A parlament határozatában az erőszak minden formáját elítéli, és a koszovói rendőrség ROSU különleges alakulatának akciója utáni helyzet békés megoldására szólítja fel a feleket. A dokumentumban a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások folytatását támogatják.
A határozatra a hatalmi koalíció pártjainak legtöbbje mellett az ellenzéki Szerb Radikális Párt, a Szerb Haladó Párt és az Új Szerbia szavazott igennel. A Szerbiai Demokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt képviselői, valamint a parlament egyetlen albán nemzetiségű képviselője, Riza Halimi, a Demokratikus Tevékenység Pártjának elnöke nemmel szavazott. A Vajdasági Magyar Szövetség négy képviselője tartózkodott a szavazásnál.
Az ülésen a szerb államfő és kormányfő, a kormány néhány tagja és több külföldi nagykövet is jelen volt. A kormány képviselőinek felszólalásából kiderült, hogy az aktuális helyzetért Koszovóban a prishtinai államvezetést tartják felelősnek.
A koszovói szerbek, akik immár majdnem egy hete barikádokkal tartják lezárva Koszovó északi részének legfontosabb közútjait, tegnap a parlamenti határozat azonnali alkalmazását követelték. Slaviša Ristić, Zubin Potok polgármestere elmondta, hogy a szerbek az útbarikádok mellett igyekeznek megvédeni az ENSZ 1244-es határozatát.
– Ha most feladjuk és megengedjük a KFOR-nak, valamint az úgynevezett koszovói intézményeknek, hogy albán rendőrökkel elkezdjék működtetni a vámot az adminisztratív határátkelőhelyeken, akkor minden esélyt elveszítünk az 1244-es határozat megvédésére. Addig maradunk az utakon, amíg vissza nem állítják a ROSU akciója előtti helyzetet – fogalmazott Ristić.
A polgármester felszólította a szerb parlament képviselőit, az államvezetés tagjait és a politikai pártok képviselőit, hogy csatlakozzanak az útbarikádok mellett állomásozó szerbekhez. Itt nem pártok közötti harc folyik, hanem az ország szuverenitásáról van szó – szögezte le Ristić.
A barikádok mellett egyre több ember ücsörög az utakon, számuk tegnap már a százat is meghaladta. Az útzárlatok mellett a hétvégén nem történtek incidensek. Erchard Bühler tábornok, a KFOR parancsnoka pénteken még azt mondta a koszovói szerbek vezetőinek, valamint Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszternek és Borislav Stefanovićnak, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban résztvevő szerb csoport vezetőjének, hogy addig nem hajlandó velük folytatni a tárgyalást, amíg a barikádok el nem tűnnek az utakról. Bühler közölte, hogy ha az emberek nem bontják le önként az úttorlaszokat, akkor a KFOR katonái ezt erőszakkal teszik meg. Végül Bühler a szerb kormány képviselőivel folytatott több órás beszélgetés után szombaton este elállt a barikádok lebontásától.
Mivel a Prishtina által elrendelt embargót péntek óta a jarinjei és brnjaki határátkelőhelyeken is alkalmazzák, az észak-koszovói községekben egyre nagyobb gondok vannak az élelmiszer- és gyógyszerellátással. A belgrádi Imlek tejgyár termékeit már három napja nem lehet megvásárolni az északi községekben, és tegnap már a hús-, illetve édességipari termékek is kifogyófélben voltak. Az észak-koszovói üzemanyagtöltő állomásokon egyre hosszabb gépkocsisorok kígyóznak.
A Kosovska Mitrovica-i egészségügyi központban tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón számoltak be az egyre aggasztóbb gyógyszerhiányról. Milan Jakovljević, a központ igazgatója elmondta, hogy szinte minden egyes gyógyszer kifogyófélben van, valamint nagyon nehezen tudják megvalósítani a betegek szállítását. Ha a KFOR nem nyitja meg a határokat a szerbiai szállítmányok számára, akkor az észak-koszovói szerbeket humanitárius katasztrófa fenyegeti – közölte Jakovljević.
Bajram Rexepi, Koszovó belügyminisztere ehhez kapcsolódóan kijelentette, hogy ha szükség van rá, akkor a koszovói intézmények ellátják élelmiszerrel az északi régiót.
– Ha az ország északi régiójában élelmiszerhiány van, akkor a koszovói kormány hajlandó szállítmányokkal segíteni az embereken. Kötelességünk minden egyes polgárunkról gondoskodni, függetlenül attól, hogy kiről van szó – hangsúlyozta Rexepi.
Boris Tadić szerb államfő szombaton a parlamentben megismételte, hogy Szerbia a béke országa és nem indít háborút.
– Ha a véletlen folytán a világ egy másik pontján lenne az országunk, akkor talán a nem békés megoldás lehetőségét is megfontolnám. De mi egy olyan régióban vagyunk, ahol a háború családokat tett tönkre és csonkított meg. A demokratikus Szerbia békét kíván az egész Nyugat-Balkánon. Egymásra utaltan élünk. Mindenki, aki azt hiszi, hogy ki lehet elégíteni csupán az egyik oldal érdekeit, az téves politikai irányvonalat követ és nem ismeri a történelmet – magyarázta Tadić.
Az államfő azt is megismételte, hogy a nemzetközi közösség képviselői közül többen is bátorították Prishtinát a ROSU múlt heti akciójának a végrehajtására. Ha bebizonyosodik, hogy az EULEX koszovói parancsnoka valóban kijelentette, hogy tiszteletben tartja a koszovói alkotmányt, akkor nem lenne szabad tovább betölteni eddigi tisztségét – közölte Tadić.
