2024. július 18., csütörtök

Mint a piacon

Szabadkán a gáz köbméteréért tulajdonképpen nem 35, hanem több mint negyven dinárt fizetünk – A térfogat, a hőmérséklet és a hőérték miatt nő a gázszámla
A gázóra ugyan leméri a figyasztást, mégsem azt fizetjük, amit innen leolvasnak

Megérkezett a gázszámla. Az, hogy magas, egy dolog, azzal fűtöttem, hát fizessem is ki. Nem csak nekem ütött szöget a fejembe azonban az, hogyan mutatják ki a fogyasztást azon a bizonyos számlán, továbbá az, hogy ha én, vagy a gázóra-leolvasó bácsi 298 köbméter fogyasztást olvasott le, akkor miért 320.63 köbméterért kell fizetnem. A számlán ugyanis három tétel szerepel: a leolvasott (ami a tényleges fogyasztás), a lemért (ami két-három százalékkal magasabb fogyasztást mutat), továbbá a kézbesített (ami már mintegy 5 százalékos növekedést mutat).

Arra voltunk kíváncsiak, s mint interjúalanyomtól, Keller Sándortól, a Szabadkai Gázművek fejlesztési-műszaki osztályának vezetőjétől megtudtuk, naponta kérdezik és támadják őket ezért, mennyi is az annyi, és miért fizetünk tulajdonképpen több mint negyven dinárt a földgázért a hivatalosan meghatározott 35 dinár 44 para helyett.

– Természetes gáz áramlik a csőrendszerünkben és a mérőműszeren, vagyis mérőegységen is. Az egész rendszerünk túlnyomásos, így amikor az bekerül a fogyasztóhoz, a háztartásokba, akkor azt a nyomást sokszorosan le kell csökkenteni. A rendszer Szabadkán, amely összesen 560 kilométer utcai vezetékből áll, 2,5 báron működik. Majdnem nyolcezer háztartást látunk el. Ezt fűtésre, vízmelegítésre, illetve főzésre használják. A falon lévő mérőóra már 22 millibárt érzékel, vagyis ennyire csökkentjük le a nyomást. A gáz a mérőórában 2,5 százalékkal össze van nyomva, amit az a mérőóra nem tud lemérni. Persze letudná, ha több ezer eurós órákat vásárolnánk, de azokat sehol sem használják a világon, nem kifizetődők. Ez a 22 millibár tehát körülbelül 2,5 százaléknyival kevesebb térfogatot mutat az órában. Továbbá attól függően, hogy hány fok van kint, -10 vagy 35 Celsius-fok, a vezetékben lévő gáz plusz nyomást ad, vagyis a hőmérséklettől függően másként viselkedik a gáz. Ez mintegy egyszázaléknyi eltérés. Ezt nem mi állapítjuk meg, hasra csapva, hanem az energiaügyi minisztérium ezzel foglalkozó ügynöksége határoz meg egy átlagot. Ez az átlag most azt mondja, hogy Szerbiában 6 Celsius-fokos a gáz. Tehát a szemmel látható fogyasztáshoz, vagyis a leolvasotthoz adjuk hozzá ezeket a plusz, szemmel nem látható költségeket. Először a nyomás és a hőmérséklet függvényében növeljük az összeget, amelyet a lemért elnevezésű tételnél láthatnak. A második növekedés abból ered, hogy a Srbijagas minden hónapban megküldi nekünk, hogy a gáznak mennyi volt a hőértéke. A szerződés szerint 33 334 kJ (kilojoule) alapértékű árat fizetünk. Ezt az értéket kromatográffal mérik mindennap Újvidéken, a laboratóriumban. Mivel ez azért eltér a szerződésben foglalttól, s minden hónapban 33 helyett 34 ezer kJ körül mozog, ez további 2-3 százalékos növekedést jelent. A Srbijagas ezt keményen, szigorúan elszámolja irányunkba. Ezt a hozzáadott növekedést pedig a harmadik tételben láthatják, vagyis a kézbesített elnevezésűnél, köbméterben. Azért kell nekünk ehhez igazodni, mert a Szabadkára bejövő gázmennyiséget egy nagyon pontos turbinás korrekciós gázmérővel lemérik ugyan, de ezt a növekedést a hőérték végett nem tudja ez a készülék lemérni. Az pedig a jövő zenéje, hogy mi is beszerezzünk egy kromatográfot, ami 80 ezer euróba kerülne. Mindenképpen szükség lenne rá, hiszen egy év alatt megtérülne Szabadkának, annak ellenére, hogy végeztünk méréseket, amelyek alapján kiderült, hogy nem ver át bennünket a Srbijagas és egy reális átlagértéket juttat el hozzánk.

Ez tulajdonképpen annyit jelent az átlagfogyasztó számára, hogy nem 35,44 dinárt fizet a gáz köbméteréért, hanem valamivel több mint negyvenet?

– Igen, ez tulajdonképpen annyit jelent. Végülis a felhasználó nem 35,44 dinárt fizet a gáz köbméteréért, hanem attól 6-7 százalékkal többet, vagyis több mint 40 dinárt. Arra az összegre ugyanis, amit lemérünk, mindig ráteszünk egy keveset. Ez majdnem olyan, mint a piacon, hogy csak még egy almát ráteszünk a kilogrammra. Évekkel ezelőtt, amikor megindult ez a folyamat, a minisztérium kérte tőlünk a rendszerünkről szóló beszámolót. Rengeteg dokumentációt, szakvizsgálatot adtunk át arra vonatkozóan, hogy a 22 millibáron miért van az a 2-2,5 százalék, ami nem látható, de megfizettetjük. Megmagyaráztuk, megadták az engedélyt erre a növekedésre. Mi már akkor kértük a minisztériumot, hogy térjünk át az európai normákra, és ne köbméterben, hanem joule-ban mutassuk ki a fogyasztást, ezáltal ezeket a kalkulációkat energia formájában el tudjuk takarni. Ezáltal a mérés papíron is korrekt lesz, tehát eltakarja azokat a számokat, amelyek nagyon nagy felháborodást keltenek a polgárokban. Napi szinten érkezik bejelentés, magyarázatot követelnek. Most már talán van rá remény, hogy mi is – még nem tudni, mikor – áttérjünk az effajta kimutatásra, amelyet minden környező országban alkalmaznak.

Ennek ellenére a Szabadkai Gázművek a legsikeresebb, leggazdagabb közvállalat a városban.

– Elégedettek a fogyasztóink, és ki kell emelnem, hogy nagyon korrektek is. Kilencvenhárom százalékos volt a megfizettetés tavaly. El kell azt is mondanom, hogy amikor 1991-ben megkezdtük a munkát, nagyon jó alapokra fektettünk, kifogástalanul jó minőségű rendszert alakítottunk ki.

Emellett olcsóbbak vagyunk a Távfűtőműveknél is, a háztartásokban 30-40 százalékkal, az ipari szektorban ennél még kedvezőbb gázt használni.

Idén tervezzük a kettes kaszárnya, vagyis a majdani ipari park területén a gáz bevezetését, továbbá a Palics körüli 13 kilométer hosszúságú gázvezetéket egy komoly vezetékkel szeretnénk megtámasztani, mert ott van igény a további rákapcsolódásra. Mindkét befektetésre a Nemzeti Beruházási Tervnél (NIP) pályáztunk.

(Fotó: Tímár Zsolt)

Alapos tanulmányozásra szorulnak a számlák, de még így sem tudjuk előre, hogy melyik hónapban mennyibe kerül majd a leszámlázott gáz köbmétere