(Fotó: Tanjug)
Csupán négy napjuk maradt a pártoknak, hogy bejelentsék, képesek-e többséget alkotva megalakítani az új kormányt. Ennek érdekében a Demokrata Párt szerdán főbizottsági ülést hívott össze, amelyen a lehetséges harmadik koalíciós jelöltről vitázott. Az eddig megbeszéltek szerint a DP a Szerbiai Szocialista Párt köré tömörülő koalícióval kívánja megalapítani az új kormányt, azonban ez csupán még egy koalíciós partnerrel lehetséges. Harmadik félként a DP számára a Liberális Demokrata Párt, míg a SZSZP számára a Szerbiai Egyesült Régiók tűnik elfogadhatóbb választásnak.
Egyre jobban szorítja az idő a pártokat, ugyanis Tomislav Nikolić, május 31-én hivatalba lépő államfő hétfőig szabott határidőt arra, hogy többséget alkotva kormányt alakíthassanak az érintettek. Ígérete szerint aki a kijelölt időpontig hatalmi többséget tud felmutatni, az egyben megalakíthatja az új szerb kormányt is, ha viszont ez nem sikerül senkinek, akkor a megszerzett mandátumok többségének függvényében tárgyal erről a pártokkal. A hétfői kormányalakítást Slavica Đukić-Dejanović parlamenti házelnök is alig tartja elképzelhetőnek, azonban nem tartja kizártnak, hogy nem sokkal később, még június folyamán megalakul a kormány. A házelnök optimista hozzáállásának eredetéről csupán annyit árult el, hogy óráról órára egyre intenzívebbek a tárgyalások, viszont azokról egyéb részleteket nem kívánt elárulni.
A választások második fordulója előtt a Demokrata Párt és a Szerbiai Szocialista Párt köré szerveződött koalíció elvi megállapodást kötött, hogy folytatni kívánják együttműködésüket az új kormányban is. Annak ellenére viszont, hogy a választások legnagyobb győztese az SZSZP – hiszen sikerült megdupláznia mandátumainak számát – a demokraták és a szocialisták mellé még egy párt szükséges a hatalmi többséghez, így a kormányalakításhoz is. Erre a szerepre a demokratáknak a Liberális Demokrata Párt felelne meg leginkább, s egyes hírek szerint a DP koalíciós partnerei, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Szerbiai Szociáldemokrata Párt is ezt a lehetőséget részesítik előnyben leginkább. A szocialisták köré tömörülő koalíció azonban ellenszenvvel viseltet Čedomir Jovanović iránt a boszniai Szerb Köztársasággal és Koszovóval kapcsolatos kijelentései miatt, míg a Szerbiai Egyesült Régiók a demokratáknak lettek nemkívánatosak, ugyanis állítólagosan az egykori koalíciós partner önkormányzati szinten egyre több helyen lép szövetségre a Szerb Haladó Párttal.
A kormányalakítási számításokat még az is befolyásolhatja, hogy az új kormány kisebb lesz az előzőnél, vagyis kevesebb minisztériuma lesz. Az LDP ugyanakkor már hosszabb ideje arra vár, hogy hatalomra juthasson, valamint Čedomir Jovanović 2008-ban is szóba került a külügyminisztérium első emberének megválasztásakor. Ezen kívül az LDP érdekeltségéhez tartozhat az igazságügyi minisztérium és már találtak is jelöltet a korrupcióellenes bizottság tagjai közé. A kormányalakítással kapcsolatos pozíciójáról Jovanović azt nyilatkozta a napokban, hogy az LDP-t látja a többségi hatalmat megalkotni kívánó koalíció következő tárgyalópartnerének, már csak azért is, mert Boris Tadić és Tomislav Nikolić sem hajlandó a kohabitáción felül szorosabban együttműködni egymással. Szavai szerint a koalícióba lépéshez nem támaszt feltételeket, hanem inkább megvárja, miként egyezik meg a DP és az SZSZP az új kormány politikájáról.
Demokrata–szocialista–liberális kormány megalakulásának eshetőségéről beszél Vladimir Goati, a Transzparens Szerbia civil szervezet igazgatója is. Értékelése szerint Tomislav Nikolić jól döntött, amikor lemondott az SZHP elnöki posztjáról, ugyanis az ország első embereként nem kívánatos, hogy valaki pártpolitikailag elkötelezett legyen. A demokraták eredményét gyengének nevezte, amely a véleménye szerint az országban tovább gyűrűző korrupció, valamint az igazságügyi reform sikertelensége miatt következhetett be. Szavai szerint a szerbiai pártokat terméketlen következetesség jellemzi. A választások elvesztése, valamint a gyenge szereplés változásokra kellene, hogy ösztönözze őket, ellenben úgy viselkednek, mint a Szerb Radikális Párt.
Ugyanakkor Vesna Pešić független parlamenti képviselő, szociológus szerint botrányos, hogy Tadić elfogadta pártja javaslatát a kormányfői posztra. A szociológus szerint Szerbia az egyetlen ország, amely demokratikusnak nevezi magát, miközben a választásokat elveszítő államfő még magasabb pozíciót kap, a kormányfőit. Zoran Živković, a Demokrata Párt egykori kormányfője szerint ideje lenne, hogy a DP szembesüljön választási vereségével, majd hozzátette, hogy nem ártana meg Szerbiának, ha a párt nem lenne része a következő hatalomnak.
A Demokrata Párt bizottsági ülése késéssel kezdődött, lapzártánkig nem érkezett információ, hogy ki jöhetne számításba a hatalmi koalíció harmadik tagjaként.
