2024. július 18., csütörtök

Kedden döntenek a barikádok felszámolásáról

Az észak-koszovói, szerbek lakta községek polgármesterei a KFOR és a szerb kormány közötti megállapodás elfogadásáról biztosították a szerb államvezetést
KFOR-katonák a rudarei útbarikád előtt, öt kilométerre Kosovska Mitrovicától (Fotó: Tanjug)

Észak-Koszovóban hétfőn még mindig álltak az úttorlaszok. A négy szerbek lakta község vezetői az előzetes bejelentéseknek megfelelően a mai ülésükön vitatják meg az utak felszabadítását. A polgármesterek és a Boris Tadić köztársasági elnök közötti vasárnap esti találkozót mindkét fél sikeresnek minősítette. A községi elnökök megígérték az államfőnek, hogy tiszteletben tartják a szerb kormány és a KFOR közötti átmeneti megállapodást, Tadić pedig Szerbia lankadatlan támogatásáról biztosította az észak-koszovói szerbek képviselőit. Hétfőn Gnjilanéban ismeretlen tettesek felgyújtották egy szerb polgár házát.

BÍZNAK SZERBIÁBAN

A szerb államfő kabinetjében megfogalmazott közleményből kiderült, hogy a négy észak-koszovói község szerb polgármestere támogatja a KFOR-ral közösen megfogalmazott megállapodás végrehajtását. Ez magában foglalja a barikádok feloszlatását is.

„A találkozón megállapítást nyert, hogy a tartomány északi részén a legfontosabb biztosítani a békét és a polgárok egységét. Abban is egyetértettek a tárgyaló felek, hogy a Koszovóban állomásozó nemzetközi erőknek részrehajlás nélkül kell fellépniük” – olvasható a közleményben.

Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter, aki részt vett a vasárnap esti találkozón, bízik abban, hogy a szerb polgármesterek az úttorlaszok feloszlatása mellett foglalnak állást. Reméljük, hogy a polgármesterek ésszerűen és higgadtan hoznak döntést, hangsúlyozta Bogdanović.

Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára szerint már a vasárnapi találkozó előtt egyértelmű volt, hogy a szerbek felszabadítják az utakat, mivel nem kívánnak összetűzésbe kerülni saját államukkal.

Hasonlóképpen nyilatkozott Milivoje Mihajlović, a szerb kormány sajtóirodájának a vezetője, aki szintén reményét fejezte ki, hogy a polgármesterek ülésükön megerősítik a szerb kormány és a KFOR közötti átmeneti megállapodást. Az észak-koszovói szerbek megértették, hogy a megállapodás fontos a feszültségek feloldásának és az újabb incidensek elkerülésének szempontjából, hangsúlyozta Mihajlović, aki azt is hozzáfűzte, hogy a megállapodás megvédi az észak-koszovói szerbeket a prishtinai hatalom meggondolatlan lépéseitől.

Radenko Nedeljković, a Kosovska Mitrovica-i körzet vezetője a következőket nyilatkozta a találkozó kapcsán:

– Elmondtuk, hogy ragaszkodunk az 1244-es határozat tiszteletben tartásához. Megbeszéltük, hogy folytatjuk az együttműködést a nemzetközi közösség képviselőivel. Tadić biztosított bennünket, hogy Szerbia és az ország intézményei teljes mértékben támogatják az észak-koszovói szerbeket. A szerb államfő kitartásra, egységre és a békés harc folytatására kért bennünket. Tadić minden koszovói szerbet arra szólított fel, hogy ne üljön fel a Prishtinából vezényelt propagandista pszichológiai hadviselésnek.

A szerb állam mögöttünk áll és mindenben támogat bennünket, közölte Krstimir Pantić, Kosovska Mitrovica polgármestere. Hozzátette, hogy a koszovói szerbeknek kötelességük kiállni országuk mellett, még akkor is, ha Szerbia olyasmit tesz, ami nekik nem tetszik. Pantić arról is beszámolt, hogy tegnap reggel telefonon felhívta a KFOR parancsnokának a tanácsadója, és Erhard Bühler tábornok nevében elnézést kért a szerb lakosságtól az elmúlt időszak történései miatt.

– Biztos vagyok benne, hogy a KFOR a jövőben sokkal körültekintőbben jár el, és nagyobb figyelmet fordít az adminisztratív határátkelőhelyekre, illetve nem avatkozik többé bele a határátkelőkkel kapcsolatos problémák megoldásába. Meg vagyok róla győződve, hogy a jövőben minden kérdésre a szerb kormány és a koszovói albánok küldöttsége közötti tárgyalások keretében keresnek megoldást– összegezte Pantić.

A KFOR hétfő délután erélyesen cáfolta, hogy Erhard Bühler tábornok nevében bárki is bocsánatot kért volna Krstimir Pantićtól és a szerb nemzettől, „mert ilyesmire nem is volt szükség”, hiszen a KFOR mindig „pártatlanul, a kitűzött feladataival összhangban lépett fel”.

Míg Koszovó északi régiójában az elmúlt napokhoz hasonlóan tegnap sem történtek újabb incidensek, addig a jóval délebbre fekvő Gnjilanéban ismeretlen tettesek felgyújtották a szerb nemzetiségű Novica Cukić házát. A Koszovó-ügyi minisztérium felszólította a nemzetközi közösség Koszovóban állomásozó erőit, valamint az ottani intézményeket, hogy vizsgálják ki az incidenst, és az Ibartól délebbre fekvő területeken is akadályozzák meg a szerbek elleni támadásokat.

A KOSZOVÓI KORMÁNY CÉLJAI

Hashim Thaçi koszovói kormányfő a Szabad Európának adott interjújában megállapította, hogy a koszovói kormánynak a Szerbiával való kölcsönösségről szóló döntésével három célt sikerült elérnie: a kölcsönösség teljes mértékű tiszteletben tartását, az árucsempészet felszámolását és a Koszovó területe feletti ellenőrzés kiépítését. Aminek 1999 júniusában kellett volna megtörténnie, az 2011 júliusában történt meg, szögezte le Thaçi, aki szerint a nemzetközi közösség, az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO egyetértenek a koszovói alkotmány és törvények alkalmazását illetően.

A koszovói kormányfő szeretne minél gyümölcsözőbb együttműködést megvalósítani az EULEX-szel.

– Szeretnénk, ha az EULEX minél sikeresebben végezné munkáját. Ez a koszovói intézmények és az EULEX közötti együttműködéstől függ. Hinni szeretnék a szervezet vezetőjének, hogy tiszteletben tartják Koszovó alkotmányát és törvényeit. A koszovói kormány döntései az EU mércéihez igazodnak, vagyis hozzájárulnak majd országunk európai integrációjához – fejtegette Thaçi, aki azt is leszögezte, hogy Koszovót senki sem oszthatja fel.

Németország és Nagy-Britannia külügyminiszterei Belgrádot és Prishtinát is felszólították az egymás közötti feszültségek megoldására. Ellenkező esetben mindkét ország rontja saját integrációs esélyeit, hangsúlyozták a külügyminiszterek.

Tim Judah, a brit The Economist gazdasági lap balkáni tudósítója szerint elképzelhető, hogy az adminisztratív határátkelőhelyek erőszakos átvétele tetszett a közvéleménynek, az EU illetékeseit azonban feldühítette. A koszovói kormány egyik végletből a másikba esik, véli Judah, aki szerint az EU most attól tart, hogy a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások elkezdése miatti diadal összeomlik a koszovói kormány akciója miatt.