2024. július 17., szerda

A nyelv veszélyeztetettsége ellen

Nagyszabású ünnepség Belgrádban az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából
(Molnár Edvárd illusztrációja)

Február 21-e az anyanyelv nemzetközi napja. Ez alkalomból az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium tegnap ünnepséget szervezett Belgrádban, hogy az ország nyelvi sokszínűségét szemléltetve az itt élő valamennyi nemzet anyanyelvéről emlékezzen meg.

Az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából a belgrádi ünnepséget Muskinja Henrich Anikó, a minisztérium államtitkára nyitotta meg két nyelven, magyarul és szerbül, mert mint mondta, neki két anyanyelve van. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a másság, a különbözőség, a multietnikusság ápolására, ennek szellemében szervezte meg a minisztérium ezt az összejövetelt első alkalommal és ezentúl azon lesznek, hogy minden évben megemlékezzenek erről a fontos napról. Szerbiában legalább 30 különböző nyelvhez tartozó etnikum él. Nagyon sokan azzal büszkélkedhetnek, hogy kétnyelvűek, ami dicséretes, és ezt tovább kell ápolni.

Őt követően Konsztantin Jerokosztakulosz, az Európa Tanács belgrádi irodájának vezetője a kisebbségi nyelvek megőrzésének fontosságáról szólt, hangsúlyozva, hogy ezt a kérdést már számos nemzetközi dokumentum szabályozza, de a jogokból szinte sohasem elég.

Ranko Bugarski, a belgrádi Bölcsésztudományi Kar professzora, aki egyébként a regionális és kisebbségi nyelvek európai alapszabályát elkészítő szakbizottságban Szerbia képviselője, a kisebbségi nyelvek fontosságáról, szerepéről és küldetéstudatáról tartott előadást. Kiemelte, hogy az emberek szellemiségét az anyanyelve határozza meg, ez a kisebbségek esetében az a kisebbségi nyelv kellene, hogy legyen, amelyet a szüleik beszélik, azért fejezte így ki magát, mert bizony gyakran előfordul, hogy a kisebbséginek született polgárok már nem beszélik az adott etnikum, vagy nemzeti kisebbség nyelvét. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy ez ne így legyen, határozottan harcolni és küzdeni kell a nyelvi elsorvadás ellen. Ez nemcsak bizonyos országokhoz kötődő törekvés, hanem általában a nemzetközi színtéren jellemző, hiszen vagy hatezer különböző nyelvet tartanak nyilván világszerte és kétharmaduk bizony veszélyben forog. Ezért az Európa Tanács és az ENSZ is felvállalta, hogy óvni és védeni kell a nyelveket. Eddig 1500 nyelvre vonatkozóan készítettek el hosszú távú tervet, amelynek az lenne a célkitűzése, hogy megóvja a nyelveket és küzdjön azok fennmaradásáért. Megemlítette, hogy olyan nyelvek is veszélyben vannak, mint például a héber, az ír és a walesi nyelv. Egyébként a kimondottan veszélyeztetett nyelvek azok, amelyeket nagyon kis csoportok beszélnek már csak. Van hogy csak 10-en, 100-an vagy 1000-en tudnak még aktívan beszélni egy-egy bizonyos nyelven. Az anyanyelv megóvásában, fenntartásában és megőrzésében sokat segíthet az állam, azzal, hogy lehetővé teszi, hogy ne csak otthon, tehát magánbeszélgetések alkalmával használják a nyelvet, hanem a közbeszédben is. Természetesen a nyelv fenntartásához hozzájárulnak még a könyvek, a színházlátogatások, a filmvetítések, különböző fórumok és minden más rendezvény, ami egy adott nyelven szól.

Az előadást követően a kisebbségi nemzeti tanácsok képviselői, valamint azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselői is, amelyek még nem rendelkeznek nemzeti tanáccsal, saját anyanyelvükön szóltak az egybegyűltekhez. Az általuk kiválasztott, az anyanyelvükön legszebben hangzó öt szavat és annak jelentését mondták el. Hallhattuk a Szerbiában élő mind a 30 közösségnek a nyilvánossághoz intézett szavát. A Magyar Nemzeti Tanács nevében Bányai János, az újvidéki Magyar Tanszék nyugalmazott tanszékvezető tanára arról szólt, hogy ő mindenolvasó, bármilyen nyomtatvány a kezébe kerüljön, azt nyomban elolvassa, persze kedvencei a könyvek. Egyik általa leggyakrabban fellapozott könyv a magyar nyelv értelmezőszótára, mert abban szerinte minden benne van, a múlt, a jelen, az egyszerű és az összetett dolgok, minden, amit tudni kell. Így a legszebb szavak is a magyar értelmezőszótárban lelhetők fel, mert az anyanyelvünkön minden szó szép. Neki mégis ki kellett választania az öt legszebb szavat és végül úgy határozott, hogy a Nap születéséről, avagy a napfelkeltéről ad át nekünk öt szót. Ezek pedig a következők: szürkület, virradat, pirkadat, hajnal és napkelte. Legyen ez az öt legszebb magyar szó, de hozzátette, hogy azért az az igazság, hogy az anyanyelvünkön minden egyes szó szép.