Az észak-koszovói Leposavić és Zupče falvaknál szerda éjszaka a szerb polgárok felszabadították a lezárt utakat. A Kosovska Mitrovicához tartozó Rudareban felállított barikád azonban a helyén marad. A KFOR egyelőre türelmes a koszovói szerbekkel.
A leposavići és a zupčei polgárokat helyi vezetőik győzték meg az útzárlatok felszámolásáról. A községek vezetősége elmondta az embereknek, hogy a barikádok feloszlatása után is kitartanak eddigi céljuk mellett: a régiónak Szerbia részének kell maradnia.
Krstimir Pantić, Kosovska Mitrovica polgármestere viszont közölte, hogy a rudarei úttorlaszt egyelőre nem számolják fel. A polgárok követelik a július 25-e előtti állapotok visszaállítását, s amíg ez nem történik meg, addig lezárva tartják az utat.
– Az emberek a barikád mellett a házaikat és a családjaikat védik. A szerb államtól elvárják, hogy határozottabb eszközökkel védje meg területi integritását és szuverenitását. A szerb kormány és a KFOR közötti átmeneti megállapodás elfogadhatatlan a koszovói szerbek számára, hiszen a dokumentum Prishtina követeléseinek tesz eleget. A négy szerbek lakta község képviselői kedden kedvezőtlen helyzetbe kerültek. Nem nekik kell dönteniük a megállapodás alkalmazásáról, hanem a szerb kormánynak és a parlamentnek – összegezte Pantić.
Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára szerint a rudarei útzárlat nem jelent jelentősebb gondot, a KFOR ugyanis tisztában van vele, hogy a barikád felszámolásához több időre van szükség.
– A rudarei úttorlaszt fizikai értelemben nehéz feloszlatni. Rudarenál nem sóderrel vagy farönkökkel zárták le az utat, hanem munkagépekkel. A KFOR gépjárművei más útvonalakon is eljuthatnak bárhová. A KFOR lelkiismeret-furdalást érez az elmúlt időszak eseményei miatt – fogalmazott Ivanović.
Az államtitkár ismét kitért arra, hogy a községek vezetői közötti nézetkülönbségek, valamint a keddi közös ülés félbeszakítása nagy kárt okozhat a szerbeknek. Ha az egyik község még csak nem is képviselteti magát az ülésen, a másik pedig azonnal dönt a barikád feloszlatásáról, akkor nem lehet egységről beszélni.
A KFOR sajtófelelőse, Hans Dieter Wichter megerősítette, valóban tisztában vannak azzal, hogy Ruderanál nem lesz egyszerű feloszlatni az útzárlatot, az utak felszabadítása azonban továbbra is feltétel marad.
– Elfogadjuk, hogy az úttorlasz feloszlatásához időre van szükség. Nem szabunk meg semmiféle határidőt. A KFOR számára az a legfontosabb, hogy katonái szabadon közlekedhessenek a főbb útvonalakon – foglalta össze Wichter.
NEM BÍZNAK A SZERBEKBEN
A prishtinai központi hatalom nem biztos benne, hogy a szerbek a megállapodásnak köszönhetően valóban felszámolják a barikádokat. Erről nyilatkozott Bajram Rexepi, Koszovó belügyminisztere, aki azt is elmondta, hogy Észak-Koszovóban a hangulat sokkal békésebb, mint az elmúlt napokban.
Prishtina nem értesült a Boris Tadić és a négy észak-koszovói község polgármestere közötti találkozó részleteiről, annyit azonban megtudtak, hogy a városi elöljárók belegyeztek az tíz pontból álló megállapodás elfogadásába.
– Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy a szóban forgó párhuzamos községi struktúrák Vojislav Koštunica szerbiai demokratáihoz, Tomislav Nikolić haladóihoz és Vojislav Šešelj radikálisaihoz tartoznak. Ennek ellenére állítólag hajlandóak felszabadítani az összes lezárt utat, még ha nem is azonnal. Biztosítékot azonban nem kaptunk erre – nyilatkozta Rexepi.
A koszovói belügyminiszter cáfolta azokat az állításokat, hogy Észak-Koszovóban a koszovói biztonsági erők is részt vesznek a rend fenntartásában. Mint elmondta, a rendfenntartás és az országhatárok ellenőrzése a rendőrség dolga, a biztonsági erőknek ehhez semmi köze.
A Koha ditore prishtinai napilap tegnapi írásában megcáfolta Hashim Thaçi koszovói kormányfő nyilatkozatát, hogy a brnjaki és a jarinjei határátkelőhelyeken a koszovói vámosok és az EULEX tagjai is jelen vannak. A KFOR-ra hivatkozva a napilap közölte, hogy mindkét átkelőt a KFOR katonái felügyelik.
