A híreket figyelve az ember olykor át-átcsusszan egy-két cikken, kiváltképp az olyan tematikájú írásokon, amelyek már a csapból is folynak. Talán valami hasonló lehet a rendőrségi drogfogásokról szóló hírekkel is, annak ellenére, hogy sokan szeretik a bűnügyi témákat. Gyakran megelégszünk egy vállrándítással, picit elcsodálkozunk, hogy a lefoglalt 300 kilogramm fű utcai értéke egymillió eurót ér, legrosszabb esetben pedig megütközünk azon, hogy ez megtörténhetett volna akár saját szomszédságunkban. A probléma azonban sokkalta jobban érinthet bármelyikünket, mint azt gondolnánk.
Jelen írásomban nem kívánok foglalkozni az úgynevezett kemény drogokkal vagy a szintetikus drogokkal, hanem a cannabisről és a legális kábítószerekről, valamint azoknak a gyerekekkel való kapcsolatáról szólnék. Adott téren a legnagyobb problémát az ital jelenti, a legtöbb embert érintő kábítószer az alkohol. Legális volta miatt könnyen hozzáférhető, és kultúránkban való erős történelmi jelenléte miatt a közvélemény nem ítéli el kellőképpen a fogyasztását, holott a pszichikai-fiziológiai leépülés tekintetében az idült alkoholista vetekszik a kemény drogossal. Természetesen a mérsékelt alkoholfogyasztás nem jár jelentős károsodással, és egy pohár alkoholos ital láttán nem kell azonnal farkast kiáltani.
A másik, az alkohol után talán legkönnyebben elérhetőbb kábítószer – nem beszélve a fiókokban heverő nyugtatókról vagy a különféle ragasztókról és hígítókról – a marihuána, vagyis az indiai vadkender. A világszerte használt pszichoaktív szerek, azaz a függőséggel, testi és mentális következményekkel járó szerek között a cannabis népszerűségét tekintve a negyedik helyen áll, az első három helyet pedig a dohány, a koffein és az alkohol foglalják el, pontosan ebben a sorrendben. A sors fintora, hogy a kender is végigkíséri történelmünket, természetesen nem feltétlenül kábítószerként, hanem ipari növényként, hiszen rostjait a textiliparban is felhasználják, magjából étolajat lehet préselni, de fel lehet használni kozmetikumok gyártására is, miközben több amerikai államban gyógyászati célra is termesztik. Persze szigorú engedélyekkel. A cannabis ugyanakkor a legtöbb ellentmondást magába foglaló kábítószerek közé tartozik, sokan kiállnak a legalizációja mellett, mondván hogy nem, vagy alig ártalmas, mások pedig azzal érvelve, hogy kapudroggént a legalattomosabb kábítószer, még az írmagját is kiártanák. Egészségügyi hatását tekintve is sok ellentmondó tanulmány készült már el, bizonyították már káros és jótékony hatását is, de mint minden tudatmódosító szer (az alkohol is) esetében, így ennél is kockázatosak a hosszú távú hatások: emlékezetromlás, kiváltképp a rövid távú memória romlása, amely a tanulásban jelent óriási gondot, valamint növeli az elmebaj és a skizofrénia kialakulásának kockázatát.
A legnagyobb problémát a drogterjesztés köré szerveződő bűnszervezetek jelentik, hiszen szemük előtt egyetlen cél lebeg: a profit. A veszélyeztetett korosztály pedig bármennyire is tagadjuk, vagy csupán nem akarunk róla tudomást venni, egyre fiatalabb. Elég csak hétvégenként bekukkantani néhány fiatalok által kedvelt szórakozóhelyre, ahol a vendégek zöme a 14-15 éves fiatalokból áll, sőt a 12-13 éves gyerekek sem számítanak fehér hollónak. Az említett korosztályban pedig erős a kortársnyomás, ha valaki menő akar lenni, vagy egyszerűen a társaságban akar maradni, tenni is fog érdekében.
Az alkohol patakokban folyik, a cigaretta hétköznapi dolognak számít, s az elfogult szülő bármennyire is tagadja, hogy gyermeke „züllene”, könnyen meglehet, hogy már nemcsak első szexuális élményén van túl, hanem a sokadik füves cigijén, ha más miatt nem, akkor csak kíváncsiságból. Míg az alkoholhoz és a cigarettához viszonylag könnyebben hozzá tudnak jutni, a marihuána illegális, termesztése és forgalmazása bűntény, megszerzése mindenféleképp kapcsolódik az alvilághoz, és hogy egy kezdetben csupán füvező tiniből mikor lesz kezdetben csak barátjait ellátó személy, majd valódi díler, sohasem tudni.
Természetesen nem lesz minden szórakozni járó tiniből maffiózókat kiszolgáló drogdíler vagy drogfüggő, de számomra az egy is elfogadhatatlan szám.
