2024. július 17., szerda

Megkezdte működését a Vajdasági Magyar Civil Kataszter

Zsoldos Ferenc: Fontos, hogy naprakész képet kapjunk a civil szféráról (Fotó: Diósi Árpád) Zsoldos Ferenc, a Magyar Nemzeti Tanács Civil Konzultatív Testületének elnöke tegnap bejelentette a Vajdasági Magyar Civil Kataszter működésének kezdetét. A kataszter elektronikus rendszer, amelybe a feljelentkezés önkéntesen történik. A kataszter az MNT szerverén található, és kezelését az MNT döntése alapján a Vajdasági Magyar Civil Szövetség végzi.

Zsoldos elmondta, a konzultatív testület az elmúlt évben több területtel kezdett el foglalkozni, amelyből az egyik, a civil kataszter tegnap megkezdte működését és elérhetővé vált az interneten.
– A kataszter egy online lehetőség, amely egyfajta áttekintést ad a civil szervezetekről. Nagyon fontos, hogy a diffúz, állandóan változó civil szféráról mindig naprakész képet kapjunk. Ugyanakkor a honlapon nyilvánossá tett adatokon keresztül a civil szervezeteknek lehetőségük lesz partnereket is találni – mondta a testület elnöke.
Mindemellett a honlapon lehetőség van az MNT-től olyan pályázatokhoz felhasználható ingyenes igazolást kérni, amelyeket a civil szervezetek bizonyos pályázatokhoz fel tudnak majd használni, s az üzemeltetők távlati célja, hogy a kataszterben szereplő szervezetek a támogatások elosztásánál is előnyben részesülhessenek majd. A honlap egyik kiemelt célja az MNT és a vajdasági magyar civil szféra közötti kapcsolat szorosabbá tétele is.
– Kezdeményezésünk nem újdonság a civil szférában, más országokban már régóta működnek hasonló kataszterek. Magyarországon példának hozhatom fel a Nemzeti Civil Alapprogramot, ahol egy civil szervezet addig nem pályázhat, amíg évente nem újítja fel regisztrációját – magyarázta Zsoldos.
A katasztert Béres Zoltán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség elnöke, valamint Rumenyákovity Melinda, az MNT felsőoktatási, civil és ifjúsági ügyekkel megbízott hivatalnoka mutatta be. A civil szövetség elnöke megjegyezte, a katasztert tulajdonképpen egy civil szervezetekről szóló internetes jegyzékként kell elképzelni, amelyet a kataszter.mnt.org.rs című honlapon lehet megtalálni, de az MNT hivatalos honlapjának címoldalára elhelyezett linken keresztül is el lehet érni.
– A bejegyzés során és a kataszter kidolgozásánál figyelembe kellett venni, hogy civil szervezeteink az informatikai kultúra különböző szintjén állnak. Nem szerettük volna, hogy egyetlen civil szervezet is kimaradjon a kataszterből, mert nem használ számítógépet. Ezért a Bejegyzési útmutató menüpont alatt többféle lehetőséget kínáltunk fel a civil szervezeteknek, amelyekről részletes útmutatót készítettünk – jegyezte meg a civil szövetség elnöke.
A kataszterbe való bejegyzéshez szükséges adatlapot a honlapról lehet letölteni, amelyet postai úton az MNT címére kell elküldeni. Az adatlap és a mellékletek – bejegyző végzés, az alapszabály, a szervezet vezetőségének tagjait név szerint felsoroló nyilatkozat és az eddigi tevékenységről szóló szakmai beszámoló – beküldését követően a civil szervezet azonban nem válik automatikusan a kataszter tagjává, ugyanis a felvételéről végül az MNT dönt. Amennyiben egy szervezet bejegyzése elutasításra kerül, az arról szóló végzés ellen, a végzés átvételétől számított nyolc napon belül, az MNT elnökéhez lehet fellebbezni. A kataszterbe történő felvételről a megadott postacímre hivatalos értesítést küldenek. A kataszterbe felvett civil szervezetek igazolást kérhetnek arról, hogy a szervezet az MNT által nyilvántartott Vajdasági Magyar Civil Kataszterben szerepel. Ezt a szervezetek online is kérhetik, amelyet viszont postai úton is meg kell erősíteniük. Mint Béres megjegyezte, várják a civil szervezetek bejelentkezését és javító szándékú bírálatát.
– Azt szeretnénk, ha a civilek mindezt a sajátjukénak éreznék és nem hatalmi megnyilvánulásként élnék meg – vetette fel a civil szövetség elnöke.
Végezetül Zsoldos Ferenc kitért arra is, hogy Vajdaságban eddig is voltak hasonló adatbázisok, azonban nem voltak teljesek. Hasonló jegyzék volt a VajdaságMA internetes hírportálon, valamint a pályáztató rendszerek, mint például a Szekeres László Alapítvány és a Tartományi Kisebbségügyi Titkárság is rendelkeztek belső adatbázisokkal. Szavai szerint a lekérdezésüknél derültek ki, hogy ezek az adatok egymással ellentmondóak és pontatlanok voltak, ugyanis sok szervezet már nem létezett, miközben rengeteg új szervezet már megkezdte működését.