Soha ekkora érdeklődés eddig még nem kísérte a 2008 novemberében Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnökének kezdeményezésére indított és minden hónap utolsó szombatján megtartott nyitott ajtók napját a vajdasági parlamentben, mint most szombaton, amikor a nagyterem színültig megtelt (több mint 200-an voltak) érdeklődő középiskolásokkal, egyetemi hallgatókkal, szülőkkel és a civil szervezetek képviselőivel. A tömeges látogatottság mindenképpen a témaválasztással magyarázható: a fiatalok ösztöndíjazási és szakmai továbbképzésének lehetőségei, méghozzá kimondottan külföldön, amit a szakemberek taglaltak, s azt is megállapíthatjuk az érdeklődők lelkesedése alapján, hogy az ifjú generációban kezd tudatosodni a szakmai továbbképzés folyamatos tökéletesítésének fontossága.
– Roppant lényeges, hogy a képzett fiataljaink versenyképesek legyenek Európában, ami csakis úgy érhető el, hogy a hazai egyetemeken szerzett tudás elsajátítása után élnek a számos kínálkozó lehetőséggel, amit ma mi most itt részben taglaltunk és külföldön Európa leghíresebb és legjobb egyetemein továbbtanulnak. Manapság már nemcsak az a jó egyetemi hallgató, akinek a leckekönyvében sorakoznak a magas osztályzatok, hanem a jó szakmai felkészültséghez hozzátartozik az is, hogy az illető útlevelében minél több pecsét legyen. Igen, el kell menni külföldre, bővíteni kell a látókört, a szakmai hozzáértést, ellesni az ottani gyakorlatot, majd a szerzett tapasztalatot, tudást itthon kell kamatoztatni. Bizony vissza kell jönni felvértezve a sok ismerettel és itt kell azt alkalmazni. A tehetséges fiataljaink így válnak majd versenyképessé Európában, a világban. Ez az ő dolguk, a mi feladatunk pedig, hogy biztosítsuk nekik a holnaputáni visszajövetelhez szükséges feltételeket, a helyet a társadalomban, mert ilyen emberekre van szükségünk – nyilatkozta Egeresi Sándor a Magyar Szónak a szombati rendezvényen.
Zagorka Marković, a Budestag ösztöndíját élvező hallgatók társulata demokratikus központjának vezetője ismertette a Németország nyújtotta széles körű ösztöndíjazási lehetőségeket. Úgy nyilatkozott, hogy naponta újabbnál újabb programokat kínálnak, s viszonzásul csak azt kérik, hogy meglegyen az egyetemi hallgató szükséges tanulmányi előmenetele, tudjon németül beszélni és meglegyen hozzá a jóakarat. Például a Bundestag nyújtotta lehetőségnek köszönhetően évente öt egyetemi hallgató tanulhat Németországban Szerbiából havi 700 eurós ösztöndíjért, ami nagyon vonzónak bizonyul. De a németországi tartományok is kínálnak különböző továbbképzési lehetőséget, vagy például politikai ösztöndíjat a Conrad Adenauer alapítvány, ahol a havi ösztöndíj 1000 euró.
Ivana Vujkov, az Újvidéki Egyetem nemzetközi együttműködéssel megbízott irodájának vezetője kiemelte, hogy a Duna Stratégiának köszönhetően jelentősen bővülni fog az Európai Unióban az egyetemista továbbképzési kínálat a szerbiai fiatalok számára is, mert megnyitják a lehetőséget mindazon országok előtt, amelyek még nem tagjai az uniónak. Többnyire 6–9 hónapig tart egy továbbképzési folyamat, a kínálat határtalan, például csak mesterképzésre 123 fajta program létezik. Mindenki megtalálhatja az őt érdeklő ágazatot a www.uns.ac.rs címen.
Dobó Márta, a Szabadkán székelő CMH iroda vezetője a magyar miniszteri ösztöndíjakról szólt a Vajdaságban, hangsúlyozva, hogy a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma már adott ki nyilatkozatot az idei ösztöndíjakról, ezért szerinte hamarosan közzéteszik majd a kiírást. Az érdeklődés eddig is nagyon nagy volt, bizonyára ezentúl is így lesz. A pályázók egyharmada részesült támogatásban. A folyósított eszközök jóval szerényebbek, mint mondjuk egy németországi ösztöndíj esetében, a legtöbb ösztöndíjnál havi 17 850 forintot folyósítanak.
Az érdeklődők a www.kormany.hu vagy a www.martonaron.hu és a www.balassiintezet.hu honlapokon járhatnak utána mindannak, ami érdekli őket vagy a Szabadkai Információs Irodában a 024/670-031-es telefonszámot tárcsázhatják.