VAGY SZERBIÁRA ESKÜSZNEK, VAGY NEM
Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter a Politika napilapnak adott interjújában kijelentette, hogy Észak-Koszovóban éppen az következet be, amitől eddig is tartott: megbomlott a szerbek közötti egység. A tárcavezető ismét elmondta, nem tartja helyesnek, hogy a községi képviselő-testületek döntenek a problémák megoldásáról. Nem ezek a testületek határoztak a barikádok felállításáról, így azok felszámolásáról sem nekik kell dönteniük.
– A szerb állam megállapodott a nemzetközi közösséggel, vagyis a KFOR-ral. A megállapodást végre kell hajtani. Úgy vélem, ilyen körülmények között nem lehetett előnyösebb egyezséget kieszközölni. Ha Szerbia megállapodott a nemzetközi közösséggel, ha mi Szerbiára esküszünk, és ha Szerbia biztosítékokat adott arra, hogy mindig a koszovói szerbek érdekei mögött sorakozik fel, akkor a községek képviselőinek támogatniuk kellene a megállapodást. Az is lényeges, hogy az átmeneti megállapodás a szeptember 15-éig terjedő időszakra vonatkozik, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalás következő fordulója pedig szeptember 5-én kezdődik el. A megállapodás esély arra, hogy sikerüljön tartós megoldást találni az észak-koszovói nehézségekre. Nem értem, hogy kedden miért szakadt meg a községek közötti egyetértés. Koszovói értesüléseim szerint bizonyos pártok községi képviselőit Belgrádból irányították. A több héten át fenntartott egységet egy nap alatt leigázták. A történtek ellenére bízom abban, hogy végül az ésszerűség kerekedik felül – fogalmazott Bogdanović.
A miniszter szerint a KFOR és a szerb kormány közötti megállapodás valójában megsemmisítette az eddigi kétségeket, hogy az adminisztratív határátkelőhelyeken is vámrendszert alakíthatnak ki. Szerbiában senki sem menekül a kötelezettségek kifizetése elől, ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a vámból származó bevételek a koszovói költségvetésbe kerüljenek – hangsúlyozta Bogdanović, aki azt is elmondta: a szerb fél már azt is kitalálta, hogy a vám bevezetése esetén a pénz hogyan végezze az észak-koszovói szerb községek kasszájában.
TADIĆ NEM ÉSSZERŰ
– A vámpecsétek miatti dráma Koszovó északi térségében váratlanul a figyelem középpontjába állította a valódi problémát: Észak-Koszovót – nyilatkozta a Szabad Európa Rádiónak Daniel S. Hamilton, a Johns Hopkins Egyetem professzora.
Hamilton megérti a prishtinai hatalom állásfoglalását, a Belgrád által képviselt célokat azonban nem.
– Prishtina végre egységet szeretne az ország egész területén. Martti Ahtisaari tervéhez igazodva Prishtina Koszovó déli régiójában az ottani szerbeknek már bebizonyította, hogy hihetnek az ígéreteknek. A dél-koszovói szerbek megbizonyosodhattak arról, hogy Prishtina semmiféle jogot nem von meg tőlük. Ugyanezt megkaphatnák az észak-koszovói szerbek is. Az is érthető, hogy vámfizető állomásokat kívántak felállítani az ország északi régiójában. Ez nemcsak a szuverenitás, hanem a pénz kérdése is – részletezte Hamilton.
A Balkán-szakértő szerint az is igazságtalanság, hogy Koszovóból Szerbiába már hosszú ideje nem áramolhat áru, fordítva viszont ez a közelmúltig nem így volt. Hamilton arra is rámutatott, hogy vannak olyan albánok, akik szívesen visszaköltöznének az Ibartól északra fekvő házaikba, ezt azonban még most sem tehetik meg.
– A közelmúltban megírtam, hogy ha nem is fogadom el, de megértem a szerb fél állásfoglalását, amelynek a célja korábban egész Koszovó megőrzése volt. Koszovó mindig is Szerbia részét képezte. Vojislav Koštunicát megértettem, Boris Tadićot azonban nem. A jelenlegi szerb államfő, még ha nem is mondja ki, hanem csak másokkal ismételgetteti, azt üzeni, hogy Szerbia nem tart igényt Koszovó egész területére, hanem csak az északi térségre. Éppen ezt nem értem. Észak-Koszovó nem az a régió, ahol a legfontosabb szerb kolostorok, templomok vagy emlékművek állnak. Emellett nem Észak-Koszovó az a terület, ahol a szerbek gyökere van. Koszovó északi részének elszakítása azért sem lenne ésszerű, mert a régió többi országának stabilitását is megbolygatná. Ezért nem értem Szerbia jelenlegi politikáját. Ha az ország továbbra sem áll el szándékaitól, akkor üzenetet kap az Európai Uniótól, hogy mégis többet kell várnia a csatlakozásra – fejtegette Hamilton.
