A csütörtökön Koszovóba látogató német külügyminiszter, Guido Westerwelle dicsérettel illette az ország fejlődését. A német diplomácia vezetője Szerbia és Koszovó európai jövőjét illetően is kívánatosnak tartja a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd folytatását, illetve a válság hosszú távú megoldását. A négy észak-koszovói szerb község vezetője a KFOR és az EULEX erőitől, valamint az albán rendőrségtől tartva az ENSZ segítségét kérte Ban Ki Mun főtitkártól.
Guido Westerwelle úgy véli, hogy Koszovó főleg a gazdaság terén valósított meg figyelemreméltó előrehaladást. A német diplomácia vezetője biztosította a prishtinai államhatalmat, hogy Németország minden demokratikus folyamatot illetően mellette áll.
– Országunk amellett száll síkra, hogy Belgrád és Prishtina mielőbb folytassák a megkezdett párbeszédet. Minden egyes kérdést és vitát a tárgyalóasztal mellett kell megoldani. Az Európai Unió az együttműködést, nem pedig az összetűzést támogatja. Az egyoldalú megoldásokat szintén nem tartjuk elfogadhatónak. Koszovó szuverenitásáról és integritásáról már nem szükséges beszélgetni, a Balkán térképe ugyanis végleges. Azon leszek, hogy a jövőben minél több uniós tagállam ismerje el Koszovó függetlenségét – összegezte Westerwelle.
Atifeta Jahjaga, Koszovó elnöke jelentősnek nevezte a Németország és országa közötti együttműködés elmélyítését, mind gazdasági, mind politikai értelemben. Szerinte Németország nagy mértékben hozzájárulhat Koszovó bel- és külpolitikai konszolidációjához. Jahjaga elmondta Westerwellenek, hogy Koszovónak ugyanolyan kapcsolatot kell kiépítenie Szerbiával, mint a térség többi országával, mivel csupán így lehet megőrizni a békét és a stabilitást. – Koszovó csak úgy haladhat előre, ha az országban tiszteletben tartják a törvényeket és megvalósulnak az alkotmányban szavatolt jogok. Sohasem támogathatjuk az ország felaprózásával kapcsolatos ötleteket – magyarázta Jahjaga a német külügyminiszternek.
Hashim Thaçi, Koszovó miniszterelnöke a német diplomácia vezetőjével folytatott beszélgetés után elmondta, hogy kormánya közelmúltbéli lépéseire szükség volt a rend és a törvényesség biztosításához. Minden lépésünk összhangban volt az ország alkotmányával, az ENSZ 1244-es határozatával és Ahtisaari tervével – hangsúlyozta Thaçi, aki azt is hozzátette, hogy a közelmúlt döntéseit már csak azért is meg kellett hozni, mert Koszovó északi részén különféle bűnszervezetek 40 ezer szerbet tartottak fogva túszként.
Westerwelle kora délután Erhard Bühler tábornoknak, a KFOR parancsnokának kíséretében ellátogatott a jarinjei határátkelőhelyre. A német külügyminiszter sokkolónak nevezte a két héttel ezelőtti erőszak nyomainak látványát. Westerwelle úgy gondolja, hogy Koszovó északi részén bármikor újabb erőszakhullám söpörhet végig.
– Az újabb agresszió lehetőségét nem szabad lebecsülni. A július végi történések bizonyítják, hogy az ország ezen részében mennyire ingatag a helyzet – fejtette ki Westerwelle.
A LÁTOGATÁS ÜZENETE
Egyes szakértők szerint feltűnő, hogy a Balkán ezen részén körutazást tevő Westerwelle nem látogatott el Belgrádba. Nikola Jovanović, az Új Politika Központja civil szervezet programigazgatója szerint ebben a tényben nem kell keresni különösebb üzenetet, már csak azért sem, mert hamarosan Belgrádba látogat Angela Merkel német kancellár.
Jovanović reményét fejezte ki, hogy Westerwelle látogatásának köszönhetően könnyebb lesz elsimítani a feszültségeket Koszovó északi határa mentén.
