Mi, népünk demokratikusan választott vezetői ezen a nyilatkozatban független és szuverén állammá nyilvánítjuk Koszovót… Ez a nyilatkozat népünk akaratát tükrözi – mondta 2008. február 17-én Hashim Thaci miniszterelnök a koszovói parlamentben. A függetlenségi nyilatkozat kikiáltására ekkor a teljes koszovói parlament igennel szavazott – összesen 109 képviselő –, és másnapra hat állam ismerte el Koszovó függetlenségi nyilatkozatát, miközben Szerbia az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tiltakozott.
A Biztonsági Tanács ekkor megosztott maradt a kérdésben, a vétójoggal rendelkező öt állandó tag közül az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország elismerte Koszovót, míg Oroszország és a Kínai Népköztársaság az 1244-es határozat tekintetében törvénytelennek tekintette a függetlenség kikiáltását. Eddig 87 állam ismerte el Koszovó függetlenségét, többek között az Európai Unió 22 tagállama is.
A függetlenség kikiáltását követően a koszovói albánok ünneplésbe, a szerbek pedig tüntetésekbe kezdtek. Miközben Prishtina-szerte török sípokat, dobokat lehetett hallani, Belgrádban, a többségében szurkoló csoportokhoz köthető fiatalokból álló tüntetők randalíroztak, bénították meg a forgalmat. A feldühödött fiatalok kirakatokat törtek be, megrongálták a McDonald's gyorsétterem, több üzlet és számos nagykövetség épületét, majd összecsaptak a rendőrséggel is, akik bár könnygázzal visszaszorították őket, de nem oszlatták fel a tömeget. Újvidéken is zavargások törtek ki.
A következő napokban Vuk Jeremić külügyminiszter visszahívta a koszovói függetlenséget elismerő államokból a szerb nagyköveteket. Február 21-én a belgrádi hatalom Koszovó Szerbia része elnevezéssel nagygyűlést hívott össze, amelyen felszólalt Vojislav Koštunica, akkori kormányfő és Tomislav Nikolić, a Szerb Radikális Párt akkori alelnöke. A demonstráció újbóli zavargásba torkollt, felgyújtották az USA nagykövetségét és több másikat megrongáltak. A tűzesetben Zoran Vujović életét vesztette, valamint könnyebben megsérült több mint 150 személy. A rendőrség 192 polgárt állított elő. Folyó év júniusában Koszovó himnuszt kapott, és életbe lépett az új koszovói alkotmány is.
2008 októberében az ENSZ közgyűlése elfogadta Szerbia határozatjavaslatát, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság vizsgálja meg: jogszerű volt-e Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása. A hágai Nemzetközi Bíróság 2010 júliusában a kérdésre adott tanácsadói véleménye szerint Koszovó 2008-as egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal és az ENSZ 1244-es határozatával. A döntést 10 bíró támogatta, valamint 4 bíró ellenezte. Két hónappal később Szerbia egy, az EU-val összeegyeztetett határozatot nyújtott be az ENSZ közgyűlésének. A belgrádi és a prishtinai illetékesek először tavaly márciusban ültek le a tárgyalóasztal mögé, azóta Brüsszelben összesen 8 Belgrád–Prishtina-párbeszéd történt meg. A következő tárgyalásra február 21-én kerül sor.
Négy évvel Koszovó függetlenségének kikiáltása után a koszovói szerbek Belgrád és a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére népszavazást tartottak, amelyen az észak-koszovói szavazásra jogosult szerbek 75,28 százaléka, azaz valamivel több mint 26 700 polgár vett részt. Az előzetes eredmények szerint a szavazók 99,74 százaléka nem ismeri el az „úgynevezett” koszovói intézményeket.
Slobodan Samaradžić, a Szerbiai Demokrata Párt alelnöke szerint az észak-koszovói népszavazás eredményével elutasították a Belgrád–Prishtina-tárgyalásokat is. Szavai szerint az eredményeket tekintve többé nem lesz értelme Belgrád azon állításainak, hogy a tárgyalások alatt az észak-koszovói szerbség érdekeit védik.
– A párbeszéd következményeként a szerbség a koszovói intézményrendszer foglya lesz, ugyanis az autók rendszámtábláit a koszovói hatóságoktól kell kérniük, azt pedig nem adnak ki koszovói személyigazolvány nélkül – vélekedett pénteken az alelnök.
Mint megjegyezte, most az a kulcskérdés, hogy a belgrádi hatalom elrendel-e helyhatósági választásokat Észak-Koszovóban. Véleménye szerint, ha Szerbia elfogadja Koszovó jelenlétét a nemzetközi fórumokon, és elmulasztja kiírni a helyhatósági választásokat, ezzel jogilag is elismeri Koszovó függetlenségét.
Dragan Marković Palma, az Egységes Szerbia elnöke szerint Koszovó nem független, és a nemzetközi missziókat újra az ENSZ BT 1244-es számú határozata szolgálatába kellene állítani. Leszögezte, hogy a határozat értelmében Koszovó Szerbia szerves része.
