A KFOR katonái vasárnap éjszaka a személygépkocsik és autóbuszok számára ismét megnyitották a jarinjei és brnjaki határátkelőhelyeket. A tehergépkocsik egyelőre még mindig nem haladhatnak át a szóban forgó két átkelőhelyen. A szerb kormány 75 tonna élelmiszert küld az Árutartalékokból az észak-koszovói szerb községekbe.
A határátkelőhelyek megnyitása után a KFOR katonái Kosovska Mitrovica és Zubin Potok között Zupče falu környékén három útbarikádot távolítottak el. Az úttorlaszok mellett állomásozó szerb polgárok nem tanúsítottak ellenállást, az akció gyorsan és zavarmentesen zajlott le. Ezzel Brnjak irányába zavartalanná vált a közlekedés. A KFOR illetékesei bejelentették, hogy a többi útbarikádot szintén eltávolítják, de biztonsági okokra hivatkozva nem mondták el, hogy mikor.
Az észak-koszovói szerb községek lakosságának egy része továbbra is a megmaradt útzárlatok mellett vesztegelt. Az útbarikádok mellett hétfőn pravoszláv szerzetesek misét is celebráltak a békéért Koszovóban. Goran Bogdanović szerb Koszovó-ügyi miniszter sokadszorra kijelentette, hogy addig nem hagyják el az úttorlaszokat, amíg vissza nem áll a koszovói rendőrség ROSU különleges alakulatának múlt heti akciója előtti helyzet.
Egyébként Bogdanovićot és Borko Stefanovićot, a Prishtina és Belgrád közötti tárgyalásokban résztvevő szerb tárgyalói csoport vezetőjét a KFOR katonái tegnap éjszaka a jarinjei határátkelőhelyen visszafordították és nem engedték őket Koszovó területére lépni. A szerb kormány két tagja ezután –saját elmondásuk szerint – alternatív módon lépett be az ország területére.
Az alternatív határátkelés miatt a koszovói hatóságok eljárást is indíthatnak a szerb kormány szóban forgó két képviselője ellen – közölte Bajram Rexhepi koszovói belügyminiszter.
– Bogdanović és Stefanović illegálisan léptek be az ország területére, illetve illegálisan tartózkodnak Koszovóban. Emiatt bármikor le lehet őket tartóztatni – jelentette ki Rexhepi.
Bogdanović és Stefanović alternatív határátkelése miatt Erchard Bühler tábornok, a KFOR parancsnoka nem hajlandó velük folytatni a tárgyalást. Az EULEX szintén helytelenítette a szerb kormány szóban forgó két tagjának magatartását.
75 TONNA ÉLELMISZER
Válaszként az észak-koszovói szerbek vasárnapi panaszára, hogy a régióban egyre kevesebb az élelmiszer és a gyógyszer, illetve egyre valósabbnak tűnik a humanitárius katasztrófa lehetősége, a szerb kormány hétfői telefonos ülésén úgy döntött, hogy az Árutartalékokból 8,5 millió dinár értékben 75 tonna alapvető élelmiszert küld Észak-Koszovóba. Az első élelmiszer-szállítmány várhatóan ma érkezik meg a rendeltetési helyére.
Hétfőn egyébként már valamivel kedvezőbb volt a helyzet az élelmiszerellátást illetően, mivel a jarinjei és brnjaki átkelőhelyek megnyitása után az észak-koszovói szerb községekbe Raškából kenyeret és tejet szállítottak. A Vöröskereszt két tehergépkocsi élelmiszert adott át az észak-koszovói szerbeknek.
Az egészségügyi minisztérium szintén bejelentette, hogy figyelemmel kísérik a dolgok alakulását és szükség esetén gyógyszert küldenek Koszovóba.
Ivica Dačić szerb belügyminiszter elégedett, amiért a két határátkelőhely ismét megnyílt a polgárok számára. Ebből arra lehet következtetni, hogy van esély a múlt hét óta fennálló válság megoldására – véli Dačić.
– Szerbia ugyanilyen intézkedésekkel válaszolhatna és lezárhatná azokat a Koszovóba vezető adminisztratív határátkelőhelyeket, amelyek az albánok számára fontosak. Azonban Szerbia nem kíván ilyen egyoldalú lépésekkel válaszolni Prishtina akciójára. A problémákat békés eszközökkel kell megoldani. Országunk mindent megtesz a koszovói szerbek legitim érdekeinek képviseletéért – összegezte Dačić.
