Az év elején afganisztáni és pakisztáni menekülteknek nyújtott segítséget a baptista egyház
A baptista egyház és partnerszervezetei 20 éve folyamatosan szerveznek karitatív akciókat Vajdaság területén. Sajnos, egyre nagyobb szükség van a segítségre, viszont egyre kevesebb a segítő – mondta el lapunknak Nyúl Zoltán bácskossuthfalvi baptista lelkész.
– A gazdasági válság minden területen érezteti a hatását, az adományozók egyre kevésbé érdekeltek Szerbia irányában, és nagyon nehéz olyanokat találni, akik készek segíteni. Van néhány stratégiai partnerünk, akik kitartanak mellettünk, de ez már messze nem az, mint ami korábban volt. Az idén egyre nagyobb szegénységgel találkozunk, sok az olyan ember, akiknek szinte semmire sem jut. Ezek nehezen megoldható problémák, mert folyamatos segélyre lenne szükség. Találkoztunk olyan gyerekekkel, akik szeptemberben mindaddig nem tudták elkezdeni az iskolai évet, amíg nem érkezett meg a buszjegyük. Nagyon sok diáknál az iskolai uzsonna az egyetlen biztos étkezés, az iskolás gyerekek minimum egyharmada pedig szociális segélyre szorul – mondta Nyúl tiszteletes. Rengeteg a munkanélküli és az olyan ember, akinek nincs bevétele, de a lelkész szerint hiányzik a stratégia, amely megoldást jelentene a problémáikra.
– Úgy gondolom, hogy az előttünk álló tél megélhetési kérdéseket vet fel nagyon sok ember életében, és nem látok egy komoly stratégiát az állami szervek, erősebb szervezetek vagy a nemzeti tanács részéről. Csak az unióra való várakozás kevés. Nagyon sok jóakaratú ember van, de sokkal többet kellene beszélni erről, és motiválni az embereket, hogy adni mindig lehet. A minimummal is sokszor többet segítünk, mintha csak várunk arra, hogy egyszer nagyot adjunk – hangoztatta Nyúl Zoltán tiszteletes. A baptista egyház igyekszik minden bajbajutotton segíteni, így történhetett meg, hogy számukra az idei év távoli idegenek megsegítésével kezdődött.
– Az idei év a menekültekkel való foglalkozással kezdődött, fél évig afganisztáni és pakisztáni menekülteknek segítettünk. A jó idő beköszöntével ez a program megszűnt, de novembertől újra segíteni fogunk, ha szükség lesz rá. Ezeket az embereket elsősorban élelmiszerrel és ruhával, szükség esetén pedig gyógyszerrel támogattuk – mondta.
Az adományok osztása mellett a baptista közösség lakhatóvá tette egy szegény sorsú család házát, több nagycsaládosnál és idős személynél pedig fürdőszobát építettek. Ez az akció helybeliek adományaiból jött össze, és óriási segítség, mivel sokaknak az ilyen egyszerű dolgok is megoldhatatlan problémát jelentenek – mondta el a lelkész. A nyár során a bácskossuthfalvi Baptista Missziós Központban 250 gyerek táborozhatott ingyen, egy csoport pedig eljuthatott Erdélybe. Jelen pillanatban a télre való felkészülés az aktuális teendő. Partnereikkel egy ingyenkonyha megnyitásán gondolkodnak, mivel meglátásuk szerint erre nagy igény lenne.
Az anyagi, úgymond testi segítségre nagy szükség van, de a baptista egyház szellemi segítségnyújtással is foglalkozik.
– Minden gyülekezetünkben és szeretetszolgálatainkban foglalkozunk az emberek lelki szükségleteivel. Van több képzett munkatársunk, akik lelki gondozással, mentálhigiéniával foglalkoznak. Szabadkán egy partnerünk nyitott irodát, amely a nem kívánt terhesség kapcsán foglalkozik a fiatalokkal, a keresztény elvek mentén. Más partnerszervezeteink Újvidéken működtetnek egy drogelvonó központot, lelki tanácsadás pedig folyamatosan működik minden helyiségben, ahol felelhetőek közösségeink. Előadássorozatokat szervezünk egy vidékünkre igen jellemző probléma, az adósságspirál kapcsán. Arra próbálunk választ adni, hogy hogyan lehet kimenekülni belőle, és ebben szakképzett közgazdászok segítenek bennünket.
– Munkájukhoz a magyarországi baptista szeretetszolgálattól kapják a legtöbb segítséget. Ezt a missziót Európa 4 legerősebb segélyszervezete közt tartják számon. Ettől függetlenül, sokszor úgy kezdenek segítségnyújtásba, hogy még nincs hozzá elegendő forrásuk, de bíznak benne, hogy Isten megteszi a maga dolgát – mondta a lelkész, majd beszélgetésünk végén egy érdekes középkori példát mesélt el.
– A középkorban a keresztények egyházi tizedet fizettek, és ebből épültek a gyönyörű szép katedrálisok. Ugyanakkor az arabok a jövedelmükből 5 százalékot a szegények megsegítésére fordítottak. Sokkal homogénebb lett az a társadalom, ahol a közösségérzés így összekötötte az embereket, mint ahol katedrálisok épültek. Ez figyelmeztető jel számunkra: nem mindegy, hogy mire fordítjuk azt, amink van. Ne csak azt figyeljük, hogy mink van, hanem azt is, hogy mit adhatunk – mondta a tiszteletes.
