A boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia közötti közös projektumokról, az együttműködésről tárgyalt csütörtökön Belgrádban Željka Cvijanović, Bosznia-Hercegovina Elnökségének szerb tagja és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke Aleksandar Vučić szerb államfővel. Szóba került egy emlékközpont megépítése is, amelyben Szerbia jelentős szerepet kíván vállalni.
A találkozót követő közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić többek között rámutatott arra, hogy Bosznia-Hercegovina fontos külkereskedelmi partnere Szerbiának, hiszen a megvalósított árucsere-forgalom tekintetében a hatodik helyen áll, ugyanis a két ország 2,3 milliárd eurós forgalmat valósított meg a múlt évben.
A találkozójuk során abban is megállapodtak, hogy a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia közös munkacsoportot alakít, amelynek feladata Donja Gardinaban egy emlékközpont építésének megszervezése lesz, amelyet a Jasenovac koncentrációs tábor ártatlan áldozatainak emlékére szentelnek, emelte ki Vučić, majd hozzátette, Szerbia a költségek 80 százalékát magára vállalja. Egyúttal gratulált vendégeinek az októberben megtartott boszniai választások eredményéhez, majd rámutatott arra is, hogy milyen kötelezettségek állnak előttük. Szóba kerültek a régióban felmerülő problémák, a koszovói helyzet rendezése, de megemlítették a mindkét fél számára fontos infrastrukturális projekteket, mindenekelőtt a Rača–Bjelina autópálya építését, amely nem halad a háború és az építőanyag magas ára miatt. Vučić kiemelte, Szerbia továbbra is segítséget kíván nyújtani Drvar, Kostajnica, Dubica és Nevesinje községeknek.
Željka Cvijanović belgrádi látogatásakor kiemelte, a boszniai választásokat követő új politikai funkciók új kihívásokat hoztak a számukra, de hozzátette, ezen a poszton, amit ő most betölt, igyekezni fog hozzájárulni ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina a viszály helyett a közös érdekekre fektesse a hangsúlyt. Kiemelte, igaz, ez nemcsak tőle függ, hanem politikai társaitól is. Cvijanović szerint Aleksandar Vučićtyal azokat a közös projekteket vették számba, amelyekben a kétoldalú viszony erősítéséhez járulnak hozzá, illetve amelyekben Szerbia társfinanszírozást vállalt. Ezeknek a tárgyalásoknak a célja, hogy megvalósulhassanak a projektek, mint a Buk Bijela vízierőmű és terbinaji légikikötő megépítése, melyek stratégiai jelentőségű projektumok. Jobb közlekedési feltételeket teremtenek, hozzájárulnak a turizmus fejlesztéséhez, és nem utolsó sorban javítanak Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság, illetve Bosznia-Hercegovina viszonyán. Kiemelte ugyanakkor, hogy az előttünk álló időszakban nagyon sok kérdést kell rendezni, sok problémát megoldani, olyanokat amelyek Szerbiára, illetve Bosznia-Hercegovinára nehezednek.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke arról beszélt, nemzetközi nyomás nehezedik a boszniai Szerb Köztársaságra és Szerbiára is.
– Bosznia-Hercegovina nem ismerte el Koszovó függetlenségét, mert a boszniai Szerb Köztársaság ehhez nem adta beleegyezését. Véleményünk szerint a nemzetközi meghatározó tényezők tervszerűen osztották meg a szerbséget. A volt Jugoszlávia szétesésével a boszniai szerbséget Bosznia-Hercegovinához csatolta, ahol ők nem kívánnak lenni. Ugyanígy éreznek a koszovói szerbek is. A nemzetközi tényezők ezúttal figyelmen kívül hagyják Szerbia területi integritását, amit egyébként a világban sérthetetlennek tartanak. Amíg más országok esetében még a felfegyverzéstől sem riadnak vissza ennek érdekében, Szerbia esetében nem ismerik el a korábbi téves döntésüket és abszurd helyzetbe sodorják Szerbia és Koszovó viszonyát – emelte ki Dodik. Hozzátette: – Most, ahogy hozzáférhetővé válnak a dokumentumok, elolvashatjuk hogyan hozták meg a döntés Bosznia-Hercegovina esetében is. Világos, hogy a State Departnemt, vagyis az amerikai adminisztráció egyenrangúan kezelt két javaslatot, mégpedig Madeleine Albright javaslatát, aki a daytoni szerződést szorgalmazta, illetve Sandy Berger nemzetbiztonság igazgatójának elképzelését, miszerint a népnek kellett volna döntenie, hogy hol és milyen határok között szeretne élni. Albright döntésének győzelmével a boszniai szerbség ma a téves döntés következményeit viseli. Bosznia-Hercegovina soha nem volt még ilyen rossz állapotban, soha nem volt ekkora széthúzás mint ma. Nincs semmilyen jövőképe és elképzelése, hogyan vezessék az országot, hiszen a világban nincs hasonló állam, amely példát mutathatna ebben. Összeomlott az alkotmányjog, illetve mindent megtettek azért, hogy a daytoni szerződés ne valósuljon meg teljes mértékben. Szeretnénk ha Bosznia-Hercegovina visszatérne régi önmagához, az eredeti daytoni szerződéshez és az alkotmányhoz – mondta Milorad Dodik.
Rámutatott, fontosnak tartja, hogy Szerbia szavatol azért, hogy a tervezett projektumok megvalósuljanak a boszniai Szerb Köztársaság területén. Hangsúlyozta, Szerbia soha nem ingott meg abban, hogy tiszteletben tartsa Bosznia-Hercegovina területi integritását, ám mint arra Dodik rámutatott, fontosnak tartják, hogy Vučić tudjon arról, hogy a boszniai szerb Köztársaság polgárainak alkotmányos joga veszélybe került.
– Bosznia-Hercegovina patthelyzetbe került, aminek megoldása szinte lehetetlen. A jelenlegi nehéz helyzetet a nemzetközi tényezők csupán elkendőzik a különböző beavatkozásokkal – mondta Dodik, majd hozzátette, azon dolgoznak majd, hogy a boszniai Szerb Köztársaságot és Szerbiát a közös oktatási és kulturális programokon keresztül integrálják.
Nyitókép: Belgrádban tárgyalt tegnap Željka Cvijanović, Milorad Dodik és Aleksandar Vučić (Fotó: Beta)
