Szlovén KFOR-katonák a zvečani útblokádnál (Fotó: Tanjug)
A KFOR értesülései szerint Koszovó északi részén mesterlövészek és más felfegyverzett egyének készülnek leszámolni a békefenntartó erők katonáival. Ezért Erhard Bühler tábornok, a KFOR parancsnoka erősítést kért a NATO-tól. A szerb kormány képviselői várhatóan szerdán folytatják a tárgyalásokat Robert Cooperrel, az Európai Unió közvetítőjével.
A NATO hivatalából nem hivatalosan közölték, hogy valószínűleg egy hétszáz katonából álló zászlóaljat küldenek erősítésként a Koszovóban állomásozó békefenntartó erőknek. Carmen Romero, a NATO szóvivője megismételte a KFOR korábbi bejelentését, hogy a békefenntartó erők Koszovóban nem részrehajlóak és a szerb fél vádjainak ellenére nem Prishtina utasításait hajtják végre.
A KFOR kötelékében pillanatnyilag hatezer katona állomásozik Koszovóban.
Dieter Vichter, a KFOR sajtófelelőse a témához kapcsolódóan hozzáfűzte, hogy az erősítésre nemcsak a felfegyverkezett szélsőségesek miatt van szükség, hanem azért is, mert a KFOR katonái eddig szinte állandóan bevetés alatt álltak és pihenésre van szükségük. Vichter nem óhajtott részleteket elárulni azzal kapcsolatban, hogy pontosan kik azok a fegyveresek, akik támadást terveznek végrehajtani a KFOR ellen.
Borko Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban résztvevő szerb csoport vezetője elcsodálkozott Bühler tábornok állításán, hogy Koszovó északi régiójában felfegyverkezett személyek készülnek megtámadni a KFOR-t.
– Mi nem láttunk semmiféle fegyvereseket. Szélsőséges erők sajnos mindenhol vannak, albán és szerb oldalon egyaránt. Ezért van szükség a párbeszédre, mivel ez az egyetlen mód a szélsőségesek izolálására – hangsúlyozta Stefanović.
Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára reményét fejezte ki, hogy a KFOR nem az útbarikádok mellett állomásozó szerb polgárok miatt kért erősítést. Ha ez mégis így van, akkor a KFOR, illetve a NATO téves úton indult el – véli Ivanović.
– Nem tudni pontosan, hogy miért kértek támogatást. Ha azért, hogy hatékonyabban biztosítsák a rendet Koszovó északi részén, vagy azért, hogy meggátolják a ROSU különleges alakulat újabb akcióit, akkor támogatjuk a kezdeményezést. Ha viszont így akarják feloszlatni az utak mellett tiltakozó szerbeket, akkor nem jó irányba indultak el és túllépik az 1999-ben elfogadott 1244-es ENSZ-határozatban megfogalmazott mandátumuk kereteit. A KFOR nyomásgyakorlása a szerbekre nézve nyugtalanító és veszélyes lenne – magyarázta Ivanović.
Goran BogdanovićKoszovó-ügyi miniszter felkérte a Rudare faluban állomásozó szlovén KFOR-katonákat, hogy ne inzultálják az útbarikádok mellett békésen tiltakozó szerbeket. A szerb polgárokat pedig kitartásra és a tiltakozás folytatására buzdította Bogdanović.
Azt akarjuk, hogy az emberek szabadon mozoghassanak – hangsúlyozta a miniszter.
– Kérek mindenkit, hogy minél többen jöjjenek az útbarikádokhoz és békés eszközökkel tudassuk céljainkat. Ne engedjük meg, hogy ezen a területen is hatalmat szerezzen a koszovói állam. Ez az utolsó pillanat arra, hogy méltósággal és békében kiharcoljuk céljainkat. Egyértelmű, hogy a nemzetközi közösség egy része nem tanúsít megértést a szerbek érdekeivel szemben. Ezért kell egységesnek, de békésnek lennünk, hogy megcáfoljuk a felfegyverkezett szerbekről szóló álhíreket. Ez nem gettó, hanem Szerbia – fogalmazott Bogdanović. Tegnap az útbarikádok mellett mintegy kétezer szerb állomásozott.
A vasárnap éjszaka részben megnyitott jarinjei határátkelőhelyen hétfő éjszaka a KFOR katonái nem engedték Koszovó területére az élelmiszert és gyógyszert szállító tehergépkocsikat. A brnjaki átkelőn liberálisabb volt a katonák hozzáállása és innen nem érkeztek olyan hírek, hogy visszafordították az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat.
Az észak-koszovói kórházaknak sikerült a Szerbiából érkező szállítmányokkal feltölteniük tartalékaikat. A szerb kormány által jóváhagyott 7,5 tonnás élelmiszerszállítmány az Árutartalékokból kedd kora estig még nem indult el Koszovó felé.
