Eredménytelenül végződött a helyi járulékról szóló hétvégi referendum Muzslyán. Nem hivatalos adatok szerint január 8-án, 9-én, 10-én és 11-én a 6918 szavazati joggal rendelkező polgár közül mindössze 1238-an (18 százalék) járultak az urnák elé. Sovány vigasz, hogy többségük (77 százalék) a helyi hozzájárulás meghosszabbítására szavazott. A referendumról szóló új törvény értelmében ugyanis a véleménynyilvánítás akkor eredményes, hogyha a szavazati joggal rendelkezőknek több mint a fele igennel szavaz. Manapság viszont nehéz találni olyan témát, amely arra késztetné a polgárokat, hogy ekkora számban egyáltalán az urnák elé járuljanak. A muzslyaiaknak nem sokat ér most azon morfondírozni, hogy miért kellett gyakorlatilag megvalósíthatatlan feltételeket szabni a referendum sikerességéhez. Számukra a legnagyobb kérdés most az, hogy mi lesz ennek a közösségnek a további sorsa. Mert eddig szinte mindent önerőből építettek ki. Hallai Zoltán, a helyi közösség tanácsának elnöke erről a következőt mondta el a Magyar Szónak:
– A muzslyaiak saját pénzükből építettek ki 55 km utat és járdát, csaknem ilyen hosszúságú a vízvezeték- és szennyvízelvezető hálózatot, elkészült a gázvezeték, az utcai világítás, aszfaltút vezet a határba, karbantartották és bővítették a középületeket stb. A jelenlegi helyzetben, amikor a városnak nincs pénze a kisebb kommunális beruházásokra sem, a helyi járulékból lehet fenntartani a kommunális infrastruktúrát. Ez nélkül képtelenek leszünk ellátni az öt középületet (Petőfi Sándor MME, Muzslyaiak Klubja, Tűzoltó Otthon, Lehel Sportközpont és a Nyugdíjasok Otthona) és a 24 civil szervezet irodáit, amelyek ráadásul támogatás nélkül maradnak. A helyi járulékban volt egy kis önrendelkezési jog is. Mert erre a pénzre a nagypolitika nem tehette rá a kezét. Arra fordíthattuk, amire mi akartuk. Nyilván ez nem tetszett mindenkinek.
Utólag könnyű okoskodni, de sok előjel arra vallott, hogy a jelen helyzetben a referendum véghezvitele „lehetetlen misszió”.
– A magas részvételi arány megkövetelése mellett egyéb gátló körülmény is volt. Így például egy év alatt négyszáz személlyel megnövekedett a muzslyai szavazópolgárok száma. Kissé furcsa, mivel ez csak a nagybecskereki önkormányzat adataiból látszik, minden más ennek az ellenkezőjét mutatja (például a gyerekek száma az iskolában továbbra is csökken). Másrészt, a helyi parlament legutóbbi ülésén egyes felszólalók arra hívták fel a (szerb) polgárokat, hogy ne menjenek el szavazni. A meghívás ellenére a nagybecskereki polgármester nem jött ki Muzslyára, közös sajtótájékoztatót sem sikerült tartanunk, közben egyetlen önkormányzati vezető sem állt ki a helyi járulék mellett. A politikai pártok is érdektelenként viselkedtek. Ráadásul közvetlenül a referendum előtt megszüntették, majd részben visszaállították a helyi irodában működő anyakönyvvezetői hivatal kirendeltségét. Egy évszázad után Muzslyán nem lehet többé eskettetni, a születést és az elhalálozást ezentúl Nagybecskereken kell bejelenteni. Ez is oka lehet a távolmaradásnak.
Sokan előre féltek az ilyen végkimeneteltől, mert a két százalékos hozzájárulás nélkül megbénulhat a sport- és művelődési élet a településen, ahol eddig hetente voltak események, rendezvények. Mi várható ezután?
– Két nap múlva közzéteszik a hivatalos eredményt, és azon nyomban összeül majd a helyi közösség tanácsa, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket. Erről egyelőre nem nyilatkozhatok. De annyi biztos, hogy fel kell függeszteni egyes tevékenységek pénzelését, és a legfontosabbakra kell összpontosítani. Például lehetővé kell tenni a női kézilabda-csapatnak a tavaszi idényben való szereplését. De a konkrét intézkedésekről tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
A Zeppelin Rádió megszüntetése és az anyakönyvvezetés leépítése után a helyi járulék megszüntetésével most egy újabb csapás érte a legnagyobb közép-bánáti magyarlakta települést, amely közigazgatásilag Nagybecskerek város helyi közössége, de mindenki önálló faluként emlegeti. Nagybecskerek városi státusának az elnyerése után viszont fennáll a helyi közösségek megszűnésének a veszélye. A szomszédos, alig három kilométerre fekvő Lukácsfalvával együtt megvolna a községi státushoz szükséges tízezres lélekszám. Egyes jóslatok szerint Nagybecskerek területén két-három község alakulhat (legtöbbször a Baglyas lakótelepet és Melencét emlegetik). A muzslyaiaknak nem lesz könnyű kiharcolniuk ezt a státuszt. Ebben az irányban már megtették az első lépéseket. Vannak ígéretek. De nem volna szabad szem elől téveszteni a hétvégi referendum tapasztalatait.
