Éltet a Rét
A műútnak köszönhetően, no meg a föld alacsony ára miatt is, sokan megfordulnak mostanában a Muzslyai Réteken. Nézegetik, méregetik, aztán a legtöbbjük továbbáll. Mert ez a föld nem elsőosztályú, ráadásul a legelőket és a nádasokat megmunkálni sem lehet. Ebből a földből csak keserves munkával lehet biztosítani a megélhetést. Nem csoda, hogy elsősorban a helybeliek ragaszkodnak a szikes parcellákhoz, hiszen már elődeik is megbecsülték azt, amit a természettől kaptak. A gondjuk csak az, hogy az idetelepedéstől kezdve immár harmadszor kell megvenniük a Rétet.
Összefogtak a muzslyaiak
A Muzslyai Rétek földműves-szövetkezet a múlt század hetvenes–nyolcvanas éveiben Vajdaság legjobbjai között volt. Több mint száz családnak biztosított megélhetést, s közben a település fejlődését is támogatta. Együttműködtek vele az erzsébetlaki, a szentmihályi, az aradáci és a nagybecskereki termelők is. A nem túl jó minőségű 1300 hektár földet művelve – javarészt a szövetkezeti tagok szorgalmának köszönhetően – példaképül szolgált. Aztán a kilencvenes évek végén elindult a lejtőn, majd 2000 elején lufiként durrant szét az, amit évtizedeken keresztül építettek a falubeliek. A csődbe jutott szövetkezet földjének egy részét (550 hektárt) bírósági úton, adósság címén elvették tőlük. A szövetkezet tönkretétele óriási kárt okozott az egész falunak, hiszen annak idején a tagjai nagy összegeket fektettek a mezőgazdasági gépezetbe, azután meg föld nélkül maradtak. A megmaradt 750 hektárt a csődeljárás során hamarosan eladásra kerül. A muzslyaiak szeretnék menteni a menthetőt, vagyis azt akarják, hogy a Rét megmaradt földje az övék maradjon, hiszen sok helybeli állattenyésztő és növénytermelő béreli ma is ezeket a parcellákat. Ez azonban nem lesz egyszerű feladat. Ezért összefogtak.
A napokban több megbeszélést tartottak a helyi közösségben, s ezeken a termelőkön kívül jelen volt a szövetkezet csődeljárási igazgatója és egy bank képviselője is, aki ismertette, hogy milyen feltételekkel adnának kölcsönt a föld megvásárlására.
Hallai Zoltán: A muzslyaiak harmadszor is megvennék a Rétet
– Őseink több mint száz évvel ezelőtt egyszer már megdolgoztak a Muzslyai Rétekért. Aztán a húszas években az állam sok helybélinek a földjét elvette, és a Magyarországról idetelepített 70–80 szerb családnak (az optánsoknak) adta. A szövetkezet létrehozásakor pedig az emberek önként adták be a földjüket. Egy részük azért, mert a mezőgazdaságban látta a jövőjét, mások pedig gyári munkások lettek. Most viszont, miután tönkrement a szövetkezett, oda jutottak az emberek, hogy újra meg kell venniük azt, amit már (nem egyszer) kifizettek. A földet használó családok számára létfontosságú, hogy rendeződjön a földterületek tulajdonjogi helyzete, s a helyi közösség ebben próbál segíteni nekik – mondta Hallai Zoltán, Muzslya tanácselnöke.
A csődeljárás folyamán két árverezést tartottak, de (a muzslyaiak szerencséjére) a földek iránt nem volt érdeklődés. Azt azonban senki sem tudja, hogy mi lesz majd a következő árverezéskor. Ezért is fogott össze tizenkét muzslyai, akik remélik, hogy előnyt élveznek majd azok, akik jelenleg is használják a földeket, vagy a tanyájuk az eladásra kínált parcella közelében van. A csődeljárási igazgató bejelentése szerint a földet nem elaprózva, hanem tagosítva lehet megvenni, vagyis a megmunkálható rész egy parcellát képez a hozzá tartozó legelővel és nádassal. Természetesen a föld árának a meghatározása ad majd okot a legtöbb vitára. A muzslyaiak azt remélik, hogy kedvező bankhitel esetén a törlesztési összeg nem lesz nagyobb az árendánál, és akkor egy idő után végérvényesen a tulajdonukba kerül a föld, attól kezdve pedig igényelhetik majd az állami támogatást. De sokat jelent ez a hosszú távú befektetéseik szempontjából is. A falubeliek megpróbálnak egyezséget kötni a csődeljárás alatt álló szövetkezet hitelezőivel, megvennék ugyanis a teljes felkínált földmennyiséget. Ha ez nem sikerül, akkor megint árverezés lesz, amelynek a kimenetele bizonytalan.
A Fókusz M Fejlesztési és Tájékoztatási Civil Központ azon munkálkodik, hogy az emberek felismerjék a Muzslyai Rétek igazi értékét.
Madarász Gyula: Nem is tudjuk, hogy mink van
– Ha nem lettek volna a kilencvenes évek, akkor most a Réten sokkal több tanya, gazdaság és halastó lenne. De nincs időnk a siránkozásra, fel kell ismernünk a lehetőségeinket. Sokszor nem vagyunk tisztában azzal, hogy van tiszta vizünk, vannak legelőink, a földjeinken egészséges élelem terem, hiszen az itteni termelők nem használnak egészségkárosító vegyszereket. Tehát adva vannak a biogazdálkodás feltételei. Világszerte sokan élnek az egészséges élelem termeléséből. A lehetőség számunkra is adott – csak élni kell(ene) vele. Annál is inkább, mivel itt van a közelben a Császár-tó természetvédelmi rezervátum, amely a falusi turizmus fejlesztésének a lehetőségét is elénk vetíti – magyarázta Madarász Gyula, a Fókusz M igazgatóbizottságának elnöke.
A Muzslyai Rétek jó ismerői szerint az arra alkalmas földek megművelésén kívül jószágtenyésztéssel kellene foglalkozni, hiszen – mint mondják – a rossz földben is jó fű terem. De akár a nádasok, valamint a kamilla és más gyógynövények hasznosításából vagy a méhészetből is több száz család egzisztenciáját lehetne biztosítani.
