Az ország gazdaságának vesztesége már most meghaladja a 2 milliárd dinárt – pont ennyibe kerülne az udvarnoki gáztározó felújítása, ahonnan 5 millió köbméter gázt lehetne kitermelni –, megállapodás pedig még mindig nincs. A vállalatok kártérítést követelnek és perrel fenyegetőznek, az államot hibáztatják, amelynek évek óta nincs energetikai terve.
Az illetékes minisztériumban nem nyilatkoznak arról, hogy gazdaságunk mekkora veszteséggel kell számoljon a gázválság következtében. A Szerbiai Munkaadók Szövetsége viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a veszteség már most meghaladja a 2 milliárd dinárt, ami az elkövetkező napokban, amíg nem születik megállapodás, csak növekedni fog. Emellett Szerbia azért, hogy Magyarországról, illetve Németországból vásárolja a földgázt, magasabb árat fizet, ami azt jelenti, hogy ezer köbméterért most 500 dollárt fizetnek, míg Oroszországnak ugyanezért a mennyiségért 450 dollárt adtak. Naponta ez mintegy 250 ezer dollárral jelent nagyobb kiadást.
A minap a Srbijagas igazgatója, Dušan Bajatović azt mondta, nem tudja megítélni mekkora veszteséget termel ezáltal az ország gazdasága, de mint kiemelte, az biztosan több, mint amennyi az udvarnoki gáztározó felújításához kellene. Annak működésbe helyezéséhez mintegy 22 millió euróra van szükség, vagyis pont annyira, amennyi az ország becsült vesztesége az elmúlt 10 napban. Szerbiának egyébként 2004 óta nincs energetikai terve. Ennek ellenére a Srbijagas igazgatója szerint amennyiben komolyan vennék a gáztárolás fontosságát, Szerbia a régió tározója lehetne, 5-7 millió köbméter földgáz tárolására lenne lehetősége.
A most veszteséges vállalatok számára azonban ez sovány vigasz, azok kártérítést követelnek, és azzal fenyegetőznek, beperelik a szerb államot. Állításuk szerint ugyanis az állam köteles lett volna gondoskodni a tartalékról, nem hihetett vakon az ukránoknak és az oroszoknak.
A Vajdaságban egyesek szerint a gyógyszeripar számol a legnagyobb veszteséggel, de más, kisebb vállalatok, kisvállalkozók sem maradnak védettek.
Szabadkán évek óta csak a gázhálózatot bővítik, hiszen az illetékesek is azt ígérték, ez az energiaforrás a legkönnyebben hozzáférhető és a legolcsóbb is. Az ígéretekből aztán, úgy tűnik, egyik sem bizonyult igaznak, egyelőre, hiszen a gáz az elmúlt fél évben mintegy hetven százalékkal drágult meg, aztán most már nem is jut belőle mindenkinek.
Amikor január 6-án Oroszország elzárta a gázcsapokat, a lakosság még nem érezte a következményeket, az ipar viszont már igen. A szabadkai nagyvállalatok közül többen külföldre is szállítanak, míg mások a Vajdaság több városát látják el tejtermékkel, pékáruval. Mégis a vállalatok felkészültségének, és hozzá kell tenni, a város vezetősége fellépésének köszönhetően, szinte egyik vállalatban sem okozott jelentős anyagi veszteséget – úgy tűnik, csak egyelőre – a gáz hiánya.
A Szabadkai Tejgyár igazgatója, Dušan Grujić elmondta, vállalatuk számára szerencsére nem okoz gondot a gázhiány, ugyanis elegendő mennyiségű pakurával rendelkeznek. Erre a fűtőanyagra való áttérés pedig nem jelentett különösebb problémát, és pénzbe sem került.
– Az igazság az, hogy mivel a pakura olcsóbb mint a gáz, még valamennyit meg is tudunk spórolni ebben a hónapban – mondta a tejgyár igazgatója.
Hasonlóan jó helyzetben van az energiaválság ellenére a Fidelinka pékség is, amely szinte a Vajdaság egész területére szállít pékárut, kenyeret.
– Gázolajra tértünk át, tulajdonképpen erre az alternatív megoldásra való áttérés volt számunkra a legolcsóbb. Igazából a legjobb megoldás a propán-bután gáz lett volna, de nem tudtuk megoldani az áttérést. Már január 6-án este elvégeztünk minden szükséges lépést, hogy a fogyasztók ne károsuljanak. Természetesen az első 24 óra nagyon kockázatos volt, de nem volt még késés a kiszállításkor sem. Ami a költségeket illeti, nem olyan egyszerű azt kiszámolni, viszont úgy gondolom, hogy nem kell nagy költségekkel számolnunk – mondta Branko Pančić, a Fidelinka műszaki igazgatója.
A Fornetti Mini Péksüteménygyárban sem okozott gondot a termelési folyamatban a gázhiány, alternatív megoldásként a villanyáramot használják, így veszteséget sem okozott számukra a válság, tudtuk meg Domorád Józseftől.
Nem ilyen jó a helyzet azonban a Masterplast Yu kereskedelmi, termelési és szolgáltató vállalatban, ahol körülbelül egy hónappal ezelőtt nyílt egy új, szigetelőanyagot gyártó részleg, és ennek köszönhetően 100 új munkahely adódott.