HOZZÁSZOKTAK A VÁLSÁGHOZ
Kedden ismét lehetőség mutatkozott a Bühler tábornok és a Bogdanović, illetve Stefanović közötti tárgyalás folytatására. Emlékeztetésképpen, miután a szerb kormány két szóban forgó képviselője vasárnap éjszaka nem a hivatalos határátkelőhelyek valamelyikén lépett be az országba, Bühler közölte, hogy a továbbiakban nem hajlandó velük tárgyalni. Kedden már engedékenyebb hangnemben nyilatkozott a tábornok, azt azonban nem közölte, hogy valóban kész-e tárgyalóasztalhoz ülni Bogdanovićtyal és Stefanovićtyal, és azt sem, hogy mikor.
Sajtóértesülések szerint a találkozó megtartása attól is függ, hogy mi lesz a végkicsengése a Hashim Thaçi koszovói kormányfő és a Robert Cooper, a Prishtina–Belgrád-tárgyalások uniós közvetítőtője közötti tegnapi megbeszélésnek. Cooper egyébként hétfő délután Raškában Bogdanovićtyal, annak helyettesével, Vlada Jovičićtyel, Borko Stefanovićtyal és Boris Tadić tanácsadójával, Jovan Ratkovićtyal találkozott. A több mint háromórás tárgyalás után Cooper nem kívánt nyilatkozni az összegyűlt újságíróknak, Stefanović pedig csak annyit közölt, hogy az egyeztetést valószínűleg ma folytatják.
Oliver Ivanovićállamtitkár szerint az EU nem fordíthatja el a fejét Thaçi egyoldalú akciójának következményei elől.
– A hétfői találkozón a szerb fél felajánlott Coopernek néhány megoldást. Feltételezzük, hogy az EU közvetítője ezekről tárgyal Thaçival. Az EU képviselőinek nyilatkozatából kiderült, hogy nem nézték jó szemmel a ROSU akcióját. Most valahogyan kezelniük kell a következményeket. Nem intézhetik el úgy dolgot, hogy adnak egy pofont Thaçinak és visszaküldik oda, ahonnan jött, mert az megbolygatná Prishtina stabilitását. Az senki, így a szerb fél számára sem lenne kedvező. Meg kell engedni Thaçinak, hogy megtalálja a módját a mostani kellemetlen helyzetből való kilábalásnak, de anélkül, hogy közben veszélyeztesse a szerbek jogait – összegezte Ivanović. Az államtitkár szerint Cooper dolga lenne tolmácsolni Thaçinak, hogy a szerbek nem fújnak olyan könnyen visszavonulót, hiszen az utóbbi tizenegy évben már hozzászoktak a válságos helyzetekhez.
Mirko Cvetkovićszerb kormányfő szerint a nemzetközi közösség képviselőinek mielőbb tárgyalásokat kell kezdeniük az aktuális koszovói helyzetről a szerb kormány képviselőivel. A miniszterelnök szerint a Belgrád–Prishtina-tárgyalásokat szintén nem szabad felfüggeszteni.
– A KFOR és az EULEX képviselőinek semlegesnek kell maradniuk, nem szabad egyik fél oldalán sem felsorakozniuk. Sajnos most, amikor a nemzetközi erők nem hajlandók tárgyalni Szerbia legitim képviselőivel és nem engedik be az országba az élelmiszerszállítmányokat, a részrehajlóságukat bizonyítják – véli Cvetković.
NINCS KOMPROMISSZUM
A koszovói kormányfő ismét megerősítette, hogy akármi is történik, nem mond le az ország északi részéről. A hatalmat a Prishtinától északra eső régióra is kiterjesztjük – szögezte le Thaçi.
– A nemzetközi intézmények visszaéltek Koszovó türelmével. Megengedték, hogy Prishtina ne terjessze ki hatalmát az ország egész területére. Nem állunk el szándékainktól és nem vagyunk nyitottak a kompromisszumra az ország biztonságát illetően. Az északi régióban már nem lehet megállítani a változásokat – nyilatkozta Thaçi.
Atifeta Jahjaga, Koszovó elnök asszonya elégedettségét fejezte ki, amiért az ország hosszú idő után végre északi határait is ellenőrzi. Koszovó Köztársaságnak jogában áll ellenőriznie a határait – szögezte le Jahjaga.
– A határokról nem kell tárgyalni. Ezzel kapcsolatban most már csak együtt lehet működni. Ebben látom a KFOR és az EULEX missziójának az értelmét is: a béke és a stabilitás megőrzésében, illetve a koszovói törvények érvényesítésében az ország egész területén – emelte ki Jahjaga, majd gratulált a ROSU különleges alakulatnak a sikeres akcióért.
A ROSU tagjai kiérdemelték minden koszovói polgár tiszteletét, mivel eredményesen végrehajtották a koszovói kormány utasítását – tette hozzá az elnök asszony.
