Vajdaság magyarsága csütörtökön a 108 éves magyarittabéi Kossuth-szobornál emlékezett az 1848/49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az ünneplés istentisztelettel kezdődött a református templomban, amelyen Marton Károly bánáti esperes hirdette az igét és Orosz Attila bácskai esperes mondott szentbeszédet. A Himnusz eléneklése után a templom előtt álló egyetlen bánáti Kossuth-szobornál Hevesi Sándor alpolgármester üdvözölte az egybegyűlteket, köztük Magyarország belgrádi nagykövetségének küldöttségét Varga Haszonits Zoltán tanácsos vezetésével, Várkonyi Zsoltot, az MNT közhivatalának elnökét, Kovács Elvira parlamenti képviselőt, a vajdasági magyar pártok, az önkormányzatok, az egyházak, valamint a civil szervezetek képviselőit, és az egybegyűlt polgárokat. Varga Haszonits Zoltán, Magyarország belgrádi nagykövetségének tanácsosa felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ünnepi beszédek előtt Szász Annamária, Hollai Edina, Petes Valentina és Buka Boglárka alkalmi szavalatokat mondtak el.
Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke szerint köszönettel és alázattal kell beszélni március 15-éről, melynek egyik fontos üzenete az összefogás. Ezért a VMSZ, a vajdasági magyarság legerősebb, leglegitimebb képviselője, nevében összefogásra szólította fel a magyarságot. Mint mondta, eljött az újrakezdés ideje, ami csak fiatalokkal és hittel lehetséges. A tavasz és a választások közeledte alkalom arra is, hogy felmérjük mit tettünk az elmúlt időben, hogy az jó volt-e nekünk, hasznunkra vált-e, segített-e nekünk, hogy ez alapján elmondjuk: miként kell majd cselekedni ezentúl. Szerinte a vajdasági magyarságnak biztos jövője van, mert az elmúlt évek is azt igazolták, hogy ki tudjuk magunknak harcolni az adott körülmények között azt, amit lehet.
Sepsey Csaba, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke szerint 1848-ra emlékezve az idén különös hangsúllyal mondhatjuk: Magyarország és az egész nemzet ma is vállvetve küzd megmaradásáért. A másoknak szó nélkül megadott jogért, hogy Európában független országként, s nemzetként foglaljuk el helyünket mind az Európai Unióban, mind a nemzetek Európájában. Szerinte szabadságharc ez a javából, amely biztatást, tiszteletet és támogatást érdemel a mi részünkről is, hiszen a helytállásra később már nem lesz alakalom. Kihangsúlyozta, hogy már csak a VMDP küzd a perszonális autonómiáért.
Hangya István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tanácsának tagja emlékeztetett arra, hogy a VMDK indította a megemlékezések sorozatát, de húsz év után tavaly Eleméren a párt képviseletében már nem szólalhatott fel, azzal a megindokolással, hogy „elmondtak már mindent, nem tudnak már újat mondani”. Szerinte Kossuth Lajos nyilván nem helyeselné azt, hogy Magyarország miniszterelnöke egy vajdasági magyar párt kampányában szándékozik részt venni. Emlékeztetett Mindszenty József hercegprímásnak a nemzetgyűlési választások előtti körlevelére, amelyben kifejtette, hogy az egyház nem áll egyetlen párt mellé sem.
A beszédek után a Kossuth-szobornál a helybeli polgárok, Magyarország belgrádi nagykövetségének képviselői, az MNT, a VMSZ, a DP, a VSZL, az önkormányzatok és civil szervezetek küldöttségei elhelyezték a kegyelet virágait.
