Erhard Bühler tábornok csak akkor hajlandó folytatni a tárgyalásokat a szerb kormány képviselőivel, ha az utakat lezáró szerb polgárok átengedik a KFOR ellátmányszállítmányait. A szerb kormány képviselői támogatják a tábornok követelését, még csak a szerb községek képviselőit kell meggyőzniük erről az opcióról. Megérkeztek Koszovóba az első egészségügyi szállítmányok.
Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter és Borko Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban résztvevő szerb csoport vezetője szerdán először Bühler tábornokkal tárgyaltak az ellátmányt szállító gépjárművek átengedéséről az útbarikádokon, majd tárgyalóasztalhoz ültek az észak-koszovói szerb községek polgármestereivel és eléjük tárták a KFOR vezetőjének feltételét. Az egyeztetés több mint öt órán át tartott és Stefanović elmondása szerint a felek egyelőre nem jutottak közös nevezőre. A tárgyalást, illetve győzködést folytatják.
Stefanović és Bogdanović nem veti el annak lehetőségét, hogy átengedjék a KFOR kisebb teherszállító gépkocsijait, az útbarikádok teljes feloszlatását azonban továbbra sem helyezték kilátásba. Csak vizet, élelmiszert és üzemanyagot szállítanának a KFOR katonáinak – tolmácsolták a szerb kormány képviselői az útbarikádok mellett tiltakozó szerbeknek.
Hans Dieter Vichter, a KFOR szóvivője elmondta, hogy nem szabtak határidőt követelésük teljesítésére.
– Eddig sem állítottunk határidőket, a jövőben sem tesszük ezt. A tárgyalásra és megbeszélésre hagyatkozunk, így próbáljuk megoldani a problémákat. Reméljük, hogy a szerbek felszabadítják az utakat, hiszen a másik fél is visszavonta a ROSU különleges rendőri alakulat egységeit. Fel kell építeni az aktuális krízis előtti helyzetet, ismét szabad mozgást kell mindenki számára biztosítani és lehetővé kell tenni, hogy az emberek békében élhessenek egymással – magyarázta Vichter.
A KFOR szóvivője közölte, hogy az erősítés, amelyet Bühler tábornok kért a NATO-tól, várhatóan ma, vagy holnap érkezik meg Koszovóba. 550 német és 150 osztrák katonát vezényelnek Koszovóba – tette hozzá Vichter.
Christian Schmidt, a német védelmi minisztérium államtitkára a témához kapcsolódóan elmondta, hogy az erősítés csupán átmeneti jellegű. Ez semmit sem változtat azokon a terveken, hogy hamarosan csökkentik a Koszovóban állomásozó KFOR-katonák számát – jelentette ki Schmidt. A jövő év folyamán várhatóan kétezer katonára csökkentik a békefenntartó erők létszámát – részletezte Schmidt. Koszovóban pillanatnyilag majdnem hatezer KFOR-katona állomásozik.
Andreas Stupka osztrák ezredes a Rudare falucskában felállított útbarikád mellett újságírói kérdésre elmondta, hogy nem számít olyan utasításra, amelynek függvényében a KFOR katonáinak erőszakhoz kellene folyamodniuk a tiltakozó szerbek ellen. A KFOR katonáinak jelenléte az utakon nem provokáció, sem erődemonstráció – szögezte le Stupka.
Arra a kérdésre, hogy a NATO miért küld erősítést Koszovóba, Stupka közölte, hogy nincsenek olyan értesülései, hogy ezt az útbarikádok feloszlatása céljából teszik.
Az osztrák katonák szerdán két páncélozott harci járművel érkeztek a Rudare melletti útbarikádhoz.
Az úttorlaszok mellett mindenhol békések a polgárok, sehol sem történt incidens.
A jarinjei és brnjaki határátkelőhelyeken továbbra is csak a személygépkocsikat engedik át, a tehergépkocsik nem léphetnek be Koszovó területére. Az élelmiszert szállító tehergépkocsik alternatív átkelőkön keresztül jutnak be Koszovó területére.
Bogdanović miniszter a Press szerb nyelvű napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Hashim Thaçi koszovói kormányfő háborút készül szítani a tartományban. Szerbia nem ül fel ezeknek a provokációknak és mindent megtesz annak érdekében, hogy Észak-Koszovóban békés, diplomáciai eszközökkel állítsák vissza a ROSU különleges alakulatának akciója előtti helyzetet.
– Elég volt a háborúkból, még csak megfontolás tárgya sem lehet ez a lehetőség. Az Európai Unió dolga megakadályozni, hogy Thaçi végrehajthassa háborús ambícióit. Robert Cooper uniós közvetítőnek is megmondtuk, hogy azt szeretnénk, ha az EU segítene a jelenlegi problémák megoldásában. Úgy érzem, hogy sikerült meggyőznünk Coopert, aki szerintem teljesen megváltoztatta állásfoglalását a hétfő délutáni raškai találkozó után. Cooper azt szerette volna, ha folytatjuk a tárgyalást a vámpecsétekről és az áruforgalomról. Mi közöltük, hogy ez csak akkor lehetséges, ha Koszovó északi régiójában megnyugszanak a kedélyek, nem érkeznek újabb fenyegetések és a szerb népnek nem kell útbarikádok mellett megvédenie magát. Cooper megértette a helyzet komolyságát és elállt attól az elképzeléstől, hogy megvitassuk a vámpecsétek kérdését – foglalta össze Bogdanović.
