A Szerbiai Alkotmánybíróság tegnapi ülésén 122 újra nem választott ügyész és ügyészhelyettes, valamint 26 bíró panaszát hagyta jóvá. Az ügyészek, ügyészhelyettesek és bírák ennek értelmében visszakapják 2009 végén elveszített funkciójukat, illetve munkahelyüket. A történet első fejezeteként múlt héten az alkotmánybíróság jóváhagyta 126 újra nem választott bíró panaszát és a szóban forgó személyek megválasztását rendelte el a Bírósági Felső Tanácsnak.
Az alkotmánybíróság határozata szerint az Ügyészek Állami Tanácsának a felülvizsgálat alá vont 122 személy óvásának elutasításakor nem sikerült alátámasztania, hogy a szóban forgó személyek nem felelnek meg az ügyészek újraválasztásának folyamatában meghatározott kritériumoknak. Az alkotmánybíróság elrendelte az Ügyészek Állami Tanácsának, hogy ezen alkotmánybírósági döntés kézbesítése utáni 60 napon belül válassza meg az ügyben érintett 122 ügyészt és ügyészhelyettest. A 26 bíró panaszát ugyanezzel az indoklással hagyta jóvá az alkotmánybíróság és szintén 60 napos határidővel rendelte el megválasztásukat a Bírósági Felső Tanácsnak.
Tegnap késő délután az alkotmánybíróság honlapján még nem voltak elérhetőek a szóban forgó döntések indoklásai.
A Szerbiai Ügyészek Társasága örömmel fogadta az alkotmánybíróság döntését, amelyre a nemzetközi mércék alkalmazásának bizonyítékaként tekintenek. Ugyanakkor az alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezi az Ügyészek Állami Tanácsa néhány tagjának státusát, akik döntéseikkel, illetve az ügyészek és ügyészhelyettesek óvásainak elutasításával megingatták a polgárok bizalmát az ügyészség intézményébe – olvasható a társaság közleményében.
Az alkotmánybíróság múlt heti döntésének indoklásában az LBT részéről lefolytatott eljárás több elemét is megkérdőjelezte. A 2009-ben bírói funkciójukat elveszítő személyek többsége először a bírósági tanácshoz fordult óvással. A bírósági tanács a legtöbb jogorvoslatot elutasította. Az alkotmánybíróság szerint az LBT-nek a felülvizsgálat alá vont 126 személy óvásának elutasításakor nem sikerült alátámasztania, hogy a szóban forgó személyek nem felelnek meg a bírák újraválasztásának folyamatában meghatározott kritériumoknak. Az alkotmánybíróság azt is kifogásolta, hogy az óvások elbírálásában a Tanács olyan tagjai is részt vettek, akik már a bírák újraválasztásánál is részt vettek a döntéshozatalban. Emiatt a tény miatt nem teljesült a bíróság pártatlanságának vélelme. Az alkotmánybíróság szerint az óvások elbírálása során a 2009-ben újraválasztott, állandó bírói funkcióhoz jutó bíráknak is részt kellett volna venniük. Az alkotmánybíróság amiatt is megkérdőjelezte az óvások elbírálásának folyamatát, mert a határozathozatal idején az LBT-nek nem volt jogászprofesszor tagja, mivel a Korrupcióellenes Ügynökség korábbi döntésének értelmében a Tanácsban korábban tagként tevékenykedő jogászprofesszor abban az időben már nem vehetett részt annak munkájában.
