A minap napvilágot látott különböző szerbiai lapokban, hogy a vajdasági statútum szövegén még mielőtt a szerbiai képviselőház elé kerül, módosításokat eszközölnek. Ennek mibenlétéről kérdeztük dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és kisebbségügyi titkárt.
Korhecz Tamás: A módosítások semmiféleképpen sem fognak csonkítást eredményezni (Ótos András felvétele)
– A közvéleményben megjelenő hírek részben igazak, de semmilyen szenzációt nem tartalmaznak, mert ebben a témában már korábban, akik a statútum elkészítésében részt vettek, nyilatkoztak. Elképzelhető, hogy a Tartományi Képviselőház még mielőtt a szerbiai parlament napirendre tűzné a kérdést, néhány pontban módosítja a saját javaslatát. Attól függ, hogy a hatásköri törvényben kialakult megoldások mennyiben térnek majd el azoktól, amelyeket maga a statútum tartalmaz. A hatáskörök alkalmazásában teljes átfedésre lenne szükség, mert akkor lehet majd végrehajtani a statútumban meglévő jogokat. Ha mindez nem történik meg, egyrészt végrehajthatatlanok lesznek a statútumban foglalt jogok, másrészt ellentmondás jön létre a statútum és a törvény között, ami nem szerencsés.
Ezek szerint semmi újdonság nem történt?
– Azért nem történt semmi, mert a hatásköri törvény munkaváltozatához képest semmilyen új változat nincs. Most folyik az egyeztetés, egy kicsit intenzívebben, mint az előző időszakban. Ezúttal kellene véglegesíteni a munkaváltozatot. Ha ez megtörténik, akkor tulajdonképpen a munkaváltozat tervezetté válik, amit nagy valószínűséggel a szerb kormány fog majd beterjeszteni a parlamentbe és nem a Tartományi Képviselőház. Ha így lesz, akkor valóban felmerül majd a kérdés, hogy mi változik, s ehhez hozzá kell majd igazítani a statútumot.
Tehát szó sincs arról, hogy visszavonnák az eljárásból az ott lévő statútumot és hogy egy új statútumjavaslatot terjesztenének be a Szerbiai Képviselőházba?
– Ez az ötlet fel sem merült. Sem a koalíciós, sem szakértői szinten nem tárgyaltunk róla. Egyedül arról volt szó, hogy a saját javaslatunkat korrigálnánk, amennyiben erre szükség lenne. A hatáskörön túl a vagyonra és az adókra vonatkozó részleteket is korrigálnánk, mert talán ebben a törvényben sikerül ezeket a kérdéseket is megfelelően rendezni. A statútumban valahogy megpróbáltuk ezt a kérdést szabályozni, de egyszerűen törvényes alap nélkül, most ha ebben a törvényben végre sikerült a vagyon és az adóforrások kérdését szabályozni, akkor valóban a statútumban is ennek megfelelően kellene, hogy ez a kérdés szabályozva legyen. Tehát a hatásköri törvényen múlik minden, és a felsorolt területek olyanok, ahol valószínűsíthetők, hogy lehetnek változások. Amennyiben a törvény körül ilyen jellegű kompromisszum alakul ki, az egyértelműen szükségszerűvé tenné, hogy ez a két dokumentum a statútum és a hatásköri törvény egymással beszélő viszonyban legyen. Ez az egyetlen olyan realitás, ami indokolná a változtatást.
Más változtatást eszközölnek-e esetleg?
– Mi más változtatást nem eszközölhetünk, mert nem újratárgyaljuk a statútumot. A statútum koncepciójában, terjedelmében, a benne szabályozott tartalmi vonatkozásban nem fog eltérni attól, ami jelenleg eljárásban van. Ezért az, hogy mi például újragondoljuk a garantált kisebbségi parlamenti helyekre vonatkozó megfogalmazást, erre egyáltalán nincs mozgástér. Mert a változások kizárólag az omnibusz 2, vagyis a hatásköri törvényben szabályozott kérdésekben lehetségesek. Hogy teljesen érthető legyen, nem lesz semmiféle revíziója a statútumnak, a módosítások csakis az említett irányban lehetségesek. Ha a hatáskörök vonatkozásában meg szeretnénk csonkítani azt a tartományi autonómiát, ami mellett mi annak idején kiálltunk, a 90 parlamenti képviselő, aki rászavazott és ami zöld fényt kapott a koalíció részéről, nos abban én nem fogok részt venni, még véletlenül sem megyek bele a csonkításba. Ahhoz a 90 szavazat biztos nem lesz meg. A módosítások semmiféleképpen sem fognak csonkítást eredményezni, hanem pontosítást, valahol kicsit többet, kicsit kevesebbet, amiben megtudunk egyezni, de egy csonkításban úgy gondolom, hogy még a pártfegyelem mellett is nehezen lenne hajlandó részt venni a tartományban bárki is. Ha ezt kérné tőlünk a belgrádi kormány, akkor ebben Vajdaság nem lesz partner. Egyelőre ennek nincsenek jelei, s annak se, hogy a koalíción belül a többséget alkotók között ebben a vonatkozásban követelések lennének.
A PRAVOSZLÁV EGYHÁZ ELLENZI
A tartomány statútuma köztársasági szintű elfogadása ellen szólalt fel a szerb pravoszláv egyház. A főpapi szinódus levéllel fordult az államvezetés képviselőihez, hogy a tartományi statútumot jelenlegi formájában ne fogadják el. Boris Tadić köztársasági elnök kabinetjéből megerősítették: eljutott hozzájuk a levél.
A pravoszláv egyház bejelentésére tegnap reagált a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke, Bojan Pajtić. Kijelentésében kifejti: hozzá, de a vajdaságaikhoz sem jutott el az egyház levele, így konkrét véleménye nincs róla, csak újra megállapítja, hogy a statútum elfogadása Szerbia számára is fontos. Ugyanis az nem, hogy káros Szerbiára nézve, hanem felgyorsítja és megkönnyíti az ország működését.
Végül leszögezi:ebben az esetben sem, úgy mint máskor sem, amikor Szerbia és Vajdaság modernizálásáról van szó, nem állnak el az elképzeléseiktől.
