Tőkés László európai parlamenti képviselő, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a hétvégén Vajdaságban tett látogatásakor nyilatkozott az itteni sajtónak. Tőkés az Európai Parlament ülésén, amelyen a vajdasági magyarok elleni atrocitások felszámolása mellett szólalt fel, arról is beszélt, a magyarverések mögött feltételezhetően a szerb titkosszolgálat áll.
– Posztkommunista országbeli tapasztalataim azt a feltételezést támasztják alá, hogy ezek a dolgok nem véletlenül, maguktól történnek. Ezek mögött pontos szándékok és politikai erők húzódnak meg. Úgy, ahogyan a húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi „fekete március” mögött a román titkosszolgálat volt képviselői érhetők tetten, hasonlóképpen a volt kommunista országokban mindenütt volt kommunistákat, az egykori titkosszolgálatokat kell keresnünk a dolgok hátterében. Ez egy megalapozott feltételezés. A demokratizálódásnak olyan szintjén van Szerbia, ahol kirakatpolitikát folytatnak az Európai Unió felé, de valójában a korrupció még ugyanúgy dívik, a kisebbségellenesség hasonlóképpen érvényesül. Könnyű belátni, hogy a kommunizmus öröksége Szerbiában nagyon súlyos teher.
A prágai konferencián a kommunizmus bűneinek elmaradt igazságtételéről beszélt. Hogy lehet, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után még mindig nem szolgáltattak igazságot?
– Milyen érdekes ellentmondás, hogy a háborús bűnösöket következetesen üldözik a második világháború óta, nem is szólva a holokauszt tetteseinek a számonkéréséről. De látjuk, hogy Szerbiában is csatlakozási feltétel a bűnösök kiadatása és elfogása. Egészen más mércével mérnek a kommunizmus ügyében, pedig ma már megállapított tény, hogy a nemzeti szocializmushoz hasonlíthatóan a kommunizmus is 10 és 10 millió áldozatot szedett. Sőt, több áldozata volt a kommunizmusnak békeidőben, mint a nácizmusnak a háború idején. Ennek ellenére nem veszik komolyan. Furcsállom a nyugat-európai tagországok ignoranciáját és cinkosságát. Viszont ebben a kérdésben is komoly előrelépés történt: tavaly áprilisban az Európai Parlament is elítélte a kommunizmust, és több kérdésben állást foglalt. Most a prágai konferenciával erre akartunk ráerősíteni, és azt szorgalmazzuk, hogy nemzetközi bíróságot kellene felállítani ezeknek a bűnöknek az elszámoltatására. De a tagországoknak is jobban oda kell figyelniük erre a kérdésre, mert akkor lesz igazi rendszerváltozás, ha a múltunkkal le tudunk számolni, ha a kommunizmus örökségét teljesen meg tudjuk szüntetni, márpedig igazságosság, jogi szabályozás nélkül nincs igazi demokrácia. Romániában mintegy 1500 ember vált gyilkosság áldozatává 1989-ben. Ott vannak a gyilkosok közöttünk, gondolom itt, Szerbiában is ez elmondható. Ne exportáljuk az EU-ba a volt kommunista országok árujaként a kommunizmus bűneit.
Amennyiben Szerbia mostani helyzetéről beszélünk, az eredményekről, Önnek mi a véleménye, milyen úton halad az ország?
– Szerbia benyújtotta már csatlakozási kérvényét. Jó úton halad és eredményeket igyekszik felmutatni, ilyen például a nemzeti tanácsokról szóló törvény, vagy a vajdasági statútum elfogadása. Ugyanilyen előrelépést állapítanak meg a gazdaság és az ország általános demokratizálódása terén. Viszont joggal és okkal ragaszkodunk mi, magyarok ahhoz, hogy ezt a helyzetet, a koppenhágai kritériumok teljesítésének a feltételeit most kell számon kérni Szerbiától, mert később nehezebb lesz. Tudjuk ezt tapasztalatból Szlovákia és Románia példáján. Nem tudom megítélni, hogy mi Szerbia felvételének a menetrendje. Nekünk, magyaroknak érdekünk, hogy Szerbia EU-taggá váljék, mert ez jó volna a szerbiai magyaroknak is. De nem szabad bármilyen áron felvenni Szerbiát. Nem szabad csupán politikai konjunkturális okokból és célokból sürgetni a felvételét. Szerbiának meg kell érnie arra, hogy teljes jogú tagja legyen az EU-nak.
