Nem lesz többé lakodalmi menet Muzslyán? (Kecskés István illusztrációja - archív felvétel)
Az év vége előtt – előzetes bejelentés nélkül – minisztériumi rendelettel megszüntették a muzslyai anyakönyvvezetői hivatal munkáját. Aztán a helyi tanács közbenjárására január 4-től a hivatal újra megnyílt, de a gyerekek anyakönyveztetését és a halotti bizonyítványok kiállíttatását ezentúl már a városban kell elvégezni. Ezek után Muzslyán házasságot sem lehet kötni, amivel több mint egy évszázados hagyomány van megszűnőben. Mostantól a helyi irodában (hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken) csak anyakönyvi, házasságkötési és elhalálozási kivonatot, valamint állampolgársági bizonylatot kérelmezhetnek.
A muzslyaiakat kellemetlenül érte az újabb leépítés, hiszen több mint egy évszázados hagyomány megszüntetéséről van szó. A muzslyai lakodalom pedig messze földön híres, és az esküvőre való gyalogos felvonulás itt még nem számít ritkaságnak. De ez nem csak hagyomány, hanem az itt élőknek egy megszerzett joga arra, hogy saját környezetükben, saját anyanyelvükön legyenek részesei az élet egyik legszebb szertartásának. Eskettetés ezentúl csak abban az esetben lehetséges a helyi tanács dísztermében, hogyha azt kérelmezik, és persze külön fizetnek érte. Tudomásunk szerint ez több mint tízezer dinárba kerül majd. Tehát a muzslyaiak vagy fizetnek, vagy pedig a násznépük kénytelen lesz bemenni a nagybecskereki városházára (ami oda-vissza tíz kilométer). Ezután pedig elmarad majd a násznép hagyományos felvonulása a falu utcáin, ami úgyszintén része volt a lakodalmi szokásoknak.
A közel kilencezer lakosú, magyar többségű Muzslya közigazgatásilag Nagybecskerek legnagyobb helyi közössége, mégis legtöbbször önálló településként emlegetik. Nem csak azért, mert egykor az is volt, hanem mert a városba való beolvasztása annak idején politikai hátterű volt. Az elmúlt évek tapasztalata pedig megmutatta, hogy a muzslyaiak számára jobb lett volna, ha önálló településként maradnak meg. Mert hiába ők a legfegyelmezettebb adófizetők, a közösből való juttatást mégis rendszerint az utolsók közt kapják meg. A muzslyaiak például évtizedekig fizették a községi járulékot a szennyvízlevezető-hálózatra, s miközben a városban építkeztek, addig náluk hozzá sem fogtak az itt élők egyik legnagyobb kommunális problémájának a megoldásához.
Mióta Nagybecskerek városi státust kapott, azóta folynak a találgatások akörül, hogy mely falvaknak, területeknek van esélye arra, hogy községi rangot kapjanak (két-három község létrejöttét emlegetik). Az ehhez szükséges egyik alapfeltételt, vagyis azt, hogy legalább tízezer lakossal rendelkező területről legyen szó, teljesíti Muzslya, Lukácsfalva és Erzsébetlak. Már folytak előzetes tárgyalások a két szomszédos faluval, amelyekkel területileg is egységet alkothatnának. Községként nyilván könnyebben lehetne érvényesíteni a közvállalatok munkájához kötődő elvárásaikat, beleszólásuk lenne az anyanyelven való tájékoztatás ügyébe, és a Közép-Bánátban élő magyarság sok más gondját-baját is könnyebben orvosolhatnák.
S akkor külön fizetség nélkül lehetne újra eskettetni Muzslyán.
