A németországi Konrad Adenauer Alapítvány belgrádi képviselete és a Szerbiai Európai Mozgalom a szabadkai városházán mutatta be az Európa A-tól Z-ig című 2010-ben kiadott kiadványt, valamint első ízben tartottak kerekasztal-beszélgetést a kiadvány kapcsán az európai integrációról. Kudlik Erika, a város regionális és nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tanácsosa kiemelte, nagyon fontos, hogy az integráció során egyre többet tudjunk az Európai Unióról, s ebben óriási segítséget jelent a most bemutatott kiadvány.
– Emellett mindannyiunk érdeke, hogy találkozzunk olyan emberekkel, akiknek mélyreható ismerete van az unióról és megvitassuk, ne csak olvassunk róla – vélekedett Kudlik Erika.
Szavai szerint a polgárok EU-s ismereteivel kapcsolatban Szerbiában van még tennivaló, ugyanis ebben a témában a civil szervezetek a legfogékonyabbak és annak ellenére, hogy mindent megtesznek a polgárok tájékoztatása céljából, az ehhez hasonló rendezvényeken mindig ugyanazok a személyek jelennek meg.
– Több hangsúlyt kellene fektetni a polgárok tájékoztatására, hogy tulajdonképpen mit jelent a tagjelöltség, milyen követelményei vannak, mi mindent kell megtennünk, hogy egyszer teljes jogú tagként használni tudjuk a tagsággal járó összes lehetőséget – mondta a város regionális és nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tanácsosa.
Megjegyezte, a kiadvány mindenkinek szól, és épp ezért is lexikonszerű a felépítése, szószedetben megtalálható benne minden fontosabb kérdés az EU-ról, valamint minden irányelv, amelyből kiépült az unió. A kiadványhoz hozzá lehet többek között a helyi demokrácia-központokban – Szabadkán a Szabadegyetemen –, az alapítványnál, valamint pdf formátumban le lehet tölteni a www.kas.de/serbien címről.
A kerekasztal-beszélgetés kezdetén Kudlik Erika, Henri Bohnet, a Konrad Adenauer Alapítvány belgrádi képviseletének igazgatója, Milan Bošnjak, a Szerbiai Európai Mozgalom szabadkai irodájának tagja, valamint Vladimir Pavićević, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora tartott rövid előadást.
Henri Bohnet beszédében kiemelte, hogy ha valaki nem ismeri behatóbban az EU történetét, irányelveit, működését, nehezen tudja például megérteni a szolidaritási elvét, miszerint a közös felelősség alapján miként szabja meg saját gazdasági és pénzügyi politikáját. Szavai szerint ennek érdekében született meg a kiadvány és a tegnap útjára indult kerekasztal-beszélgetés is.
Vladimir Pavićević előadásában rámutatott arra, hogy egy ország EU-integrációját nem az előcsatlakozási alapokhoz való hozzáférés, sem a vissza nem térítendő segélyek motiválják, hanem azon értékek, amelyeket az EU képvisel.
– Amikor az Európai Unióról beszélnek Szerbiában, az értékekről beszélnek a legkevesebbet, holott ez az értékrendszer az, amely miatt történik az integráció – szögezte le a professzor.
Ezeket az értékeket Európa nevének jelentéséből, történetéből lehet levezetni, amely a görög mitológiából ered és a görög kultúra, így az európai kultúra megjelenéséről és felemelkedéséről szól, ugyanakkor magában foglalja a nyitottságot a másság felé, valamint a legfontosabb értéket, a jogállamiságot és szabadságot. Szavai szerint az Európai Unió ma a szabadság uniója is egyben, ez pedig feltételezi az egyenlőséget és a szolidaritást.
– Az Európai Unió gazdag országai ma szolidaritást vállalnak, vagyis felelősséget az egyes tagországok felelőtlenségéért, hogy a jövőben az egész unió polgársága jobban élhessen – magyarázta a professzor.
Az előadásban a továbbiakban szó volt a vallásról is, amellyel kapcsolatban Pavićević elmondta, hogy az EU-ban vallásszabadság van, azonban a tagországok a felekezeti sokszínűség miatt elvetették annak a lehetőségét, hogy a vallás az alapelvek között szerepelhessen.
