Ana Tomanova-Makanova tartományi tájékoztatási titkár tegnap tanácskozásra hívta össze a Tartományi Képviselőházba a vajdasági tartományi, regionális és helyi újságok, rádiók és televíziók képviselőit, hogy egy vitasorozatot indítson el a vajdasági média pénzelési módjának megváltoztatásáról.
A titkárasszony közölte: hosszas tanakodás előzte meg, hogy miként is kellene változtatni azon a módon, ahogy a tartomány pénzeli a vajdasági médiumokat. Arra az elhatározásra jutottak, hogy az idén bevezetik az úgynevezett pályázat és projektum alapú pénzelést, ami azt jelenti, hogy kezet nyújtanak a médiaházak képviselőinek és a közös érdek – a nyilvánosság minél jobb tájékoztatása – megvalósításáért küzdve együttes erővel dolgozzák ki a legjobb változatot arra, miként is kell a médiumok finanszírozását megoldani. Ez valamennyiünk érdeke, jelentette ki Ana Tomanova-Makanova, hiszen a nyilvánosságnak is ez a célja, a tartománynak is ez a törekvése, a média fogyasztói is ezt akarják, és az újságíró társadalom is ezért küzd.
A tartomány részéről egyértelmű, hogy a vállalt kötelezettségeket – amelyet az alkotmány, a törvény és a statútum irányoz elő – tiszteletben kell tartani. Emellett fontos célként tűzték ki a multikulturalizmus, a többnyelvűség és a polgári demokratikus társadalom fejlesztését.
Az első pályázat valamikor március végén vagy április elején fog megjelenni. A tartományi tájékoztatási titkár arra biztatta az érintetteket, hogy mindenki adja be elképzelését, új tervekre vonatkozóan tartalmas programokat előirányozva. Egyszóval aktív részeseivé kell, hogy váljon a média a sorsa alakításában.
Egy bizottság fogja felülbírálni a beérkezett pályázatokat. Pontozási rendszer alapján értékelik a kérelmeket, és nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az áttekinthetőségre, arra, hogy minden hozzáférhetővé váljon. Nem lesz többé privilégiuma senkinek sem, avagy ahogy fogalmazott, nem lesznek többé „futtatott” tájékoztatási eszközök. A hangsúlyt a színvonalra, az objektivitásra és az áttekinthetőségre fektetik, de ugyanilyen jelentőséggel bír majd egy-egy projektum lezárulta után az elszámoltatás.
Kalman Kuntić tartományi tájékoztatási segédtitkár az újfajta pályázati módozatok bemutatásáról szólt, hangsúlyozva azt, hogy a tartomány kötelessége az, hogy a kisebbségi tájékoztatási eszközöket pénzelje, ám ez a jövőben nem fog az automatizmus elve alapján működni, hanem pályázni kell. Megfelelő színvonalú pályázati munkát kell átadniuk, fontos az, hogy mindig valami újdonsággal álljanak elő, hogy az olyan környékre vonatkozóan is érkezzenek projektumok, ahol nem eléggé fejlett a tájékoztatás. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen kedvező elbírálásban részesül majd az olyan pályamű, amely az adott tájékoztatási eszköz fejlődését irányozza elő, s ahol külön hangsúlyt fektetnek, mondjuk televízió esetén, hogy a süketnémáknak és a látásgondokkal küszködőket is tájékoztatni tudják.
Ezen felül külön támogatást élveznek majd azok a kisebbségi médiumok, amelyek szerb nyelven is megjelentetik a közlendőiket, de ugyanez vonatkozik a szerb nyelvű médiára, ha egy-egy adást rádióműsort vagy újságcikket nemzetiségi nyelven közöl. A projektum alapú pénzelésnek a tájékoztatási eszközök irányába az a célja, hogy serkentse a versenyszellemet, hozzájáruljon a színvonalasabb tájékoztatás kialakításához, és, hogy a valóban legjobbak kapják meg a pénzt. Bejelentette azt is, hogy a jövőben a tartomány díjazni fogja az év legjobb újságíróját, és mindazokat, akik a szakmában a legjobb teljesítményt nyújtották.
A tanácskozás szünetében megkértük Ana Tomanova-Makanova asszonyt, mondja el lapunknak, hogy az úgynevezett tartományi jelentőségű kisebbségi tájékoztatási eszközökre is vonatkozni fog-e ez az elképzelés, hogy a jövőben a dotáció nem jár automatikusan?
– Amint láthatta a pályázati kérdés rejtelmeivel a média képviselői megismerkedhetnek, hiszen mindenkinek elküldtük az anyagot, s mindenkit felkértünk arra, hogy ötleteikkel, észrevételeikkel, kreatív hozzáállásukkal gazdagítsák az elképzeléseinket, azt hogy végre lefektethessük a játékszabályokat. Mindenképpen az a célunk, hogy átláthatóan dolgozzunk, tehát a nyilvánosság hozzáférjen az adatokhoz. Én semmit sem kívánok a kabinetemből irányítani, tehát nem az a cél, hogy a titkárság hozza meg a döntést, hanem hogy közös megbeszélés alapján a médiával együttműködve szülessen meg a legjobb megoldás. Ez nemcsak az önök és a mi célunk, hanem a közvéleményé is, a polgárok is ezt akarják, és ez meggyőződésem szerint a média javát szolgálja majd. Mindenki egyenlő feltételek mellett pályázhat, persze vannak kivételek, például a közszolgálati tájékoztatási eszközök vagy a kábeltelevíziók. Viszont mindenki más pályázhat, függetlenül attól, hogy helyi, regionális tartományi médiumról van szó, legyen az állami tulajdonban vagy magánkézben. Ha jó az átnyújtott projektuma, akkor biztos, hogy elnyeri a pénzelést. Ennek az lesz a vetülete, hogy a tájékoztatási eszközök versenyezhetnek egymással, aminek eredményeként színvonalasabb terméket kap az olvasó, néző vagy a hallgató.
A pontosítás érdekében, ez a fajta pályázati mód tehát a Magyar Szóra is érvényes lesz?
– Igen, természetesen – válaszolta a tartományi tájékoztatási titkár.
