Budapesti tudósítónktól
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának jogi albizottsága tegnap Budapesten ülésezett. Napirenden szerepeltek a nemzetpolitikai koncepció végrehajtásának aktuális kérdései, a magyar-magyar kapcsolattartás első tapasztalatai a schengeni övezethez való csatlakozást követően, valamint az aktuális magyar-magyar kérdések. Ma a KMKF kulturális és oktatási albizottsága ülésezik.
Az ülésen a szocialista Avarkeszi Dezső és a fideszes Balog Zoltán elnökölt. Az összejövetel után elmondták: a kormány tájékoztatta az albizottságot a schengeni övezethez való csatlakozás nyomán kialakult helyzetről, majd a kárpátaljai és a vajdasági parlamenti képviselők számoltak be tapasztalataikról.
A vajdasági képviselők többek között arról számoltak be, hogy Lengyelország ingyenes vízumot tud adni a határain kívül élő nemzettársak számára.
– Kérni fogjuk a külügyminisztériumot, hogy vizsgálják meg ennek a lehetőségét a vajdasági magyarok vonatkozásában is – mondta Avarkeszi Dezső. A kárpátaljai és a vajdasági képviselők is problémaként jelölték meg a nemzeti vízumhoz szükséges dokumentumok beszerzésének költségeit.
Balog Zoltán beszámolója elsősorban a nemzetpolitikai koncepció elfogadásából eredő feladatokról szólt.
– Fontosnak tartjuk, hogy az autonómia-műhely keretében a Magyar Országgyűlés munkaszervezetének a koordinálásával a különböző országokban lévő autonómia-koncepciók, az ezzel kapcsolatos, már meglévő jogszabályok valamilyen közös dokumentumban a nyilvánosság számára elérhetővé váljanak, hogy szakmai-tudományos elemzéssel vizsgálható legyen: hogyan illeszthetők be ezek a koncepciók abba az uniós jogrendszerbe, amelyben a magyar autonómia-törekvések sokkal hatásosabban képviselhetőek, mint ahogyan az eddig történt – mondta az albizottság fideszes társelnöke. Pozitív példaként említette, hogy a vajdasági magyar pártoknak sikerült megállapodniuk egy közös koncepcióban.
A jogi albizottságban a vajdasági képviselők megismételték: továbbra is fontosnak tartják, hogy a vajdasági magyarok magyarországi állampolgárságot kaphassanak.
Varga László, a VMSZ képviselője elmondta: gyakori, hogy egy-egy vajdasági magyar művelődési egyesület, csoport minden tagja azért nem kaphat schengeni beutazási vízumot, mert a csapat valamely tagja munkanélküli, amikor a befogadó közösségi szállás vagy önkormányzat. A képviselő szerint a vajdasági magyarság körében nagymértékű munkanélküliség általában is gondot okoz a schengeni vízumok megszerzésében.
– Ezért javasoltam, hogy a magyar kormány vizsgálja meg: lehetővé lehet-e tenni, hogy valamilyen határom túli szervezet, egyesület, vagy akár a Magyar Nemzeti Tanács garanciát vállalhasson az ilyen emberekért, hiszen nyilvánvaló, hogy ezek a polgárok nem azért jönnének Magyarországra, hogy utána itt lopjanak vagy Bécsbe vándoroljanak ki – mondta Varga.
A magyar kormány illetékesei rendszerint elmondják: a vajdasági magyarok zavartalan anyaországi kapcsolattartása akkor lesz maradéktalanul kielégítő, amikor Szerbia felkerül az úgynevezett fehér schengeni listára. Gyakoriak a félelmek, hogy ha a májusi választások alkalmával nem az Európa-párti erők kerülnek fölénybe, akkor az erre a listára való feljutás lehetősége eltávolodik tőlünk. Arra a kérdésre, hogy készül-e vészforgatókönyv egy ilyen helyzet kezelésére, Varga László azt válaszolta: 2008-ban már nem kell attól tartani, hogy bármilyen választási eredmény esetén visszatérünk az 1990-es évekbe.
– A kérdés az, hogy milyen gyorsan haladunk az Európába vezető úton, nem pedig az, hogy abba az irányba tartunk-e. Ha a nemzeti blokk győz, akkor is csak lassulás lesz tapasztalható, de visszafordulás nem. Ha viszont az az oldal győz, amelynek magam is szurkolok, akkor sem biztos, hogy gyorsan felkerülünk arra a bizonyos listára, hiszen annak érdekében tenni is kell – szögezte le a képviselő, aki emlékeztetett: az utóbbi egy évben csak két olyan jogszabályt fogadott el a belgrádi parlament, amely a schengeni fehér listára való jutáshoz szükséges.
