A szakma nem engedi meg, hogy például az egészségügyi vagy az igazságügyi minisztérium élére ne szakmabeli személy kerüljön. Akkor a mezőgazdasági minisztériumot miért nem irányíthatja egy agrármérnök? – tette fel a kérdést Miroslav Ivković‚ a szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesületének képviselője a tegnapi sajtótájékoztatón, ahol a mezőgazdasági termelők képviselői az útblokád alatt történtekről és az elért eredményekről beszéltek.
Miroslav Kiš, a Vajdasági Mezőgazdasági Egyesület képviseletében elmondta, hogy sokféle módon igyekezett a rendőrség megakadályozni az útlezárást, illetve megosztani őket, így az egész ország területén az első napon csupán 2500 gazda vonult ki az utakra, ám később a számuk jelentősen megtöbbszöröződött. Miroslav Kiš kiemelte, sikerült megegyezni az állami szervekkel abban, hogy 30 hektárig a bejegyzett termelőknek kifizetik a támogatást még a nyáron, azok esetében pedig, akik ennél nagyobb területen gazdálkodnak, 100 hektárig január végéig fizetik ki a hektáronkénti 14 000 dináros szubvenciót.
– El kell mondanom, hogy továbbra sem vagyunk elégedettek az ígéretekkel. Ugyanis nem a meglévő határozatot sikerült megváltoztatnunk, csak az adott ígéreteket betartatni. Tehát arra kényszerítettük rá az illetékes szerveket, hogy tartsák magukat ahhoz, amivel hitegettek minket – emelte ki Miroslav Kiš, ugyanis hektáronként 14 ezer dinárt ígértek a termelőknek, amit a gazdák elsősorban az input anyagokra fordított volna. Hozzátette: – A gondok mindig akkor merülnek fel, amikor eljön az aratás ideje. A támogatások kifizetése ugyanis mindig több hónappal elhúzódik. A termelők pedig addig, amíg nem adják el a gabonájukat, pénz nélkül vannak. Ezúttal is csak ígéretet kaptunk arra vonatkozóan, hogy módosítják a költségvetést, így kifizetik a támogatásokat – mondta. Rámutatott, az agrárpolitika átszervezésére lenne szükség.
Zabos Árpád a Csantavéri Termelők Klubjának képviseletében elemezve az útlezárások eseményeit elmondta, a blokád alatt nem történt semmilyen incidens. Nem akadályozták a mentőautó haladását, illetve a diákbuszokat és a tejet szállító teherautókat is átengedték.
Miroslav Ivković rámutatott, a mezőgazdasággal az állam mindig mostohán viselkedett, ugyanis habár a termelők ugyanúgy vállalkozók, mint azok, akik más jellegű vállalkozásokat vezetnek, a mezőgazdaságra szánt költségvetés mégis jelentősen kisebb, mint más gazdasági tevékenység esetén. Kiemelte, az emberek mindig a gazdag paraszttól féltek, mindig gyanakodva néztek azokra, akik fejlesztik a gazdaságukat, ahelyett hogy a figyelmet inkább azokra fordították volna, akik vállalatokat vásároltak fel és rövid időn belül tönkre is tették azokat.
Újságírói kérdésre, miszerint az útblokádnak volt-e politikai háttere, Ivković elmondta, ő maga nem foglalkozik politikával, nem tagja egyik pártnak sem. Voltak ugyan olyan pártok, amelyek támogatták az útzárlatot, ám véleménye szerint egy termelőnek nem kell politizálnia ahhoz, hogy részt vehessen jogai érvényesítésében, vagyis ezúttal az útzárlatban.
Kiemelték továbbá, hogy reménykednek abban, hogy idén engedélyezni fogják a gabona kivitelét, egyébként ugyanis a hazai piac viszonyaira lesznek bízva a termelők.
| Kétmillió tonna búza várható Hozzávetőleg kétmillió tonnára becsülhető az idei várható szerbiai búzahozam, jelentette ki Vukosav Saković,a szerbiai búzatermelők egyesületének igazgatója, aki szerint ez a hazai szükségleteket is kielégíti és exportra is jut belőle. Becslése szerint búzát 480 000 hektáron vetettek, ebből várhatóan 1,6 millió tonna kielégíti az itthoni szükségleteket, emellett az időjárási viszonyoktól függően 300 000 és 500 000 tonna közötti mennyiséget exportálhatunk. Szerinte az országban 550 000-600 000 hektáron kellene búzát vetni mindaddig, amíg az átlaghozam hektáronként négyezer tonna körül alakul, ahogy idén is várható. |
