A rászorulók jótevője – Dr. Alemany Fessl Erzsébet (Fotó: Kecskés István)
Ahelyett, hogy békében élné nyugdíjas éveit a németországi Bottrop városában, a magyarcsernyei származású dr. Alemany Fessl Erzsébet 76 éves korában is fáradhatatlanul gyűjti a humanitárius segélyt, elsősorban az EU határain kívül rekedt országok rászorulói részére. Ezt tette az elmúlt 22 év alatt is. Az évforduló alkalmából tartott a napokban sajtótájékoztatót Nagybecskereken a Vajdasági Kezdeményezés polgári társulás, amelynek a munkáját is az elmúlt három év alatt segítette. Az esemény alkalom volt arra, hogy a közvélemény megismerkedjen a német–magyar származású dr. Alemany Fessl Erzsébet munkájával és terveivel, aki a nagybecskereki Gimnázium (utolsó tiszta magyar) korosztályában érettségizett.
A szülők óhajára, egy latin diploma és közép-európai képzés céljából a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karára iratkozott. Orvosi diplomával hazatérve szülőfalujában szeretett volna dolgozni, de Csernyén akkor volt egy magyar orvos. Mivel a család már akkor külföldön (Amerikában és Németországban) élt, Erzsébet is a kivándorlás mellett döntött. Németországban csakhamar bebizonyosodott, hogy jó döntés volt, hogy a Zágrábi Egyetemre iratkozott: orvosi diplomáját elfogadták és gyorsan munkát kapott. Jövendőbeli férjét 1962-ben ismerte meg, két évvel később pedig örök hűséget esküdött a spanyol származású orvosnak, Jósé Alemanynak. Férje egy nagy (tizenketten voltak testvérek), vallásos családból származott. Akkortájt persze nem volt könnyű egy Tito és egy Frankó országából származó egyén házasságának a megőrzése. Ezért is maradtak Németországban. Erzsébet ma német és spanyol állampolgár, de megtartotta a jugoszláv, illetve szerb állampolgárságát is.
Életútját meghatározta az a családi nevelés, amit Csernyéről vitt a nagyvilágba. Itthoni éveinek emlékei között él, hogy családja mindig igyekezett segíteni az elesetteken és az akkori társadalom kivetettjein. Ez a segítőkészség szükségének érzete később megkönnyítette számára a pályaválasztást és meghatározta életfilozófiáját. Humanitárius tevékenysége a kilencvenes évek elején kezdődött. Az elhatározás pedig romániai látogatásai után született meg (Zsombolyán és Lugoson élnek rokonai). Látva a sok szenvedést és nincstelenséget, felvetődött benne a kérdés, hogy meddig tűrhet az ember. Ezért egy csöppet sem habozott, amikor megdöntötték Ceausescu diktatúráját: rögtön segíteni akart. Jelentkezett Lugoson élő unokatestvérének, közben gyorsan összegyűjtött 120 ezer márkát és máris indult az első gyógyszer- és élelmiszerszállítmány. A romániai emberbaráti segélyezés közepette ismerkedett meg Csilla von Boeselager bárónővel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítójával, aki 1941-ben hagyta el Magyarországot. Megalapították a Kelet-európai Segélyszervezetet, amelynek a fő mozgatója dr. Alemany Fessl Erzsébet.
– Az alapítványunk vezetőivel a napokban körbejártuk a magyarcsernyei község falvait és megállapítottuk, hogy nem csak a fiatalokon kell segíteni, hiszen sajnos egyre kevesebben vannak. Magyarcsernyén tavaly mindössze hat gyerek született. Ugyanakkor több mint ötven idős ember él egyedül, gyerekek, rokonok segítsége nélkül. Sok esetben nedves, fűtetlen házakban, amelyekben nagy kárt okozott a kemény tél. Félő, hogy ez a helyzet az olvadással csak rosszabb lesz. Egyedüli vigasz, hogy az emberek nem éheznek, de rendkívül nagy a munkanélküliség és a pénztelenség. Nagyon szomorú a helyzet. Ezért most elsősorban a szülőfalumon kell, hogy segítsek.
Még megvan a csernyei szülőháza, és abban a szerencsés helyzetben van, hogy az édesanyja ágyában alhat.
– Mostanában többet vagyok itthon, mert szeretném idősek otthonává alakítani a családi házunkat és létrehozni egy hálózatot az idős emberek megsegítésére. Ennek működtetésére pedig egy itteni szervezetet kell létrehozni. Remélem, hogy az úr ad még annyi egészséget, hogy ezt a tervemet is megvalósíthassam.
A jelenlegi gazdasági válság közepette hogyan lehet adományt gyűjteni?
– Szerencsénkre az alapítványunknak van tőkéje, és nem függünk kizárólag az adományoktól. Elmondhatom, hogy Németországban még van készség a mások megsegítésére. Különösen az idősebbek körében, akik maguk is átélték a nincstelenséget. Nemrég szétküldtük a legújabb kérelmünket, amelyben a tél kelet-európai következményeire próbáljuk felhívni a potenciális adakozók figyelmét. Reméljük, hogy felhívásunk ezúttal sem marad visszhang nélkül.
Az Ön nevéhez fűződik a nagybecskereki katolikus plébánián a háborús időkben működtetett gyógyszertár is, ahol ingyenesen osztották az orvosságot. Az utóbbi években mire fektette a hangsúlyt?
– Segítettük a hajléktalanok nagybecskereki otthonát, a rossz helyzetben élő családokat, hozzájárultunk egyes oktatási intézmények élelmiszerellátásához. A következő élelmiszert és tisztálkodási szereket tartalmazó segélycsomagok érkezése pedig a húsvéti ünnepek táján lesz esedékes – nyilatkozta lapunknak dr. Alemany Fesszl Erzsébet.
