Legfeljebb a 3,5 tonnás tehergépkocsik, a humanitárius segélyt, illetve élelmiszert szállító járművek haladhatnak át az adminisztratív átkelőkön (Fotó: Tanjug)
Tizenegy nap után valamelyest megenyhültek a felek Koszovóban, és elérhetőnek tűnik az aktuális válság átmeneti megoldása. A KFOR vezetője és a szerb kormány képviselői kidolgoztak egy megállapodást, amelyet a prishtinai hatalom először elutasított, majd néhány órával később már közölte, hogy talán mégis elfogadhatónak tartják. Boris Tadić államfő múlt heti egyértelmű nyilatkozatát követően egyre sokasodnak a vezető szerbiai politikusok azon kijelentései, hogy ha az országnak választania kell az Európai Unió és Koszovó között, akkor Koszovót választja.
A koszovói kormányfő, Hashim Thaçi, csütörtök délután már gyümölcsözőnek minősítette az Erhard Bühler tábornokkal, a KFOR parancsnokával folytatott tárgyalást, amelynek során a tábornok és a szerb kormány képviselői által közösen kidolgozott megállapodásról egyeztettek. Sikerült közös nevezőre jutnunk, elfogadhatónak tartjuk a felkínált megoldásokat – hangsúlyozta Thaçi.
Néhány órával korábban még egészen más hangnemben nyilatkozott a koszovói miniszterelnök. Akkor Goran Bogdanović szerb Koszovó-ügyi minisztert és Borko Stefanovićot, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban résztvevő szerb csoport vezetőjét jelölte meg a jelenlegi válság okozójaként. Bogdanović és Stefanović törvénytelen cselekmények végrehajtására motiválják a koszovói szerbeket – szögezte le Thaçi.
– Nem lehet visszaállítani a július 25. előtti helyzetet. Ezt az állásfoglalást Brüsszel és az Amerikai Egyesült Államok is támogatják. Teljes mértékben tiszteletben tartjuk a koszovói törvényeket és alkotmányt, gátakat emelünk a csempészetnek. A nemzetközi közösség csak azon csodálkozik, hogy ezt miért nem tettük meg már korábban – nyilatkozta Thaçi.
A koszovói államvezetés első olvasásra állítólag azért tartotta elfogadhatatlannak a Bühler tábornok és a szerb kormány képviselői által megfogalmazott megállapodást, mert abban a humanitárius válság kifejezés is szerepelt. Koszovóban nincsen humanitárius válság – jelentette ki Thaçi, majd hozzátette, hogy a válság megállapítása a kormány dolga.
A prishtinai hatalom végül mégis úgy döntött, hogy elfogadja a megállapodást, amelynek értelmében szeptember közepéig továbbra is a KFOR ellenőrzi az adminisztratív határátkelőhelyeket. Megegyeztek abban is, hogy legfeljebb a 3,5 tonnás tehergépkocsik, a humanitárius segélyt, illetve élelmiszert szállító járművek haladhatnak át az adminisztratív átkelőkön. A gépjárműveket minden esetben átkutatják a KFOR katonái. A szóban forgó egyezség értelmében a szerb polgárok felszabadítják a lezárt utakat.
Stefanović és Bogdanović a négy észak-koszovói, javarészt szerbek lakta község: Kosovska Mitrovica, Zubin Potok, Zvečan és Leposavić polgármestereivel is egyeztettek a megállapodásról.
– Lehetetlen, hogy mindenki egyetértsen valamivel kapcsolatban. De a végén sikerült közös nevezőre jutnunk – összegezte a tárgyalás kimenetelét Stefanović. A községek vezetői főleg azzal kapcsolatban elégedetlenek, hogy a szerb árura elrendelt tilalom továbbra is hatályban marad.
Az Európai Unió politikai-védelmi tanácsa elégedettségét fejezte ki a megállapodás kapcsán, valamint reményét fejezte ki, hogy Belgrád és Prishtina mihamarább folytatják a megkezdett párbeszédet.
A jarinjei határátkelőhelyen át csütörtökön 75 tonna élelmiszer-szállítmány érkezett az észak-koszovói szerbek megsegítésére. Az Árutartalékokból összeállított szállítmányt a szerb kormány hagyta jóvá néhány nappal korábban. Az élelmiszert a Vöröskereszt osztja majd ki a koszovói szerbek között. Annak ellenére, hogy az elmúlt napokban már érkezett gyógyszerszállítmány Koszovóba, a gračanicai egészségházban majdnem meghalt egy tizenhárom éves, asztmában szenvedő gyermek, mert az intézményben nem volt elegendő oxigén. A gračanicai egészségház személyzete felkérte a KFOR katonáit, hogy a Szerbiából érkező gyógyszerszállítmányokat feltartóztatás nélkül engedjék át.
ROMBOLÓ SZERB POLITIKA
A régió országaiban működő Helsinki Bizottságok képviselői szerint a koszovói helyzet gyökerét a szerbiai államhatalom destruktív magatartásában kell keresni. Szerbia még napjainkban is a legfőbb felelős a régióban észlelhető bizonytalanságért – állapították meg a szerbiai, monetenegrói, horvát és bosznia-hercegovinai bizottságok képviselői.
