A négy szerbek lakta észak-koszovói község képviselőinek közös ülése kedden tíz perc után félbeszakadt, így nem született döntés a KFOR, valamint a szerb kormány képviselői által megfogalmazott megállapodásról. Emiatt az úttorlaszok még mindig akadályozzák a közlekedést Észak-Koszovóban. A dolgok alakulását a szerb kormány képviselői sem nézik jó szemmel.
A közös ülésen Zubin Potok polgármestere meg sem jelent, ezért a másik három szerbek lakta észak-koszovói község vezetője, illetve képviselője úgy döntött, hogy nincsenek adva a feltételek az ülés megtartásához. Az ülés részvevői abban egyeztek meg, hogy rendkívüli községi képviselő-testületi ülést hívnak össze, s azon vitatják meg a KFOR és a szerb kormány közötti megállapodás elfogadását. Ennek a megállapodásnak az első pontja a szerb polgárok emelte barikádok felszámolása.
A Szerbiai Demokrata Párt képviselői az ülést figyelemmel kísérő újságíróknak szórólapokat osztogattak, amelyeken az állt, hogy a kormány a megállapodás elfogadásával beleegyezett abba, hogy a szerb alkotmánnyal és az 1244-es határozattal ellentétben Koszovóban végrehajtsák Martti Ahtisaari tervét.
Slaviša Ristić, Zubin Potok polgármestere közölte: azért nem jelent meg az ülésen, mert szerinte a KFOR és a szerb kormány átmeneti megállapodásának alkalmazásáról a Szerbiai Képviselőháznak kellene döntenie.
Ugyanígy vélekedik Boško Ninić, Leposavić polgármestere is, aki megállapította, hogy nem az észak-koszovói hatalom dolga dönteni a megállapodás végrehajtásáról. Azt pedig, hogy az úttorlaszokat felszámolják-e, vagy sem, a községi válságstábok dolga eldönteni, szögezte le Ninić, aki már tegnap délutánra kilátásba helyezte Leposavić válságstábjának ülését.
Krstimir Pantić, Kosovska Mitrovica polgármestere viszont bejelentette, hogy a község területén felállított barikádokat egyelőre nem számolják fel.
– A KFOR és a többi nemzetközi szervezet gépkocsijai áthaladhatnak az úttorlaszokon, tehát nem vádolhatnak bennünket azzal, hogy akadályozzuk őket munkavégzésükben. Azt is meg kell említeni, hogy reggel óta egyetlen tehergépkocsi, még a 3,5 tonnánál könnyebb súlyúak sem léphettek be Szerbiából Koszovóba a jarinjei határátkelőhelyen. Ez is azt bizonyítja, hogy megpróbálnak nyomást gyakorolni a szerbekre, amivel veszélyeztetik a fennmaradásukat – nyilatkozta Pantić.
A szerbek zárlat alatt tartják Rudarenál a Zvečan–Kosovska Mitrovica közötti, a Župce falunál Zubin Potok községben és Leposavićnál levő utat.
ROSSZ ÜZENET
A sikertelen ülést Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter is rossz hírként fogadta. Reményét fejezte ki, hogy a történtek ellenére az észak-koszovói szerb községek fokozatosan végrehajtják a megállapodást, hiszen a vasárnapi megbeszélésen Boris Tadić szerb államfőnél már beleegyeztek ebbe.
– A történtekre rossz üzenetként kell tekinteni. A dolgok ilyen irányú alakulása elsősorban az észak-koszovói szerb polgárok számára kedvezőtlen. Tegnap leigázták azt, amiért az elmúlt napokban küzdöttünk, és amit sikerült is elérnünk: az egységet. Ha már előre világos volt, hogy a községek vezetői számára elfogadhatatlan a KFOR-ral közösen megfogalmazott megállapodás, akkor össze sem kellett volna hívni az ülést. A barikádok feloszlatásáról nem a községi képviselő-testületeknek kell határozniuk, mert azok felállításáról sem ők döntöttek. Mindennek ellenére bízom az észak-koszovói vezetők józanságában, és hiszem, hogy fokozatosan sikerül mindennel kapcsolatban megállapodniuk – összegezte Bogdanović.
Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára veszélyesnek minősítette a sikertelen tárgyalást, mivel a Belgráddal való nézetkülönbségek miatt a koszovói szerbek az idegenek és a helyi albánok célpontjaivá válhatnak.
Dejan Vuk Stanković elemző szerint az ülés félbeszakítása szükségtelen politikai túldramatizálása volt a történteknek, s a koszovói szerbek összetűzésbe kerülhetnek miatta Szerbiával. Másrészről ez a lépés a koszovói szerbek egzisztenciális érdekeit is veszélyezteti, hiszen a KFOR-ral is összetűzésbe kerülnek.
Borislav Stefanović, a Prishtinával tárgyaló szerb küldöttség vezetője kijelentette: biztos abban, hogy a tegnapi sikertelen ülés ellenére a KFOR-ral kötött megállapodást megvalósítják. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „meg kell érteni a szerbek bizalmatlanságát, mivel a nemzetközi közösség többször becsapta őket”, ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodás realizálni tudják majd.
