A Görögország belgrádi nagykövetségére Molotov-koktélt dobó anarchista csoport elleni eljárás politikai hátterű. Az állam könnyen lecsap egy marginális, baloldali csoportra, ahelyett, hogy leszámolna az egyre erőszakosabb, és sokkal veszélyesebb szélsőjobboldallal. Nyilván azért, mert az előbbiek gyengék, az utóbbiak pedig komoly szavazóbázist képeznek, hangzott el a nagybecskereki Zöld Harangban megtartott hétfő esti fórumon, amelynek témája a hattagú anarchista csoport elleni büntetőeljárás háttere volt.
A történet 2008. december hatodikán kezdődött, amikor Görögországban egy rendőr megölt egy fiút, ami a tiltakozások hullámát váltotta ki. Később az egyik letartóztatott tiltakozó negyvennapos éhségsztrájkot tartott, kiszabadításáért már nemzetközi megmozdulások voltak. Ennek a „hullámzásnak” ez egyik epizódjaként tavaly augusztus 24-én hajnal háromkor egy csoport fiatal két sörösüvegből készített Molotov-koktélt dobott Görögország belgrádi nagykövetségére, amelyben akkor éppen senki sem tartózkodott, és parkolója is üres volt. A keletkezett kárt 18 (tizennyolc) euróban határozták meg. Két héttel később közbiztonság elleni vétség gyanújával a rendőrség letartóztatta Ivan Vulovićot (25), Sanja Dojkićot (20), Ivan Savićot (26), Ratibor Trivinacot (29), Tadej Kurepot (25) és Nikola Mitrovićot (30). Egy nap múlva azonban a csoport tagjait már nemzetközi terrorizmussal gyanúsították meg. Tárgyalásuk február 17-én kezdődik. Közben Versecen letartóztattak három fiatalt, akik plakátokat ragasztottak, amelyeken a belgrádi csoport tagjaink szabadon bocsátását követelték.
Branka Prpa történész emlékeztet, hogy a baloldal megbüntetésének hagyománya van Szerbiában, ami a jugoszláv királyság hírhedt államvédelmi törvényének a meghozatala után csúcsosodott ki. A demokratikusnak mondott királyságban 36 ezer politikai ítéletet hoztak meg, köztük négyezer halálos ítélet volt, húszezren emigráltak politikai okok miatt. A legutóbbi politikai per 1984-ben volt, de most, 25 évvel később újra ilyesmi készül. Szerinte az, ami a görög nagykövetség előtt történt, nem volt közrend elleni vétség, sem pedig közbiztonság elleni cselekedet, még kevésbé nemzetközi terrorcselekmény. Az eljárással szerinte valójában példát akarnak mutatni azoknak, akik a politikai és a szociális helyzetet netán baloldali szemszögből próbálják bírálni.
Nebojša Popov szociológus, a Republika folyóirat főszerkesztője szerint szemmel látható a baloldal diszkriminációja, hisz a hatalom azt jelzi, hogy ezentúl erélyesebben fog fellépni az irányába. Szerinte meg kell várni a vizsgálat eredményeit és a tárgyalást, de vitathatatlanul abszurd az a megállapítás, hogy egy megpattant ablaküveget, egy kis kormot, egy falfirkát és két sörösüveget a kopár aszfalton nemzetközi terrorizmusként lehet azonosítani. A legnagyobb gond az, hogy fiatalok vannak előzetes letartóztatásban, közben alig reagál valaki az esetre.
Miroslav Samardžić politológus nem bízik az igazságszolgáltatásban. Mint mondja, a csoport elleni vádiratnál rosszabbat még nem látott, ezért úgy gondolja, hogy a tárgyaláson biztosan elbukik. De már így is óriási kárt okozott, hisz az egyik fiatal lány csak azért van öt hónapja börtönben, mert sapkával a fején egy „A” betűt írt a görög nagykövetségre. Véleménye szerint azért választották ki ezt a csoportot, mert nem mernek ütést mérni egy politikailag szervezettebb, erősebb szociális bázissal rendelkező csoportra. Ugyanakkor hiányolja az emberi jogi szervezetek reagálását az ügyben. Mint mondja, valójában „semmiért” akarnak ítélkezni, és ha ezt megengedjük, akkor mi lehetünk a következők. Az állam ezzel azt mutatja, hogy letartóztathat bárkit, bármikor, és lecsukva is tarthatja – ameddig akarja.
Dinko Gruhonjić újságíró, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnöke emlékeztetett, hogy egy olyan országban élünk, amelynek alkotmányát egy hét alatt írták meg, és ahol kihalt az empátia. Szerinte a fiatalok letartóztatása és a vádemelés nem más, mint egy fasiszta politika folytatása. A dolog lényege az, hogy az anarchisták egy kis szociális csoportot alkotnak, míg a másik oldalon ott van a szélsőjobboldal, a „patrióták”, akik nagykövetségeket gyújtottak fel, fosztogattak, de ők már jelentős szavazóbázist képeznek.
Vladimir Ilić szociológus emlékeztetett, hogy elsők között a VSZL követelte a fiatalok szabadon bocsátását. Szerinte folytatni kell a nyomásgyakorlást.
Borka Pavičević dramaturg az esetet a hatalomnak a Srebrenicával és a belgrádi Gazella felüljáróval kapcsolatos viszonyulásával hasonlította össze. Mert a népirtás és a híd leomlásának a veszélye csak akkor állhat fenn, hogyha erről majd megegyeznek a hatalmat gyakorló pártok.
– Összehasonlítva az amerikai nagykövetség felgyújtása és a görög nagykövetség elleni támadás kvalifikálását, világos, hogy jogi kétszínűségről van szó, ami arra utal, hogy az ügyészség és a bíróság továbbra sem cselekszik önállóan. Az amerikai nagykövetség elleni támadásban az állam is részt vállalt, hisz megszervezte a tüntetést. A görög nagykövetség elleni támadás elkövetőinek viszont nincs állami háttere. Nyilván ebből fakad az irántuk való keményebb fellépés, annak ellenére is, hogy tettükben nincsenek meg a nemzetközi terrorizmus definíciójához szükséges elemek. Az EU-val való jogharmonizáció útjára vezető reformok majd nyilván változtatnak a helyzeten. De a baj az, hogy fiatalok vannak már hónapok óta indokolatlanul letartóztatva, tárgyalásuk pedig elhúzódhat – nyilatkozta a témával kapcsolatban lapunknak Popović Judit ügyvéd.