– A szerbiai politikai struktúrák új körülmények között ugyanazokat a célokat követik és hajtják végre, mint korábban. Ez közvetlenül befolyásolja a régió országait, elsősorban Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát. A belgrádi államhatalom új köntösbe öltöztetett eszközökkel próbálja meg érvényesíteni a Slobodan Milošević uralma alatt megfogalmazott célokat. Az észak-koszovói válság, a Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában jellemző összetett politikai helyzet éppen erre vezethető vissza. A „nagyszerb” projektumot csak a mostani időkhöz igazították – fogalmaztak a régió bizottságainak elnökei.
Az ilyen jellegű politikai aktivitás veszélyt jelent a régió minden országa számára – tette hozzá Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Bizottság elnöke.
Ivan Zvonimir Čičak, a horvát országi bizottság elnöke a nemzetközi közösséget is hibáztatja azért, hogy Szerbia folytatja Milošević politikáját. A nemzetközi közösségnek nincsen stratégiája és következetes politikája a Balkánra vonatkozólag – véli Čičak.
Slobodan Franović, a montenegrói bizottság elnöke szerint az ország öt évvel a függetlenség kikiáltása után sem szabadult még ki Belgrád markából.
NEM ADJÁK KOSZOVÓT
Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke a Dnevnik napilapnak adott interjújában elmondta, hogy Szerbiának jó lenne, ha csatlakozna az unióhoz, ugyanakkor, ha választania kell az EU és Koszovó között, akkor mindig az utóbbit választja. A házelnök szerint a szombati ülésen, amikor elfogadásra került az aktuális koszovói helyzetre vonatkozó határozat, bizonyosságot nyert, hogy Koszovó státusát illetően a parlamenti pártok között nagy az egyetértés.
– A határozat elfogadásakor bebizonyosodott, hogy a képviselők többsége szerint az ENSZ 1244-es határozata érvényes és a nemzetközi közösségnek tiszteletben kell azt tartania. A nemzetközi közösségtől elvárjuk, hogy elítéljenek mindenféle egyoldalú tevékenységet, amely veszélyeztetheti a Prishtina és Belgrád közötti párbeszédet – magyarázta a házelnök.
Đukić-Dejanović szerint a koszovói válság miatt nem inog meg az aktuális szerbiai kormány és nem kell kiírni idő előtt a parlamenti választásokat.
Az EU-tagsággal és Koszovóval kapcsolatban szinte ugyanezeket nyilatkozta Ivica Dačićbelügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke. Szerbia nem bocsátkozik üzletelésbe Koszovóval az EU tagság érdekében – fejtette ki Dačić.
– Az aktuális történéseket Koszovóban sokan a hamarosan bekövetkező csatlakozási tárgyalásokkal hozzák összefüggésbe. Egyesek úgy vélik, hogy az EU nyomást kíván gyakorolni Szerbiára, hogy elismerje Koszovó függetlenségét. Ehhez kapcsolódó állásfoglalásunk világos: létezik az államérdekek listáján egy piros vonal, és Szerbia sohasem fogja lejjebb csúsztatni ezt a vonalat – összegezte a belügyminiszter.
Dačić szerint a koszovói szerbeknek ugyanúgy jogukban áll küzdeni a jogaikért, mint ahogyan azt korábban az albánok tették. Ha a nemzetközi közösség elfogadta, hogy az albánok nem kívánnak Szerbiában élni, akkor azt is el kell fogadniuk, hogy a szerbek nem akarnak Koszovóban élni – fogalmazott Dačić.
– A Koszovóban élő szerbeknek a jogaikért folytatott küzdelemben minden olyan már kipróbált módszerrel élniük kell, amelyeket az albánoktól láthattunk. A nemzetközi közösség tévhitben él, amikor azt hiszi, hogy ahol szerbek élnek Koszovóban, ott virágzik a bűnözés és sok a szélsőséges csoport. A nemzetközi közösség azt hiszi, hogy ezek a struktúrák generálják a szerbek tiltakozását. Ez nem így van. Ezért is fontos a világnak látnia, hogy Koszovóban a kisiskolás szerb gyermek ugyanúgy vélekedik, mint a legöregebbek, vagy a gyári munkások, mint minden egyes koszovói szerb – nyilatkozta Dačić.
A belügyminiszter szerint Thaçi a horvátországi Vihar akcióhoz hasonlót tervez végrehajtani és megváltoztatni az észak-koszovói valóságot. Ha megtörtént volna a szerbek elűzése, biztos vagyok benne, hogy a nemzetközi közösség nem ítélte volna el az akciót – folytatta Dačić. Éppen ezért Szerbiának legitim joga küzdeni a béke megőrzéséért Észak-Koszovóban – véli Dačić, aki jónak tartja a Koszovóban született megállapodást a szerb és az albán fél, illetve a KFOR között.
NIKOLIĆ KÉT FIA
Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke úgy véli, hogy Szerbia gazdasági és szociális szempontból nem maradhat fenn az EU-tagság nélkül, ugyanakkor Koszovó nélkül sem maradhat fenn. Újságírói kérdésre, hogy ha neki kellene választani Koszovó és az EU között, akkor hogyan döntene, Nikolić azt válaszolta, hogy az olyan lenne, mintha felkérnék a választásra két fia között.