– Vállalatunkat közvetlenül is érintette a gázválság, ugyanis az új polisztirol üzemünkben csak gázfűtés van, ezért a gáz hiánya miatt itt nem folyhat a teljes termelési folyamat. Az új projektum sikeres megvalósítása nagyobb gázfogyasztást igényelt, vagyis nagyobb átmérőjű utcai vezetékeket. Ezekbe a dolgokba belefektettünk, ezért számítottunk is a folyamatos ellátásra, és nem készültünk alternatív megoldásokkal. Szerencse, hogy ez nem az építőipar fő idényében történik. Sajnos azt kell mondjam, hogyha egy héten belül nem lesz gázszolgáltatás, akkor az még súlyosabb károkat okoz majd a vállalatnak. Cégünk jogosnak tartaná, ha valakit felelősségre vonnának. Most még minimális módon tud folyni a termelés, mert a félkész termékeket vágjuk és csomagoljuk, de itt is idővel bezárul a kör. Mindemellett hálával tartozunk az önkormányzat képviselőinek és a Szabadkai Gázműveknek, akik minden pillanatban értesítettek bennünket a fejleményekről, ami sokban segített a termelési folyamatok irányításában – mesélt lapunknak a vállalat nehézségeiről Dudás István, a Masterplast Yu. logisztikáért felelős vezetője, aki hozzátette, amennyiben lesz rá lehetőség és eljön az ideje, akár perben is lehet gondolkodni, kártérítést fognak követelni.
A szabadkai vállalatok közül a Távfűtőművek Kommunális Közvállalat is gyorsan tudott reagálni, volt tartalék pakurájuk, illetve azonnal rendeléseket is leadtak, hogy a továbbiakban is legyen elég fűtőanyag.
Pero Rikić, a Távfűtőművek igazgatója elmondta, pakurát egyébként is használnak, csak egészen kis mértékben, így ami a költségeket illeti, azokat majd akkor érzik meg, amikor ezt a nagyobb mennyiséget, vagyis több mint ötszáz tonnát egyszerre ki kell fizetni.
– Komolyabb anyagi következményét majd akkor érezzük, amikor berendezéseinket tisztítanunk kell, hiszen a pakura nagyon sok piszkot hagy maga után. Ez a fűtési szezon után következik majd be. Mindez azonban 10-15 százalékos többletkiadást jelent csupán, ami a válság komolyságához képest nem számít komoly veszteségnek – mondta Rikić.
Szekula István, a Locher igazgatója elmondta, kollektív szabadságra ment a vállalat, de ez a szabadság eleve tervben volt, így anyagi veszteséget nem okozott. Ez idő alatt, vagyis január 8-a és 12-e között a vállalaton belül alakult válságstáb folyamatosan dolgozott, hogy megfelelő megoldást találjanak, és fűteni tudják a hatalmas csarnokot, ahol mintegy 600 munkás dolgozik.
– Németországból nagyon gyorsan megérkeztek a berendezések. Így át tudtunk állni a fűtőolajjal történő fűtésre. Hogy legyen még alternatív megoldás, a PB-gázzal való fűtéshez szükséges berendezéseket a hétvégén szerelik be. Így tulajdonképpen minden eshetőségre felkészülünk. Ami az anyagi kiadásokat illeti, azt mondhatom, hogy sokkal nagyobb lett volna a veszteség, ha le kellett volna állnunk a termeléssel. Így, hogy fűtőolajjal való fűtésre áttértünk, teljesíteni tudjuk a megrendeléseket, ami sokkal fontosabb – mondta Szekula.
Telefonon felkerestünk szabadkai virágtermelőket is, akik közül szinte senki sem tért át a gázfűtésre, mert elmondásuk szerint annyira drága lenne a fóliasátor, illetve az üvegház felfűtése, hogy az elvinné az összes hasznot. Ők továbbra is szénnel, fával, árammal fűtenek. Mint elmondták, igaz ugyan, hogy nem annyira kényelmes és tiszta megoldás, mégis úgy tűnik, azok járnak jól, akik több lábon állnak, a modern, kényelmes megoldás mellett a hagyományos, alternatív módszereket sem vetik el. Arra is kívácsiak voltunk, milyen volt a levegő tisztasága mindeközben?
Selymesi Magdától, a szabadkai Egészségvédelmi Intézet környezetvédelmi osztályának vezetőjétől megtudtuk, Szabadkán is érzékelhető volt a légszennyezettség növekedése, különösen január 8-a és 10-e között. Ekkor kétszeresére, sőt háromszorosára nőtt a korom és a kén-dioxid mennyisége a levegőben.
– Szabadkán a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és a korom mennyiségét mérjük a levegőben. Amikor a szén használata megnő a városban, akkor megnő a levegőben a kén-dioxid mennyisége is. Ez kifejezetten érzékelhető volt az elmúlt napokban. A gázfűtés esetében a kén-dioxid mennyisége minimálisra csökken. Az automata mérőállomás adataihoz, ami az Újvárosháza előtt található, eddig nem volt hozzáférésünk, hosszas könyörgés után most hozzájutottam, és ezen is látszik, hogy ezen a két napon kifejezetten a határérték felett voltak a légköri aeroszolok, vagyis a szálló por. E szálló por, más néven PM10 miatt volt szmogriadó Budapesten. Erre nálunk nincs határérték. Piszkos levegőnk eddig is volt, ezt tudni. Extrém értékeket mértünk már máskor is, amikor az időjárás kedvezőtlen volt. A légköri aeroszolokat tartják a legveszélyesebbnek, hiszen nagyon összetett. Tartalmaz szerves anyagokat, azbesztport, olyan szerves anyagokat, amelyek átestek bizonyos kémiai változáson a levegőben. Ezeknek toxikus, kancerogén, allergén hatása lehet. Bekerülnek az emberi szervezetbe, és ott is maradnak.
