– Így minden házimunkához van segítségem. A takarítástól, az ablakok tisztításán, a függönyök mosásán keresztül a pókhálózásig mindent megcsinálnak helyettem, ugyanis én ezt sehogy sem tudom megcsinálni – hallottuk Ana Vukovićtól, aki egy baleset folytán több mint harminc éve tolókocsiba kényszerült.
Ana egyedül él 91 éves édesanyjával. Ketten próbálnak boldogulni, saját megszokott környezetükben. Az étkezést és a tisztálkodást meg tudják oldani, a házimunka elvégzése azonban már nehézségekbe ütközik. Az elmúlt hat hónapban azonban hetente kétszer segítséggel végezték a ház körüli teendőket.
– Felporszívóznak, bár ezt én is meg tudom oldani, de összegabalyodok a kábelekben, és nem tudok minden sarokhoz hozzáférni. Vagy ha éppen kimosott a gép, kiteregetnek. Nyáron kint még kiteregetek, de télen a szárító állvánnyal már nehezebben boldogulok. Eltakarították a havat is télen, és ősszel a leveleket is összeszedték a bejáratnál. Nem esik nehezemre a közlekedés, elmegyek én bevásárolni is, meg a hivatalokba is, de ha csúszós, vagy havas az út, akkor nagyon nehéz. Tudja, amikor még egészségesebb volt az anyukám, könnyebben haladt a munka, de amióta ő is járókeretet használ, ő is segítségre szorul. Reggel kétórás rituálénk van: felöltözünk, megmosdunk, megreggelizünk... Nagyon jó ötlet volt, hogy bevezették a közmunkákon keresztül az otthoni gondozást. Nem tudom, lehetséges lenne-e, hogy mi, a szolgáltatás igénylői is hozzájáruljunk a költségekhez, hogy tovább folytatódjon ez a szolgáltatás – kérdezett rá Ana, ugyanis a közmunkaprojektum a héten lejár. A folytatáshoz viszont már további pénzre lenne szükség, és amíg ezt nem tudják előteremteni, alternatív megoldásokat keresnek.
A Gerontológiai Központ tavaly szeptember 7-én indította be közmunkaprojektumát, miszerint 70 személyt alkalmazott hat hónapra házi ápolásra és ház körüli munkák elvégzésére.
– A célterületeink a peremvárosi helyi közösségek voltak, ott pedig a fogyatékkal élők és súlyosabb anyagi helyzetben levő idős háztartások. Sikerült lefednünk Bajmokot, Csantavért, Györgyént, Hajdújárást, Ludast, Noszát, Palicsot, Kisboszniát, Királyhalmát, Újzsedniket és Nagyfényt, Tavankutat, Mérgest, illetve Nagyradanovácot is a városi helyi közösségek mellett. Ezekben a helyi közösségekben igénytől függően végzünk takarítást, illetve ápolást. Ezekre a munkákra 36 bejárónőt és 34 ápolót alkalmaztunk – magyarázta Vesna Pajić, a Gerontológiai Központ nyílt rendszerű szolgálatának vezetője, majd hozzátette: – A peremvárosi helyi közösségben minden háztartásba eljutunk, ahol igényelték a segítségünket. Szabadka területén már 30 éve végzünk ilyen szolgáltatásokat. A közmunkaprojektum elindítása után, hogy ne tegyünk különbségeket, a szolgáltatásokat ingyen végeztük itt is, ott is – mondta.
Az igény rendkívül nagy az effajta segítség iránt. Mint megtudtuk, a nyílt rendszerű szolgáltatásokat több mint 1000 személy igényli, a közmunkákon keresztül pedig múlt heti adatok szerint 173 háztartásban végeztek otthoni kisegítő munkát, és további 55 személy igényelt egészségügyi ellátást.
– Azok a személyek, akiket alkalmaztunk ezekre a feladatokra az elmúlt hat hónapra, jól beilleszkedtek, megtalálták a közös nevezőt a rászorulókkal. Nagyon kis hányada adta fel. Ez nagyon nehéz munka, empátiára, megértésre és türelemre, illetve stabilitásra van szükség – emelte ki Vesna Pajić.
Montai Mária negyvenöt éves, hosszú évek után végre kapott munkát. Mint megtudtuk, tíz évet varrodákban dolgozott, ám ezekből az évekből csak két munkaévet gyűjtött össze, ugyanis nem jelentették be. Nem válogatott eddig sem a munkában, ám a munkaadók, amikor meghallják, hány éves, nem tárgyalnak vele tovább.
– Ez volt az első munkahely, ahol nem kérdezték meg, hány éves vagyok. Amikor a munkaközvetítőből felhívtak és felajánlották, természetesen elvállaltam a munkát. Elégedett vagyok. Nagyon sokat jelent ez a munka, ugyanis munkanélküli voltam, és a férjem sem kap fizetést. A Bratstvóban dolgozik – hallottuk Máriától, majd elmondta, hogy a kezdetekben a szakemberekkel ment el a háztartásokba, de könnyen beilleszkedett, mert házimunkát kell végeznie.
– Elmosogatok, kimosok, vagy főzök, bevásárolok, elmegyek a postára, kivasalok, vagy elkészítem a tüzelőt, hogy míg nem megyek újra, az idős személyek feltalálják magukat. Én főként egyedül élő idős nőknek segítek, csupán egy férfinél takarítok. Nagyon szeretnek beszélgetni, panaszkodni. Meg kell őket hallgatni. Szeretnék maradni, tetszik a munka, és azt hiszem, hogy az idősek is elégedettek velem – mondta Mária.
Nenad Ivaniševićtől, a Gerontológiai Központ igazgatójától megtudtuk, ezzel a projektummal sikerült a házi ápolást bevezetni minden helyi közösségben. 2007-ben, amikor még nem kapcsolódtak be a közmunkákba, 21 444 órában végeztek házi ápolást, míg tavaly ez a szám 39 ezer órára növekedett. Nyilvánvaló, hogy nagy az igény az effajta szolgáltatásra, az intézmény igazgatója mindent megtesz, hogy ez folytatódjon. Tartományi és állami szinten is tárgyal ez ügyben.
– A héten lejár a projektum, de abban reménykedünk, hogy folytathatjuk. A támogatás megváltozik, ugyanis ezúttal a regionális fejlesztésért felelős minisztérium kellene, hogy pénzt fordítson erre az elkövetkező hat hónapban. A kérvényünket már átadtuk, igaz, nem tudunk majd ennyi emberrel együtt dolgozni, mert kevesebb pénzből gazdálkodhatunk. Ha a minisztériumból nem kapunk pénzt, reménykedünk a tartományi támogatásban, ugyanis a költségvetés kiigazítása után a tartományi hatáskörbe tartozik majd a szolgáltatás működésének fenntartása – magyarázta Nenad Ivanišević, a Gerontológiai Központ igazgatója.
