A Vajdasági Rádió és Televízió közvélemény-kutatással foglalkozó központja a minap tette közzé a február 22-e és március 4-e között, 45 vajdasági községben végzett telefonos felmérésnek az eredményét, ami a 2-es csatorna magyar szerkesztőségére nézve nagyon hízelgő volt, hiszen 81 százalékos a műsorok nézettsége. Ez volt eredetileg a beszélgetésünk apropója, amikor Buda Hajnalka fő- és felelősszerkesztővel egyeztettünk, de időközben sorozatos leváltások történtek a Vajdasági Rádió és Televízió csúcsvezetésében, így ezt a kérdést sem kerülhettük meg.
Leváltották a Vajdasági Rádió és Televízió vezetőit, arra hivatkozva, hogy visszaesett a műsorok nézettsége és hallgatottsága. Ezt az elkészült közvélemény-kutatással támasztották alá, ami viszont a Vajdasági Televízió magyar szerkesztőségére nézve nagyon is hízelgő.
Tényleg az. Mi nagy büszkeséggel és örömmel vettük tudomásul a felmérés eredményét, de ha már a leváltások kerültek szóba, úgy tűnik, ezt az időszakot éljük most, ami bennünket nem befolyásol, és nem tántorít el a munkánk végzésétől, a szerkesztéspolitikánk megvalósításától és attól a szorgalomtól, amellyel eddig is tettük a dolgunkat. Mert mi elsősorban a munkánk elkötelezettjei vagyunk. A VRTV csúcsvezetésében bekövetkezett megrázkódtatásról mi igazán nem tehetünk, akkor sem kérdeztek meg bennünket, amikor kinevezték a vezetőséget és most sem, amikor leváltották őket. Úgy veszem, hogy ez az igazgatói bizottság dolga. A miénk pedig itt, a magyar szerkesztőségben, hogy hitelesen tájékoztassunk, elsősorban a magyarságot érintő kérdésekről, de az ország-világ történéseiről is, valamint, hogy tanítsunk és neveljünk és színvonalas műsorokkal szórakoztassuk a nézőket.
Rendkívül magas értékeke mutatnak a nézettségi adatok.
– Noha a heti műsorkollégiumainkon a közelmúltban még azt hallottuk, hogy a közvélemény-kutató osztályunk szerint némileg visszaesett bizonyos csatornák nézettsége a VRTV-ben, de a felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a VRTV 2-es csatornáján a magyar nézőközönség soraiban növekedett a népszerűségünk. Azt kutatták, hogy melyik csatornát nézik legszívesebben a nézők, 45 vajdasági község magyarlakta városaiban telefonos körkérdést intéztek hozzájuk. S az eredmény roppant hízelgő lett, 81 százalékos nézettségre utal. Sőt, azt kell, hogy mondjam, hogy az esti híradó nézettsége 85 százalékos a megkérdezettek körében, ennél jobbat nem is tudok elképzelni, már csak a 90 vagy a 100 százalékos eredmény lenne az, de szerintem ilyesmivel egyetlen tévécsatorna sem büszkélkedhet. Azok a műsorok, amelyek eddig is a legnézettebbek voltak, továbbra is nagyon népszerűek, hiszen a Napjaink 61, a Barázda 57, a Halló TV pedig 54 százalékos eredménnyel dicsekedhet. Egyébként a kutatás úgy történt, hogy 500 nézőt kértek fel telefonos véleménynyilvánításra, s közülük 436-an vállalták ezt, s ez alapján született meg a fent közölt adat.
Az újabb műsorokat is kedvelik a nézők?
– Talán a nézők csak most kezdenek hozzászokni a közelmúltban beindított műsorainkhoz, de ehhez képest a Jó estét, Vajdaság! is kiváló helyezést ért el. Meg kell, hogy valljam, hogy bizonyos magyarországi csatornák adóin sugárzott műsorok állnak a népszerűségi lista élén, pl. első helyen a Való Világ van, de már a 3. helyet a Híradónk foglalja el, az 5.-en a Barázda található meg, a 7. hely jutott a Halló TV-nek és 12. a legközkedveltebb műsorok listáján a Jó estét, Vajdaság!. Én bizony ezzel nagyon elégedett vagyok.
A nézők arról is véleményt nyilvánítottak, hogy elégedettek-e a magyar szerkesztőség újságíróinak a munkájával?
– Valóban, és szerintem a 64 százalékos elégedettség arról tanúskodik, hogy jól dolgozunk. Ettől azért nem kell túlságosan elbíznunk magunkat, de ez arra jó, hogy ösztönözzön bennünket, hogy még színvonalasabb műsorokat készítsünk. Kevesen vagyunk a szerkesztőségben, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy annyian soha többé nem lehetünk, ahányan annak idején, az Újvidéki Televízió fénykorában voltunk. Valamikor 100 tagot számlált a szerkesztőség, persze akkor itt voltak a produkciós emberek is közöttünk, az operatőrök, a vágók. Azokban a jobb időkben 50 újságírója volt a szerkesztőségnek, most meg valamivel több mint húszan vagyunk, s ehhez társult a kísérőszemélyzet és a tiszteletdíjas munkatársak. Hiszem és tudom, hogy mindenki erején felül teljesít. Persze, hogy nehéz ez. De az embereket sarkallja az, ha egy új és kiváló ötletünk támad, s amikor azt a témát feldolgozva látjuk, hogy a nézők is elégedettek, mi is azok vagyunk.
