Ha a szemünk elé képzelünk egy térképet, amely a világ nemzeti termékeinek összességét mutatja, akkor azt láthatjuk, hogy Európa folyamatosan veszít a súlyából, szögezte le Orbán Viktor, Magyarország kormányfője pénteken vajdasági körútjának utolsó állomásán, a szabadkai Népkörben. A magyar miniszterelnök a Vajdasági Magyar Szövetség meghívására tett egész napos látogatást Vajdaságban és vett részt a VMSZ választási kampányában. A körút során a miniszterelnök ellátogatott Hajdújárásra, Szabadkára, Topolyára és Újvidékre. Az esti előadás előtt a szabadkai Városi Múzeumban vendégeskedett.
A nemzeti összetartozásról szóló előadásában Orbán Viktor megjegyezte, hogy ötszáz évvel ezelőtt Európa a világban meglévő népesedési arányát és a világban meglévő természeti erőforrások eloszlásának törvényét figyelmen kívül hagyva a világ élére vágott és mintaadó civilizációvá vált.
– Európa mintha visszafele tartana a világkereskedelemben, a világgazdaságban, a világ jólétéhez való hozzájárulásban – mondta a kormányfő.
Szavai szerint bár az európai vezetők, vagyis az európai nemzetek, államok miniszterei, államfői, a különböző integrációs testületek azon dolgoznak, hogy hogyan lehetne ezeket a folyamatokat lelassítani, megállítani, majd megfordítani, ám az ülések mégis hitehagyottak, pesszimisták és gyakran annak az elmagyarázásával telnek, hogy mit miért nem lehet megcsinálni.
Ha azonban azt a kérdést tesszük fel, hogy miként áll Magyarország Európán belül, akkor két, világosan elkülönülő európai koncepciót kell figyelembe venni: a nemzetek Európája, amelyet a magyar kormány vall, illetve az Európa mint birodalom eszméje.
– Ennek a kétféle gondolkodásnak a létezése magyarázza meg azt a helyzetet, hogy Magyarország a legjobb szándékoktól vezérelve, a saját dolgával törődve nemzetközi ellenállásba ütközik. Nem olyannak képzeljük el Európát, ahol feloldódhat mindaz, amit magyarnak nevezünk, hanem olyannak, ahol békességben, összefogásban élnek, valamint dolgoznak egymás mellett és egymásért, a nagyon is határozott karakterekkel, nyelvvel, kultúrával, valamint hagyománnyal rendelkező nemzetek – fejezte ki meggyőződését a magyar miniszterelnök.
A másik, a birodalmi gondolkodás viszont szemben áll a nemzetek koncepciójával és Brüsszelt olyan hatalmi erőközpontnak tartja, amelyhez igazodni kell, amelynek önálló szándéka, érdekei vannak és a nemzeti gondolkodás kimerül abban, hogy miként lehetne alkalmazkodni a birodalom érdekeihez.
Mint megjegyezte, a magyaroknak van elgondolásuk, hogy miként tudnák a magyarok az európai nyugati ember világát kínzó válságot úgy túlélni, hogy abból ne gyengébben, hanem erősebben kerüljenek ki. Ezt kívánják most végrehajtani.
– A kínai munkaképes lakosság 85 százaléka dolgozik, ugyanez a szám Amerikában 75 százalék, Európában 65 százalék, Magyarországon pedig 55 százalék. Ha Magyarország versenyképes akar maradni, akkor meg kell találni a megoldást, hogy a munkaképes lakosság legalább 75 százaléka dolgozzon. Emellett, amire még szüksége van, az egy erős állam. Nem lehet sikeres egy ország, hogy ha az egy helyre tartozó közösséget nem tudja gyarapító módon összekapcsolni – vélekedett a magyar kormányfő.
Szavai szerint amikor a magyarságot érintő problémákon – a megszületett gyermekek, a házasságkötések, az elhalálozások számán – gondolkodnak, akkor nemcsak az anyaországi magyarokat, hanem a külhoni magyarokat is számba veszik.
– Nem kétséges, hogy olyan bajok gyötrik a Kárpát-medencei magyarságot, amelyeket nem lehet külön-külön orvosolni. Ebből a szempontból volt jelentős lépés a kettős állampolgárság, amely létrehozta a világban szétszórtan élő magyarok közötti közjogi kapcsolatrendszert. Ma még lehet, hogy nem tűnik úgy, hogy az érzelmeinken túl gyakorlati jelentősége is lenne, de könnyen fordulhat a világ az ellenkező irányba. Ezért köszönöm a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a délvidéki magyaroknak, hogy a kettős állampolgárság ügyében rendületlenül kitartottak akkor is, amikor e törekvés a legkevésbé tűnt sikertörténetnek – mondta Orbán.
Kiemelte, hogy a délvidéki magyaroknak a hárompilléres autonómiakoncepció miatt az egész Kárpát-medencei magyarság tartozik és ez a koncepció az egyedüli, amely kezdetektől is kiállta az idő próbáját, valamint az egyik eleme jelenleg megvalósulni látszik.
– Lélegzetvisszafojtva figyeljük Budapestről, hogyan sikerül az intézmények átvételét, a kulturális-oktatási intézmények magyar arcra formálását elvégezni. Nemcsak azért szurkolunk, hogy sikerüljön, hanem e példát követve a jövőben mindez másoknak is sikerüljön – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A Kárpát-medencei magyarok politikai érdekképviseletével kapcsolatban megjegyezte, hogy a jövő a nemzeti alapon történő politikai szerveződésről szól.
– Ha valaki magyar pártban ül, soha nem fordulhat elő, hogy a nemzet alapvető létkérdései fölé kerekedjen a pártérdek. Ezért a magyarságnak, ahol elegendő ereje van, mindenhol ildomos nemzeti alapon működő politikai szervezeteket létrehozni és kiharcolni azok képviseleti jogát Budapest és az adott főváros irányába is – emelte ki Orbán.
A magyar nemzetstratégiáról szólva Orbán Széchenyi István gondolatát vette kölcsön: Magyarnak lenni felemelő érzés, de nem kifizetődő dolog.
– Nemzetstratégiánk lényege ugyanakkor az, hogy magyarnak lenni maradjon felemelő érzés, de legyen kifizetődő dolog és Magyarország tartozzon végre ismét oda, ahova való: a sikeresek, az erősek és a győztesek táborába – fejezte be előadását a magyar kormányfő.
