Nem menekül a felelősségvállalástól Dejan Šoškić bankkormányzó, és az ellen sincs ellenvetése, hogy felülvizsgálják személye, valamint az általa vezetett Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) munkáját. A bankkormányzó ezt a kopaoniki Üzleti Fórum második, egyben befejező napján jelentette ki és hozzátette, hogy a demokráciába beletartozik a leváltás joga is, amellyel kapcsolatban tiszteletben kell tartani az eljárás folyamatát is.
– Lehet, hogy az üzleti világban egyesek elégedetlenek azzal, hogy miként próbáljuk a hazai valutát stabilan tartani, de a nemzeti bank nem kapott mandátumot egyének és csoportok igényeinek kielégítésére – vágott vissza a bankkormányzó a sajtóban megjelent támadásokra.
A közgazdászok és a gazdasági szakemberek javaslatát, miszerint hitelek könnyebb elérhetősége érdekében az SZNB vizsgálja felül a pénzintézetek kötelező pénztartalékait, Šoškić elképzelhetőnek tartotta, de csak abban az esetben, ha az infláció kilépne a tervezett keretből.
– A kötelező pénztartalékok mellett más módszerünk is van, amellyel befolyásolni tudjuk a bankok hitelezését, ez pedig a jegybanki alapkamat és a devizapiaci beavatkozás – magyarázta a bakkormányzó.
Hogy milyen módszerekkel lehetséges kivitelezni Mirko Cvetković kormányfő előző napi költségvetési megtakarításról szóló bejelentését, Šoškić nem kívánt foglalkozni, viszont kiemelte, hogy az államnak kézben kell tartania közadósságot, ugyanis az nemcsak az állam, hanem a gazdaság eladósodásának árát is befolyásolja. Szavai szerint az SZNB nem határozott meg egy adott devizaárfolyamot, amelyet „megvédene”, hanem éberen figyeli a pénzügyi piac történéseit és így idejekorán intézkedéseket vezet be a napi árfolyam túlzott ingadozásaival és a pénzügyi instabilitással szemben. Mint megjegyezte, a szerbiai gazdaságot figyelembe véve ez a módszer jelenleg a legelfogadhatóbb.
– Ha a gazdaság nem tudja hosszú távon fenntartani a folyómérleg egyensúlyát, mint ez történik Szerbiával, akkor az állandó devizaárfolyam fenntartása jobban megterhelné a devizatartalékokat, az pedig pénzügyi válsághoz, vagyis a polgárok, a gazdaság és a bankok csődjéhez vezethet – érvelt a bakkormányzó.
Leszögezte, hogy egy olyan országban, ahol alacsony a gazdasági konkurencia és évek óta többet fogyasztanak a polgárok, mint amennyit megtermelnek, ahol halogatják a strukturális reformokat és nem ösztökélik a külföldi befektetőket, illetve még az IMF-hitelszerződéseket sem tartják tiszteletben, lehetetlen közép és hosszútávon stabil devizaárfolyamot fenntartani.
– Nem létezik olyan jegybank, amely ezt meg tudná tenni – hangsúlyozta Šoškić és hozzátette, hogy a mezőgazdasági idény, a választások utáni drágulások és a kereskedelmi haszonkulcsok korlátozásáról szóló határozat feloldását követően, 2012 harmadik negyedévében, az infláció újra a tervezet keretek közé fog kerülni.
Az üzleti fórumon Dušan Petrović mezőgazdasági miniszter is részt vett, és bejelentette, hogy a következő kormányülésen döntést hoznak a mezőgazdaság támogatásáról szóló intézkedésekről, ezen belül is a mezőgazdászoknak szánt olcsóbb üzemanyagról és a mezőgazdasági szubvenciókról. Mint megjegyezte, ez nem a választási kampány része.
TÚL SOKAT KÖLT A KÖZSZEKTOR
Szerbiának folytatnia kellene a kivitel, a megtakarítás és befektetés modelljének a bevezetését, egyben ki kell használnia a tagjelölti státus lehetőségeit is – értékelte Bogdan Lissovolik, az IMF belgrádi irodájának vezetője. Kiemelte, hogy Szerbiának mindenáron folytatnia kell a reformok bevezetését, de nemcsak a könnyűeket, hanem a nehéz intézkedéseket is, hogy a hatásai is kézzelfoghatóbbak legyenek. Szavai szerint a strukturális reformok eddig nem voltak megfelelőek és meg kell oldani a gazdaság problémáit, valamint meg kell találni a közszféra és a privát szféra közötti egyensúlyt.
– A közszféra túl sokat költ, míg a privát szféra kiviteli és takarékossági része elenyésző – mutatott rá a hibára az IMF belgrádi irodájának vezetője.
A reformokkal kapcsolatban még kiemelte, hogy a nyugdíjas-rendszer is változtatásra vár, ugyanis a nyugdíjas-alap kiadásai nagyok, veszteséges az alap, miközben a munkások és a nyugdíjasok aránya az országban ugyanakkora.
A VONATOK DÖCÖGNEK
A strukturális reformok kapcsán elhangzottakkal egyetértett Loup Brefort, a Világbank irodájának főnöke is, kiegészítve, hogy Szerbia a reformok terén nem elégedhet meg apró lépésekkel.
– Tisztában vagyok azzal, hogy a reformok véghezvitele nem könnyű feladat, de ez az egyetlen előre vezető út. Európának és Szerbiának bátor államférfiakra van szüksége – mondta a Világbank irodájának vezetője.
Véleménye szerint a közvállalatok reformjainak kellene magukon viselniük a válság utáni növekedés modelljeit. Ez magában foglalja a sikeres magánosítást, a depolitizációt, a hatékonyabb vállalatvezetést, átláthatóságot, felelősséget és termelékenységet. A Világbank irodájának vezetője példaként a Szerbiai Vasutak Közvállalatot említette meg, ugyanis Szerbia ezt kihasználhatná Nyugat-Európa és Kelet-Európa összekötésére.
– 8 év és mintegy 1,2 milliárd euró támogatás után a szerbiai vonatok átlagsebessége még csak óránként 25 kilométer – jegyezte meg Brefort.
Szavai szerint a szerbiai kivitel ereje az innovációkban, a mezőgazdaságban, az energetikában és az iparban rejlik, ezért elengedhetetlen a kereskedelem fejlődésének ösztönzése, az üzletelés feltételeinek javítása, valamint az állami támogatások és a bürokrácia csökkentése.
