Határozott fellépés, vibráló tettrekészség, amolyan rögtön intézkedős hozzáállás jellemzi, legalábbis ez az ember első benyomása, amikor Muškinja Heinrich Anikóval, a tartományi ombudsmannal beszél. Tudja, mit akar, és főleg, hogy mi a dolga, mire összpontosítson, és azt is teszi, halasztást, beleszólást nem nagyon tűrve, szorgalmasan és célratörően.
Erről mi sem tanúskodik jobban, mint a tartományi ombudsman hivatalának a tavalyi tevékenységéről szóló jelentés, amelyet minden évben március végéig meg kell jelentetniük és később a Tartományi Képviselőház elé kell juttatniuk, hogy ott egy határozott kép alakulhasson ki az emberi jogok és a jogbiztonság helyzetéről a tartományban.
Muškinja Heinrich Anikó tavaly október 11-én vette át a tisztséget, miután a korábbi tartományi ombudsman, dr. Dejan Janča tavaly júliusban elhunyt, de ez a rövid idő alatt is kimutatható intézkedés-centrikus tevékenysége. Az évi összegzés fontosságáról lapunknak a következőket mondta:
– Áttekintést kaphatunk tartományi ombudsmani hivatal egyéves tevékenységéről, a folyamodványok számáról, struktúrájáról, az ajánlások, véleményezések milyenségéről, mi a legnagyobb hangsúlyt arra fektettük, hogy vajon a törvényes előírásokat, a jogszabályokat mennyire tartják be mindazok, akik ezt hivatottak tenni. Nagyon sok hibára, mulasztásra mutattunk rá. Különösen a községi és a városi közigazgatási szerveknél. Rendre bíráltuk a munkájukat, s meg kell, hogy mondjam, volt foganatja, mert azon nyomban igyekeztek helyreigazítani a baklövéseiket. A legtöbb panasz a községi és a városi közigazgatási szervek és a közvállalatok munkájára érkezett, de meglehetősen sok beadvány jutott el hozzánk a köztársasági szervek tevékenységére vonatkozólag is. A legkevesebb az észrevétel a tartományi szervek tevékenységére. Ezt azzal magyarázom, hogy főleg másodfokú eljárás jellemzi a tevékenységüket, és ilyen szinten már jóval elenyészőbb a törvénybe ütköző eljárás. Az az elvem, hogy ahol megérdemlik, ott dicsérni is kell, nem csak bírálni. Íme, ezúttal megteszem.
- Mire panaszkodnak leginkább a polgárok?
– A tisztviselők arrogáns, barátságtalan viselkedésére, a segítőkészség minden jelét mellőző magatartásra, sajnos, a tisztviselőkben még mindig nem tudatosodott, hogy ők vannak a polgárok miatt, azért dolgozhatnak ott, ahol dolgoznak, nem pedig fordított a helyzet, hogy a polgárok vannak őmiattuk. Sok a szakavatatlan, felületes ügyintézés, amit gyakran tévedések sorozatával tarkítanak. A legtöbb panasz a községi és a városi szervek munkájára vonatkozik, ami érthető, mert hozzájuk fordul leggyakrabban a lakosság beadvánnyal, kérelemmel, indítvánnyal és folyamodvánnyal. Ezeknél a közigazgatási szerveknél kérvényezik az anyakönyvi kivonatot, az építkezési, legalizálási és egyéb engedélyt, a gyermekpótlékot, a különböző segélyt, a szülési szabadság idejére vonatkozó térítést, de feljelentést is tesznek náluk és jogsegélyt kérnek tőlük, valamint a különböző pályázatokat itt adják át. Mondhatjuk úgy is, hogy mindennapos kapcsolatban vannak velük, így legérzékenyebben a fent említett magatartásuk érinti őket. A köztársasági szervek munkájára is számos kifogás érkezik hozzánk, a nyugdíjra, a foglalkoztatásra és egyéb biztosításra való jogérvényesítéssel kapcsolatban, de az adóhivatallal kapcsolatban is.
- Ha bejelentés alapján valamilyen visszásságra bukkannak, akkor mit tudnak tenni, hogyan tudják rávenni a szóban forgó szervet, hogy a „helyes útra térjen”.
– Egyetlen eszköz van a kezünkben, az ajánlás. Ha valamilyen törvénysértésre, visszaélésre derül fény, mi elmegyünk az adott szervhez, beszélünk velük és ajánlással próbáljuk rávenni őket, hogy javítsák ki az elkövetett hibát. Eleinte a polgárokban nem tudatosodott, hogy mi is a mi feladatkörünk, és olyan kérelmekkel is elárasztottak bennünket, ami nem ránk tartozott, de ez az utóbbi időben letisztult, ami abból is látható, hogy a folyamodványok száma nő, mert a polgárok felismerték az ombudsman szerepét. Tehát nem azért szaporodott meg a beadványok száma a 2009-es 733 panaszhoz képest 2010-ben 866-ra, mert az emberi jogok megszegése ilyen ütemben nőtt, hanem azért, mert a lakosság felismerte az ombudsman tevékenységi körét, hatását és szerepét. Mi minden hozzánk érkező beadványra reagálunk, ha nem ránk tartozik a dolog, akkor legalább tanácsot adunk a polgárnak, hogy ha már nem járhatunk el az ügyében, legalább útmutatót adjunk neki. Különösen fontosnak tartom azt, hogy Vajdaság mind a 45 községébe elküldtünk egy ajánlást, hogy kötelesek bevezetni az ingyenes jogsegély-szolgálatot azért, hogy a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézésében a segítségükre lehessenek.
- Mit tart a legnagyobb sikernek, amit az elmúlt időszakban fel tudnak mutatni?
– Mindenképpen azt, hogy a polgárok megbarátkoztak az ombudsmannal, felismerték a fontosságunkat és egyre szélesebb körű kérdésekben kérik a segítségünket. Abból, amit konkrétan fel lehet mutatni, mint kimagasló sikert, kettő is van. Az egyik, hogy kibogoztuk, hogy a kismamák járandóságát szabálytalanul számolták el az illetékes szervek és ezért a községi közigazgatás és az adóhivatal megrövidítette őket. Mi kiderítettük, hogy mit kell kijavítani, milyen irányba kell haladni tovább és ezt az érintettek tudomására hoztuk. Május elején járni fogjuk a terepet, hogy ellenőrizzük, megvalósul-e a gyakorlatban mindaz, amit javasoltunk az illetékeseknek. A másik dolog pedig hogy sikerült elintézni, hogy az anyakönyvi kivonatok ismét kétnyelvűek legyenek. Ez a legutóbbi tevékenységünknek a hozadéka. Egy bírálatot is szeretnék elmondani a polgárok irányába, kifogásolom vagy talán hiányolom, hogy egyetlenegy folyamodvány sem érkezett hozzánk korrupcióra vonatkozólag. Gondolom, hogy nem azért, mert Vajdaságban nincs korrupció, hanem inkább azzal magyarázható, hogy a polgárok nem tudják, hogy ilyen kérelemmel is fordulhatnak hozzánk.