Nebojša Ćirić gazdasági és regionális fejlesztési miniszter a szerb árura elrendelt embargó problémájáról nyilatkozva közölte, a szerb kormány már azon munkálkodik, hogy az embargó kérdése megoldódjon és a szerbiai termékek előtt ismét megnyíljanak Koszovó határai.
– Minisztériumunk képviselői pénteken találkoztak az UNMIK koszovói képviselőivel. Az UNMIK szerint a vámpecsétek kérdését a CEFTA-megállapodás mechanizmusain belül, és nem bilaterális tárgyalások során kellene megoldani. A múlt heti történések igazolják, hogy az embargó politikai, és nem gazdasági döntés volt. A CEFTA koszovói képviselőinek, vagyis az UNMIK-nek, írásban is összefoglaltuk, hogy az embargóval a CEFTA-megállapodás mely szakaszait sértette meg a koszovói kormány. Július 25-től számítva az előírások értelmében 90 napunk van megállapodni. A határidő lejráta után Szerbiának jogában áll nemzetközi döntőbírósághoz fordulni jogorvoslatért – magyarázta Ćirić.
Hétfőn Szerbiába és Prishtinába utazott Robert Cooper, az EU közvetítője a Belgrád–Prishtina-tárgyalásokban. A szerb kormány képviselőivel Cooper délután Raškán találkozott. Lapzártánkig nem érkezett jelentés a tárgyalásról.
LANGYOS STRATÉGIA
Edita Tahiri, Koszovó kormányfőhelyettese, a Belgrád–Prishtina-tárgyalásokban résztvevő koszovói csoport vezetője kilátásba helyezte, hogy az Európai Uniótól kérik Borko Stefanović kizárását a tárgyalásokból. A szerb illetékesek, akik törvénytelenül lépnek be az ország területére és a koszovói kormány engedélye nélkül tartózkodnak az országban, illetve részt vesznek a különböző erőszakos cselekményekben, nem lehetnek tárgyalófelek – szögezte le Tahiri, aki emellett megvádolta Stefanovićot, hogy egyike azoknak a belgrádi illetékeseknek, akik összefüggésbe hozhatók a jarinjei határátkelőhely elleni támadással.
– Koszovó északi részéről Prishtina soha nem lesz hajlandó tárgyalni. Azt sem engedjük meg, hogy a tárgyalások politikai jelleget öltsenek. A tárgyalóasztal nem szabad terület, ahol mindenki olyan témát vet fel, ami éppen eszébe jut. A párbeszéd témáját Koszovó, Szerbia és az EU előzőleg határozzák meg, és ha egyik félnek valamelyik téma nem felel meg, akkor az a téma nem lesz egyeztetés tárgya – hangsúlyozta Tahiri.
Shkelzen Maliqi koszovói politikai elemző szerint a koszovói kormány részéről logikus lépés volt az embargó bevezetése után megkísérelni hatalma alá vonni a jarinjei és brnjaki átkelőket. Az már nem világos, hogy a nemzetközi közösség milyen mértékben tudott az akcióról, de az nyilvánvaló, hogy a KFOR végig a koszovói fél mellett állt, illetve a koszovói rendőrséget segítette – hangsúlyozta Maliqi. A politikai elemző a Belgrád–Prishtina-párbeszéd folytatásával kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „A tárgyalás célja az volt, hogy a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság véleménye után a szerb fél közelebb kerüljön a realitáshoz. A párbeszéd eddig nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket. Ezt azzal magyarázom, hogy a közvetítő szerepét vállaló EU meglehetősen langyos, szinte neutrális stratégiát követ. Ennek a langyos stratégiának a függvényében a tárgyalófelek túlságosan nagy teret kapnak a folyamat fékezésére. Az elképzelés szerint a tárgyalás során nem politikai, hanem a Koszovóban élő emberek mindennapjait érintő kérdéseket kellene megoldani. Az viszont jól látható, hogy a mindennapi kérdések mennyire összefüggnek Koszovó szuverenitásának a kérdésével. Minden kompromisszum fájdalmas, főleg a szerb fél számára, hiszen ők még mindig hisznek a szerb Koszovóról szóló mítoszban. A koszovói fél semmilyen nagyobb engedményt nem tesz, főleg nem azután, hogy az ország függetlensége szinte teljes nemzetközi legitimitást kapott.”
