hogy ne várjunk csodát a magyar perszonális autonómiától, ez fontos eleme lehet a közösség egyenjogúságának, de várjuk el azt tőle, hogy megoldja az itt élő magyar közösség gondjainak zömét, mert vannak olyan dolgok, amelyek megoldásához eszköz lehet a mi autonómiánk, ám nem mindenhez. Nem szabad elhanyagolni azokat a területeket, amelyek ezen kívül esnek. A folyamatot támogatni kell, de ne csapjuk be az embereket, hogy egy ilyen autonómia kiépítése jóllakatja az éhezőket, munkát ad a munkanélkülieknek, megoldja a jogállamiságban meglévő problémákat, a korrupciót, az oktatási intézmények színvonalának deficitjét.