A koszovói szerbek még pénteken is zárlat alatt tartották a Jarinje és Brnjak határátkelőhelyek felé vezető utakat. A jarinjei átkelőn kizárólag a KFOR katonái járőröztek, Brnjakon viszont koszovói szerb és albán vámosok is. A két határátkelőhelyet a KFOR csütörtök este tiltott katonai övezetté nyilvánította. Jarinjén tegnap már kifüggesztettek egy táblát, amelyen az volt olvasható, hogy Tilos az átutazás, forduljanak vissza. A szerb áru behozatali tilalmát péntektől a brnjaki átkelőn is alkalmazni kezdték.
A szerb kormány képviselőivel folytatott délelőtti tárgyalások után Erchard Bühler tábornok, a KFOR parancsnoka délután közölte, hogy csak akkor folytatja a tárgyalást, ha a szerbek felszabadítják a lezárt utakat, és lehetővé teszik a szabad mozgást a KFOR erői számára. Bühler bejelentette: ha ezt este hatig nem teszik meg önként, akkor katonái kénytelenek lesznek erőszakkal lebontani a barikádokat.
Bühler felháborítónak tartja, hogy míg a KFOR teljesítette ígéretét és megakadályozta, hogy az átkelőkön a ROSU koszovói különleges rendőralakulat egységei is ott legyenek, addig a szerb fél továbbra is zárlat alatt tartja az utakat. Borko Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb csoport vezetője Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszterrel az úttorlaszoknál tartózkodott, és ott tárgyalt Bühlerrel.
Stefanović kijelentette, hogy a szerb polgárok nem folyamodnak erőszakhoz, ugyanakkor senki, sem Isten, sem az államfő nem kényszerítheti őket arra, hogy elhagyják a barikádokat. Ha nem erőszakról van szó, akkor Szerbia támogatja polgárai döntését, szögezte le Stefanović.
A négy észak-koszovói, többnyire szerbek lakta község vezetősége válságstábokat alakított.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteki, zárt ajtók mögött megtartott ülésén arra a megállapításra jutott, hogy a koszovói konfliktust az EU közvetítésével zajló Belgrád–Prishtina párbeszéd keretében kell megoldani. Vuk Jeremić külügyminiszter nem vehetett részt az ülésen, mert három állandó ENSZ-tagállam megvétózta ezt. A szerb küldöttség így csak írásos formában tudathatta állásfoglalását.
KOSZOVÓ FONTOSABB AZ EU-TÓL
Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke szombaton 14 órára hívott össze rendkívüli ülést az aktuális koszovói helyzet megvitatására. Az ellenzéki pártoknak nem sikerült összegyűjteniük az ülés összehívásához szükséges 84 aláírást. Végül a szerb kormány kérte írásban a parlament összehívását. Pénteken késő délutánig Mirko Cvetković kormányfő, Goran Bogdanović és Borko Stefanović jelezték részvételi szándékukat a rendkívüli ülésen. Đukić-Dejanović szerint fontos mielőbb békéssé tenni a helyzetet Koszovóban, majd azután folytatni a megkezdett párbeszédet.
Az ellenzéki pártok pénteki nyilatkozataikban megelőlegezték, hogy ami őket illeti, a rendkívüli ülés nagyon heves lesz. A Szerbiai Demokrata Párt szerint az ülésen fontos a Koszovóval kapcsolatos a nemzeti egység, ezért véget kell vetni a szerb kormány katasztrofális Koszovó-politikájának.
Marko Đurić, a Szerb Haladó Párt főbizottságának tagja szerint a szerb kormány eddig félrevezette a közvéleményt, mivel megpróbálta elhitetni, hogy a KFOR erői azért vannak Koszovóban, hogy biztosítsák a rendet. Ugyanakkor most kiderült, hogy a KFOR csupán Prishtina döntéseit hajtja végre, véli Đurić, aki szerint most nem kellene megosztottnak lenniük a politikai pártoknak.
Boris Tadić szerb államfő a B92 RTV-nek nyilatkozva közölte, hogy értesülései szerint a szerda esti incidens, illetve a jarinjei határátkelőhely felgyújtása az albánokkal és a szerbekkel is kapcsolatban lévő bűnözőkkel hozható összefüggésbe. Tadić ragaszkodik a támadás kivizsgálásához, mivel a történtek nagyon kedvezőtlenül befolyásolják a koszovói szerbek helyzetét. A szerb államfő nem tartja kizártnak, hogy a támadókat Prishtinából irányították.
Tadić az Amerikai Egyesült Államok prishtinai nagykövetéről is nyilatkozott: „Meglepő, hogy Koszovóban az USA nagykövete és Peter Feith, az EU volt koszovói képviselője vezeti a politikai életet. Ez tény. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az USA teljes adminisztrációja támogatja az e heti akciókhoz hasonló megmozdulásokat. Ez jól tükröződik Mary Warlick, az USA belgrádi nagykövetének a kijelentéséből is.”
Tadić a B92-nek adott interjúban azt is leszögezte, hogy ha az EU valaha a csatlakozás feltételeként határozza meg Szerbia számára Koszovó függetlenségének elismerését, akkor az ország az uniós tagságra mond nemet.
– A válasz nagyon egyszerű. Én vagyok Szerbia elnöke, és nagyon egyértelmű politikát folytatok, amiről tájékoztatom európai partnereimet – hangsúlyozta Tadić.
GYENGÜLŐ BEFOLYÁS
Dušan Reljić, a berlini Nemzetközi és Biztonsági Kérdések Intézetének szakmunkatársa nem tartja valószínűnek, hogy a koszovói helyzet elmérgesedése miatt félbeszakad a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd.
– Belgrád már eldöntötte, hogy nem szakítaná meg a tárgyalásokat, Prishtina pedig nem hozhat egy ilyen döntést Washington és Brüsszel engedélye nélkül. Nem tudom elképzelni, hogy az embargó vagy a vámpecsétek kérdését sikerül megoldani, hiszen azzal mindkét fél elveszítené becsületét. A hétfő éjszakai akcióval Hashim Thaçi kész tények elé próbálta állítani Belgrádot, Brüsszelt és Washingtont. Thaçi elsősorban politikai hasznot szeretett volna húzni. Ez a haszon abban nyilvánult volna meg, hogy végre kiterjesztette volna az uralmat az országa északi részére is – magyarázta Reljić.
A berlini intézet munkatársa szerint Thaçi azért szánta el magát egy ilyen veszélyes és kockázatos akcióra, mert Dick Marty jelentése miatt pozíciója jelentősen meggyöngült, s ezzel ő is tisztában van. Emellett a koszovói kormányfő közeli munkatársát, Fatmir Limajt hivatalosan is vádolja az EULEX. Ez szintén gyengíti Thaçi befolyását, hangsúlyozta Reljić, valamint hozzátette, hogy Szerbia folyamatos előrehaladása az EU irányába hosszú távon gyengíti Koszovó pozícióját.