FELÜGYELT FÜGGETLENSÉG
A Koha Ditore prishtinai napilap szerint a NATO és az Európai Unió nem biztosíthatja Koszovó határainak védelmét, mivel semleges állásfoglalást fogalmazott meg Koszovóval kapcsolatban. Emiatt és a válság fenyegető közelsége miatt a koszovói intézményeknek meg kellene fontolniuk egy katonai szövetség megalakítását olyan országokkal, amelyek elismerték az állam függetlenségét, illetve támogatják területi integritását.
A lap szerint ebben a pillanatban nem tűnik elképzelhetőnek, hogy Szerbia erőszakkal behatol Koszovó területére, ennek lehetőségét azonban nem szabad teljesen kizárni. Figyelembe véve a nemzetközi erők múltbéli lépéseit a balkáni összetűzések során, Koszovónak nem szabad csak a NATO és az EU védelmére építenie.
„Az is probléma, hogy Koszovó nem fejezte be az államalakítást, kormánya erőtlen, és megalapozott a gyanú a kormány korrumpáltságáról, illetve kapcsolatáról a szervezett bűnözéssel. A koszovói államhatalom képviselőinek egyelőre nincsen nemzetközi hitelessége. A prishtinai központi vezetés eddig nem tudta kiterjeszteni autoritását az ország egész területére, úgyhogy Koszovó függetlensége tulajdonképpen nemzetközi felügyelet alatt levő függetlenség. A nemzetközi felügyelet ugyanolyan sikertelen, mint a koszovói kormány, sőt talán még sikertelenebb is: nem tudott hozzájárulni a rend megőrzéséhez, a törvények alkalmazásához, az alkotmány végrehajtásához, valamint ahhoz, hogy ne történjenek manipulációk a választások során. A nemzetközi közösség küldöttségei semmit sem tettek annak érdekében, hogy Koszovó területi egységként működjön, nem akadályozták meg az elmúlt időszakban történt incidenseket, és semmit sem voltak képesek tenni, amikor az incidensek megtörténtek. Az ország északi régiójában ez mind bebizonyosodott az elmúlt két hétben” – olvasható a lap elemző írásában.
A koszovói piaci felügyelőség tegnap egyébként bejelentette: elkezdik ellenőrizni az üzleteket, hogy nem árusítanak-e szerbiai termékeket. Ha olyan terméket találnak, amely a behozatali tilalom elrendelése után érkezett az országba, elkobozzák.
KEDVEZŐTLEN HELYZET
Guido Westerwelle német külügyminiszter ma érkezik Prishtinába, ahol többek között Hashim Thaçi koszovói kormányfővel és Erhard Bühler tábornokkal, a KFOR parancsnokával találkozik, de az sem kizárt, hogy az északi régióba is ellátogat. Westerwelle a napokban Prishtinát és Belgrádot is felszólította a válság mielőbbi megoldására, mivel ellenkező esetben veszélybe sodorják lehetőségeiket az EU-csatlakozásra.
A német külügyminiszter figyelmeztetése a szerbiai kormány illetékeseinek figyelmét sem kerülte el. Milica Delević, a kormány európai integrációs irodájának az igazgatója tegnap arra figyelmeztetett, hogy a koszovói történések kedvezőtlenül befolyásolhatják az Európai Bizottságot, az unió tagállamait, és ezzel Szerbia esélyeit a tagjelöltség elnyerésére.
Delević úgy véli, hogy a koszovói helyzet nagyban befolyásolja az EU tagállamainak véleményét Szerbiáról. A tagállamok véleménye pedig nagyon fontos, hiszen az év végén születik meg a döntés arról, hogy országunk elnyeri-e a tagjelölti státust.
– Az EB-nek státus-semlegesnek kell lennie, hiszen az unió országain belül nincsen egyetértés Koszovó függetlenségével kapcsolatban, és figyelembe kell vennie egy másik részletet, amely az unió mindegyik tagországa számára fontos: milyen szinten valósul meg Szerbiában a regionális együttműködés. Az Európai Bizottság országvéleményének kedvezőnek kell lennie, mert ez jócskán előremozdíthatja Szerbia esélyeit a csatlakozásra – fogalmazott Delević.
A televízióból értesült
A hétfőn felgyújtott gnjilanei ház tulajdonosa, Ljubica Cuckić a televízióból értesült ingatlana megsemmisítéséről, mivel már hét éve nem él ott. Az asszony szerint azért gyújtották fel házát, mert nem hajlandó eladni. Nem hiszi azonban, hogy a rendőrség előállítja a tetteseket.
– Hét évvel ezelőtt egyszer már megpróbálták felgyújtani a házunkat, akkor a családommal az épületben tartózkodtunk. Annak idején szintén nem azonosították az elkövetőket – közölte Cuckić.