– Az alkotmánybíróság szerint a szakmaiság, valamint a bírói tisztség betöltésére vonatkozó alkalmasság és méltóság követelmények vélelmét csak akkor lehetett volna a felülvizsgálati eljárásban megdönteni, ha az LBT tagjai közül legalább hatan újraválasztott, állandó bírói funkciót betöltő bírák, akik nem voltak tagjai a tanács előző összetételének, amely a bírák újraválasztásáról döntött. Az alkotmánybíróság álláspontja szerint az LBT némely tagjának tartózkodó szavazatát nem lehetett volna elutasító szavazatként tekinteni. Az alkotmánybírósági határozat indoklása szerint a bírósági tanács az óvások elbírálása során köteles lett volna tartania magát a közvetlenség és a tárgyalásos eljárás alapelveihez. Az LBT első összetétele már a bírák általános újraválasztása során sem tartotta magát az igazságos törvénykezés követelményeihez. Ennek következtében nem állapították meg jogszerűen, hogy a nem újraválasztott bírák valóban nem felelnek-e meg az újraválasztás feltételeinek. Az alkotmánybíróság állásfoglalása szerint az óvást benyújtó 126 bíró egyikének esetében sem sikerült az LBT-nek megdöntenie az újraválaszthatóság vélelmét. Az újraválasztás elutasítását alátámasztó indokok meglétének a bizonyítása az LBT-t terheli, ezért az alkotmánybíróság, az alkotmánybíróságról szóló törvény 101. szakaszának rendelkezéseire támaszkodva, valamint ugyanezen törvény 103. szakaszával kapcsolatban, helyt adott a határozat indoklásának bevezetőjében felsorolt, nem újraválasztott bírák fellebbezésének. Ezzel az alkotmánybíróság megsemmisítette az LBT összes döntését az érintettek bírói funkciójának megszűnése kapcsán. Az alkotmánybíróság elrendeli az LBT-nek, hogy a szóban forgó személyeket válassza meg azoknak a bíróságoknak a bírájává, amely bíróságokon korábban bírói tisztséget töltöttek be, vagy azoknak a bíróságoknak a bírájává, amelyek átvették a bírák korábbi bíróságainak a feladatkörét. Az LBT-nek az alkotmánybíróság ezen döntésének kézbesítése utáni 60 napon belül kell megválasztania a szóban forgó bírákat. Mielőtt az LBT az alkotmánybíróság döntése nyomán eljár, köteles megállapítani, hogy az érintettek közül valakinek az esetében van-e ok a bírói funkció megszűnésére a törvény erejénél fogva. Ezenfelül az LBT, mielőtt eljár az alkotmánybíróság döntése nyomán, köteles megállapítani, hogy van-e elegendő szabad és állandó bírói hely a határozatban érintett bírák számára, vagy a legfelsőbb bírósági tanácsról szóló törvény rendelkezéseinek értelmében szükség van-e esetleg a bírák számáról szóló határozat módosítására – olvasható az alkotmánybíróság döntésének indoklásában.
GYANÚS SZEMÉLYEK
A szakma – kivéve a bírósági tanács tagjait és az igazságügyi miniszter asszonyt – már az alkotmánybíróság múlt heti, precedens értékű, döntését is elégedettséggel nyugtázta. A szakma és az elemzők szerint az alkotmánybíróság ilyen módon kijavítja a bírák és ügyészek 2009-es újraválasztása során elkövetett igazságtalanságot.
Ezzel párhuzamosan a Blic belgrádi napilap tegnapi számában megjelent írásban több olyan bírát és ügyészt is említenek, akik hamarosan visszakaphatják munkáját, de akik összetűzésbe kerültek az igazságüggyel.
Elsőként Časlav Maslarević ügyészt említik, akit három évvel ezelőtt nem választottak újra és aki ellen a Szervezett Bűnözéssel Megbízott Bíróságon 30 ezer euró kenőpénz elfogadása miatt folyik büntetőeljárás. Az Ügyészek Állami Tanácsa pont emiatt utasította el Maslarević újra nem választás miatt benyújtott óvását. A kenőpénz elfogadása miatt indított eljáráson kívül az ügyészek tanácsa feltüntette, hogy Maslarevićet a Belgrádi Felső Bíróság 2010-ben egy másik ügyben 4 év börtönbüntetésre ítélte és öt évre eltiltotta mindenféle igazságügyhöz kapcsolódó munkakörtől.
A Blic a „fekete bárányok” listáján másodikként, illetve harmadikként, Tatjana Šunjkát és Dragomir Milojevićot említi, akik a pedofíliával vádolt Ilarion szerzetes ellen folytatott büntetőeljárásban bíráskodtak. A két bíró hozzáállása miatt a szerzetes elleni ügy végül elévült.
A megválasztásra váró bírák között van Ivan Milojević, korábbi kragujevaci bíró is, aki éppen börtönbüntetést tölti, írja a belgrádi napilap.
A munkába való visszaállást váró ügyészek listáján szerepel Aco Stojev, aki 2003-ban úgy döntött, hogy Zoran Đinđić meggyilkolása miatt nem emel vádat Dejan Milenković Bagzi, a zimonyi klán valamikori tagja ellen.
Ljubica Mrkobrada azért veszítette el ügyészi funkcióját, mert az ügyészek tanácsa szerint több olyan ügyet is fiók mélyén hagyott, amelyekben rendőrökre vetődött a gyanú árnyéka. Most Mrkobrada is megválasztásra vár, fogalmazott a Blic.
Az alkotmánybíróság előtt egyes források szerint mintegy 500, más állítások szerint pedig nagyjából 800 funkcióját elveszítő bíró és ügyész panasza van.
Egyesek cinikus hangnemben arra mutatnak rá, hogy az alkotmánybíróság az elmúlt tíz napban több döntést hozott, mint az elmúlt hónapokban összesen. Svetislava Bulajić, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának professzora nem zárja ki, hogy az alkotmánybíróság szorgalma az aktuális politikai helyzettel is összefügg.