TŰZOLTÁS BENZINNEL
Milivoje Mihajlović, a szerb kormány sajtóirodájának vezetője meg van róla győződve, hogy a koszovói szerbek továbbra is békés eszközökkel, az útbarikádok mellett tiltakozva fejezik ki nemtetszésüket az adminisztratív határátkelőhelyekkel kapcsolatos jelenlegi helyzet miatt.
– A hangulat Koszovóban gyúlékony, ezért tűzoltó intézkedésekre, illetve tevékenységre van szükség. Tartok attól, hogy a Hashim Thaçi vezette átmeneti prishtinai államhatalom benzinnel próbálja meg eloltani a tüzet. Ebben a pillanatban nem jó játszani a koszovói vezetők szájából elhangzó gyúlékony kijelentésekkel. A helyzetet nyugodtabbá kel tenni és vissza kell térni a tárgyalóasztal mellé – fogalmazott Mihajlović.
Már csak néhány napunk van hátra, hogy megoldjuk és megváltoztassuk a koszovói helyzetet – hangsúlyozta Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt alelnöke, aki szerint az albán fél nem mutat megértést, ezért Szerbiának az Európai Unió, illetve a világ segítségére van szüksége.
– Belgrádnak nem szabad cserbenhagynia a koszovói szerbeket és nem szabad semmiféle válság okozójának lennie. A szerb államvezetésnek meg kell győznie a nemzetközi közösséget, hogy nekünk van igazunk. Tomislav Nikolić hamarosan ellátogat Koszovóba, de nem azért, hogy olajat öntsön a tűzre, hanem azért, hogy megmutassuk: a koszovói szerbek mellett állunk – részletezte Vučić.
Zoran Stanković egészségügyi miniszter ismét megerősítette, hogy a koszovói egészségügyi intézményekbe egy nagyobb szállítmány gyógyszert indítanak útnak. A minisztérium az intézményekkel folytatott egyeztetés után azonnal reagált és hamarosan küldi a szükséges gyógyszereket – mondta Stanković, és hozzátette, hogy mindemellett a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet előteremtett 9,8 millió dinárt, amiből a Kosovska Mitrovica-i egészségügyi központ tartozásait fizetik ki.
Egyébként a jarinjei határátkelőhelyen szerda éjszaka nehézségek árán, de átengedték az észak-koszovói egészségügyi intézményeknek szánt vér- és oxigénszállítmányt.
VÉGET ÉRT A TÉRKÉPRAJZOLÁS
Ha Szerbia azt hiszi, hogy erőszakkal elragadhatja Koszovó egy részét, akkor legitim ellenállásra számíthat – jelentette ki Azem Vllasi, a koszovói kormány külpolitikai tanácsadója. A szarajevói Dnevni Avaz napilapnak nyilatkozva hozzáfűzte, hogy a nemzetközi és a hazai jog értelmében minden államnak jogában áll megvédenie saját területét.
– A koszovói hatalom nem enged teret a Szerbiából érkező provokációknak és nem tűri, hogy a szerbiaiak az ország területén garázdálkodjanak. Azt sem tűri el a koszovói államhatalom, hogy a szerb kormány képviselői a napokban látott viselkedésre bátorítsák a koszovi szerbeket. Szerbia igyekszik minél nagyobb feszültséget szítani az ország északi régiójában. Ilyen módon igyekszik felvetni Koszovó felosztásának a lehetőségét, hiszen most már nem képes Koszovó egész területén érvényesíteni befolyását. A volt Jugoszlávia területén létrejött országok határai immár véglegesek, a térképrajzolás befejeződött. Itt a KFOR és az EULEX, de a koszovói intézmények is képesek megvédeni az ország területi integritását. Ez alkotmányos joguk és kötelezettségük. Ebben kitartunk, nincsen kompromisszum – emelte ki Vllasi.
Gerard Galucci, a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK volt körzeti megbízottja Kosovska Mitrovicán kitart abbeli meggyőződése mellett, hogy Prishtina azért utasította a ROSU alakulatot a határátkelőhelyek elfoglalására, hogy meghiúsítsa a diplomáciai tárgyalásokat. Talán itt az ideje annak, hogy az ENSZ átvegye Koszovó északi részét és visszarendelje a békefenntartó erőit – véli Galucci, aki szerint így lehetne fenntartani a békét és megoldást találni a válságra.
– Prishtina és a NATO múlt heti akciójával még jobban kiéleződött a szerbek és albánok közötti megosztottság. Prishtina mindezt nem hajthatta végre a nemzetközi közösség támogatása nélkül – hangsúlyozta Galucci, aki szerint Prishtina legnagyobb támogatója Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok. Érdekelne, hogy mi az, amit Londonnak és Washingtonnak rejtegetnie kell – tette hozzá Galucci.