Mekkora lenne az az ideális létszám, ahányan könnyedén, jó műsorokat tudnának készíteni?
– Ha szerénytelen akarnék lenni, azt mondanám, hogy 30, ha kicsit kevésbé szerénytelen, akkor 35-re esne a választásom, de ha reális akarok lenni, akkor a 30-at tartanám az elfogadhatónak, persze úgy, hogy jó lenne, ha ehhez a létszámhoz még 5-6 állandó tiszteletdíjas munkatárs is társulna. Úgy hiszem, ilyen felállással egészen szép teljesítményt tudnánk nyújtani. Viszont az sem rossz, ami jelenleg van, hogy független produkciókat alkalmazunk. A hozott anyag teljesen naprakész, csak annyi a dolgunk vele, hogy leadjuk adásban. Ez a jelenlegi áthidaló megoldásunk.
A felmérésből kiderül, hogy a nézők hiányolják a nyugdíjas- és a gyermekműsorokat. Ezen lehet-e változtatni?
– Egyelőre csak úgy, hogy megkíséreljük ezt is független produkciós anyaggal megoldani, vagy ha netalán összejönne, hogy még 3-4 munkatársat felvehetnénk, akkor saját erőből is megcsinálhatnánk. Viszont azzal is tisztában kell lennünk, hogy Európa-szerte is, Szerbiában is az a tendencia, hogy a médiában mindenütt csökkentik a létszámot, és egyre inkább szerződéses alapon alkalmaznak mondjuk operatőröket és alkotókat. Talán itt is ez lesz a jövő zenéje. Jobb lenne, ha nem így lenne. Egy biztos, a kisebbségi szerkesztőségnek meg kell, hogy legyen egy magva, s ezt nekünk ügyesen tudnunk kell évente fiatalok alkalmazásával gyarapítani. Jönnek is hozzánk rendre az egyetemi hallgatók, s abban reménykedünk, hogy később majd elfoglalják rendes munkaviszonyban azoknak a helyét, akik 3-4 év múlva nyugdíjba készülődnek.
Közszolgálati televízió lévén a magyar szerkesztőségének feladata az utánpótlás nevelése.
– Én is így gondolom. Teszünk is ennek érdekében, csak annyit mondanék, hogy nemrégiben az idősebbek és a fiatalabbak aránya a szerkesztőségben 40 és 60 százalék között oszlott meg az idősebb korosztály javára, most pedig fele-fele az összetétel. Mármint úgy értem, hogy 50 százaléka a szerkesztőségi dolgozóknak 40 év alatti életkorú.
A javadalmazás milyen, azzal elégedettek?
– Egyetértek Ljiljana Smajlović közelmúltban tett kijelentésével, mely szerint az államnak arra kellene törekednie, hogy a médiában dolgozók munkáját jobban méltányolja. Nálunk 5 éve nem korrigálták a béreket. Nem mondok összeget, mert nincs mivel dicsekedni. De mi annak ellenére, hogy nem vagyunk túlfizetve, becsületesen tesszük a dolgunkat.
VRTV 2 magyar szerkesztőségében készül a Híradó, a legnépszerűbb műsor
A mostani leváltások mennyiben idéznek elő feszültséget a szerkesztőségben?
– Nagyon, kitapintható a feszültség. Talán természetes, hogy ilyenkor mindenki megretten, nehogy nálunk is becsússzon egy olyan hiba, ami a szerb szerkesztőségben megesett, hogy az orosz kormányfő látogatása során a barátból véletlenül ellenség lett a képernyős feliraton. Talán ez húzódik meg a leváltás hátterében. Éppen ezért, hogy ne történhessen meg ilyesmi, hatványozott figyelemmel kísérjük a feliratokat és minden egyéb mást, ami odafigyelést igényel. Az, hogy a mulasztás ilyen szigorú büntetéssel jár, szorongást idéz elő az emberekben. Ami nem jó, mert a híradónál a szorongás és a stressz még nagyobb lehetőséget kínál a hiba elkövetésére. Nálunk eddig nem történt szarvas hiba, amit azzal magyarázok, hogy mindig két szerkesztő ügyel a híradók alkalmával. Az egyik összeállítja az anyagot, a másik segíti ebben, megvan, hogy ki az, aki folyton ellenőrzi a feliratokat, a bevágott anyagot és a tudósítást. Így kisebb a hibalehetőség.
Bizonyára nagyon büszke a Halló TV 54 százalékos népszerűségére, amit a sajátjának tekint?
– Kimondottan örültem a Halló TV nézettségének, bár meg kell, hogy valljam, amióta létezik ez a műsor, folytonosan a népszerűségi lista 3–4. helyén állt, s rendre 54-56 vagy 58 százalékos nézettséggel dicsekedhetett. Az eredményből is azt a következtetést vontam le, hogy érdemes évről évre újabb tartalommal frissíteni a magazinműsort. Volt eddig az Érezze magát otthon vetélkedő, majd a Vajdaság Caffé, most pedig a Ki tanyája ez a nyárfás? sorozat megy és a vendégszerkesztői rovat. Én mindig kihasználom az alkalmat, amikor betelefonálnak a nézők valamilyen nyereményjáték kapcsán a Halló TV műsorideje alatt, hogy feltegyem nekik a kérdést, hogy mit néznek legszívesebben a műsorban. Ez jó felmérésnek bizonyult, s az a tapasztalatom, hogy az utóbbi időben az idegenforgalmi, a környezetvédelmi és a természetjárással kapcsolatos témák a legközkedveltebbek.