– Azt is remélem, hogy a külügyminiszter valamelyest enyhébb hangnemben fogalmazza meg üzenetét, és nem úgy, mint néhány nappal ezelőtt, amikor az angol külügyminiszterrel közösen meglehetősen durván nyilvánította ki véleményét, s nyomást próbált gyakorolni Szerbiára. Az biztos, hogy Westerwelle látogatása fontos üzenet az észak-koszovói szerbek számára is, hiszen Németország egyike volt az első országoknak, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét. Ezzel Németország Koszovót illetően is kulcsfontosságú ország az EU-ban. Ugyanakkor sem Westerwelle mostani, sem Merkel közelgő látogatásától nem várok el drámai üzeneteteket. Persze, Szerbia irányába biztosan lesz próbálkozás az újabb nyomásgyakorlásra – fogalmazott Jovanović.
Borislav Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb csoport vezetője lezártnak minősítette a válságot Észak-Koszovóban. Most már csak az maradt hátra, hogy folytassuk a párbeszédet Brüsszelben – hangsúlyozta Stefanović.
– Hiszem, hogy sikerül választ találni a vámpecsétek kérdésére. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a vámpecsétek problémája nem egyenlíthető ki az adminisztratív határátkelőhelyek kérdésével, hiszen ez Szerbia számára az a piros vonal, amely alá nem mehet. Nem engedhetjük meg, hogy Prishtina az ország északi területén is felállítsa intézményrendszerét, vagy hogy Szerbiát kiűzzék Koszovó területéről – magyarázta Stefanović.
AZ ENSZ SEGÍTSÉGÉT KÉRIK
A négy észak-koszovói szerb község polgármestere közösen megfogalmazott levelet küldött Ban Ki Munnak, az ENSZ főtitkárának, és védelmet kértek a térség szerb polgárai számára.
A polgármesterek szerint hamarosan erőszak alkalmazására kerülhet sor. A községek vezetői azokra a személyes értesüléseikre alapozzák aggályaikat, hogy a KFOR, az EULEX és a koszovói rendőrség hamarosan közös akciót tervez végrehajtani Észak-Koszovóban, az pedig szerintük komolyan veszélyeztetné a szerb lakosság biztonságát.
A négy község vezetője szerint Bühler tábornok szerdán azt is kijelentette, hogy a napokban Észak-Koszovóba irányítja a KFOR és az EULEX összes katonáját, sőt albán rendőröket is küld a régióba. – Kérjük Öntől, minderről értesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsát és Közgyűlését, hogy sikerüljön megakadályozni egy olyan akciót, amelynek fatális következményei lehetnek. Kérjük, hogy akadályozza meg az illegális, brutális és nem arányos erőszakot, illetve a katonai erők bevetését civilek ellen. Az Ötök (USA, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország) nagykövetei csak azért, mert a koszovói szerbek nem hajlandóak elismerni az átmeneti prishtinai intézményeket, visszaélnek a KFOR és az EULEX mandátumával – olvasható a hírügynökségi jelentések szerint a levélben, amelyet Ban Ki Munon kívül a nemzetközi közösség koszovói képviselőinek is elküldtek a polgármesterek.
A szerb községek első emberei arról nem nyilatkoztak, hogy mikor kerül sor községeikben a képviselő-testületi ülésekre, továbbá azt sem közölték, hogy lesz-e újabb próbálkozás egy közös ülés megtartására.
Észak-Koszovóban Rudarenál, Kosovska Mitrovica község területén áll még egy barikád, egyelőre azonban nem tudni, mikor számolják fel.
Mimoza Kusari-Lila koszovói kormányfőhelyettes, kereskedelmi és ipari miniszter bejelentette, hogy három héttel a szerb termékekre elrendelt behozatali tilalom után már láthatóak az első pozitív eredmények. A termelés terén 20–50 százalékkal növekedtek a bevételek, a foglalkoztatottság pedig átlagban 20–30 százalékkal nőtt. A legkiemelkedőbb eredményeket az építő- és az élelmiszeripar területén jegyezték.
A miniszter megerősítette, hogy a felügyelőség megkezdte a kis- és nagykereskedések ellenőrzését. Az embargó bevezetését követően behozott szerbiai árut elkobozzák.
A kereskedelmi minisztérium ezenkívül már elkezdte összeállítani utasításait a koszovói Belügyminisztériumnak és a KFOR erőinek. Ebben az utasításban azokra a termékekre hívják fel a figyelmet, amelyek a jarinjei és brnjaki határátkelőhelyeken áramolhatnak be az országba, és amelyek a szerb lakosság részére érkeznének Koszovóba – nyilatkozta Kusari-Lila.
