Evangélium Szent Máté könyvéből.
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Mint Noé napjai, olyan lesz az Emberfiának eljövetele is. Mert amint a vízözön előtti napokban csak ettek és ittak, nősültek és férjhez mentek, egészen addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, és nem is sejtették, amíg el nem jött a vízözön, és el nem ragadta mindnyájukat: így lesz az Emberfia eljövetele is. Ha akkor ketten a szántóföldön lesznek, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. S ha két asszony őröl malommal, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják.
Legyetek tehát éberek, mert nem tudjátok, mely napon jön el Uratok. Azt pedig értsétek meg, hogy ha tudná a házigazda, melyik őrváltáskor jön a tolvaj, ébren volna és nem engedné betörni a házába. Legyetek tehát készen ti is, mert amelyik órában nem gondoljátok, eljön az Emberfia.
Elérkezett advent első vasárnapja. Az idén az adventi időszak különös lehetőségeket rejteget számunkra, mert ez a leghosszabb, ami lehet, teljes négy hét, mivel vasárnapra esik a karácsony. Érdemes ezt a lehetőséget komolyan venni és kihasználni.
Az első, amivel számolnunk kell az, hogy körülöttünk évtizedek óta egyáltalán nincs advent. Az üzletekben, bevásárlóközpontokban már megjelentek a karácsonyi díszek, a különféle zeneszámok, és ott van a karácsonyi vásár árengedményekkel, csábító reklámokkal és kínálatokkal. Nemsokára az utcák is teli lesznek villogó fényekkel és díszekkel, jönnek az ilyen sokadalmak, már nem is tudjuk, mi minden. A közéletben semmi nem emlékeztet az adventi hangulatra, összeszedettségre, különösen nem a vezeklésre vagy bűnbánatra. Mit jelent ez számunkra, hívő keresztények számára?
Mindez azt jelenti, hogy minden hívőnek és minden családnak a saját életvitelében kell megtalálnia az advent lelkületét, hangulatát és lelki tartalmát. Már évtizedekkel ezelőtt igen sokszor kérdezték tőlem a fiatalok, hogy adventban szabad-e diszkóba menni. Még néha az idősebbek is rákérdeztek, hogy szabad-e adventban névnapi vagy szülinapi zsúron táncolni.
Mindig ilyenfajta kérdéssel válaszoltam: Szoktatok-e többet imádkozni, Bibliát elmélkedni, elcsendesedni adventban, mint máskor? Szoktatok-e az adventi napokban otthon együtt is imádkozni, Bibliát olvasni? Ha azt mondták, hogy igen, akkor az volt a válaszom, hogy egy-két belátogatás a diszkóba vagy egy tánc a zsúron ezt nem fogja lerontani. Azonban, ha nincs meg ez a több, ha nincs átéltebb személyes vagy közös ima, ha nincs lelki beszélgetés, ha az advent számotokra olyan, mint a többi időszak, akkor teljesen mindegy, hogy mentek vagy nem mentek mulatságra, mindegy, hogy táncoltok vagy nem táncoltok. Az advent lényege az Istenben való elmélyülés. Ha az nincs meg, akkor bizonyos külső szokások nem segítenek minket a karácsonyi előkészületünkben.
Minden adventban, de most különösen, érdemes tervet készíteni magunknak vagy a családnak, eltervezni valamilyen lelkizést egyénileg vagy közösen. Egy ilyen terv nyilván nagyon egyéni, mert mindenkinek a saját lelki, imádságos, bibliás hiányosságát kell gyógyítania, pótolnia, teljesebbé tennie. Megpróbálok néhány javaslatot, irányelvet felvázolni.
Az első adventi vasárnapot szenteljük az imának, az elcsendesedésnek, az együtt imádkozásnak a családban, hogy gyógyítsuk az internet világával agyongyötört, örökös időhiánnyal és rohangálással túlhajszolt életvitelünket. Különben is minden egyéb adventi gyakorlatunk az imával kezdődik, az imából táplálkozik, és karácsony ünnepén éppen az imában csúcsosodik ki, amikor Jézust köszöntjük a közöttünk való megszületése alkalmából.
Elsősorban arra gondolok, hogy meg kell keresni a lehetőségét annak, hogy ne csak valami félálomba roskadó, selejt időt szenteljünk az imának, az Istennel való beszélgetésnek. Sokszor kérdezik tőlem, hogy bűn-e az, ha este elalszunk imádkozás közben. Mindig mondom, egyáltalán nem bűn, sőt, sokkal jobb, ha az ima közben alszunk el, mintha valamilyen haszontalan gondolatok közepette aludnánk el. Inkább az a bűn, illetve baj, ha az imának és az Istennel való beszélgetésnek csak ez a selejt idő jut az egész napunkból. Adventben elsősorban azt kell megoldani, hogy erőteljes, aktív időt biztosítsunk az imának. Ebben az időszakban hatalmas előnye van a reggeli vagy a napközben végzett imának. Egy nagyon szép adventi gyakorlat, ha igyekszünk úgy irányítani az esti lefekvésünket és a reggeli ébredésünket, hogy elegendő időt tudjunk Istennek szentelni, imában elcsendesedni, Bibliát olvasni.
A másik javaslatom, amit én magam is szeretnék az advent folyamán gyakorolni, hogy ne csak úgy „beleessek” az imába, hanem ima előtt egy kicsit elcsendesedjek, Isten jelenlétébe helyezzem magamat, és tényleg hozzá szóljak. Ezen a ponton nagy ereje van a saját szavainkkal mondott imának.
Amit még javasolok, az a családi közös ima. Rendkívül hasznos a közös imádkozás. Olvassuk el többször és jegyezzük meg jól Jézus szavait. „Azt is mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, megkapják mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18, 19-20)
Ezek a jézusi szavak mutatják meg, mekkora értéke van a közös családi imának.
El kellene kezdeni ott, ahol lehet. Házaspárok gyerekkel együtt egy-egy vasárnapi együttlétben imádkozhatnak az adventi koszorúnál, hogy az ne csak dísz legyen az asztalukon. Ahol iskolás gyermekek vannak, azokat alkalomadtán egész biztosan össze lehet gyűjteni az adventi koszorúnál egy közös imára. Ahol nem egyformán vallásosak, ott azok gyűljenek össze közös imára, akik különben is imádkoznak.
Röviden, csak azt szeretném mondani, ne mondjátok ki egykönnyen, hogy nálunk ezt nem lehet, nálunk ez nem szokás. Az advent nagyon jó és kegyelmi idő arra, hogy elkezdjetek együtt imádkozni. Ha elkezditek, meglátjátok, hogy menni fog.
A második adventi hetet lehetne a lelkiismeretnek, a bűnbánatnak, a kibékülésnek, a szentgyónásnak, a harmadikat a szentmisének, az Oltáriszentség tiszteletének szentelni. A negyedik hetet pedig az áldozatos szeretetre, a kapcsolatok ápolására, közösség építésére fordítani.
Szép adventot és lelki növekedést kívánok mindenkinek.
