A Konculj–Bela Zemlja közötti átkelőn szombat óta nem engedik át azokat a szerbiai buszokat, amelyeknek nincs külön belépési engedélyük a koszovói közlekedési minisztériumtól (Fotó: Beta)
Nenad Kojić, a Szerbiai Demokrata Párt koszovói szervezetének elnöke követeli az EULEX mandátumának megszüntetését. Kojić szerint az EULEX eddigi feladatait az UNMIK-re kell átruházni. A Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban nem Brüsszelnek és Washingtonnak kellene közvetítenie, hanem az ENSZ-nek – véli Kojić.
– A jarinjei és brnjaki határátkelőhelyeken ott áll a felhívás, amely arra figyelmeztet, hogy tilos a kommerciális áruforgalom. Ehhez képest a KFOR-ral úgy egyeztünk meg, hogy a 3,5 tonnánál kevesebb árut szállító tehergépkocsik számára engedélyezett a Koszovóba való beutazás. Amit a KFOR most művel, az a vám bevezetésének első fázisa. A belgrádi hatalom nemzeti értelemben kiadta Koszovót – részletezte Kojić.
Dragiša Milović, Zvečan község polgármestere is arról számolt be, hogy még a 3,5 tonnánál kevesebb terhet szállító tehergépkocsik sem utazhatnak be Észak-Koszovó területére. A szerb kormány és a KFOR közötti megállapodás egyetlen pozitív eredménye a látszólagos béke – szögezte le Milović, aki szerint az észak-koszovói szerbek egyre feszültebbek a belgrádi illetékesek azon kijelentései miatt, hogy szeptember 2-tól a vámpecsétekről is tárgyalnak a prishtinai féllel Brüsszelben.
A KFOR és a NATO igyekeznek megerősíteni Koszovó államiságát – véli Slaviša Ristić, Zubin Potok polgármestere, és aggódik a vámpecsétek miatt.
– Nem kell önmagunknak hazudni. Akárhogyan is néznek majd ki a pecsétek, azok a független állam, Koszovó vámpecsétjei lesznek. Tisztában vagyunk vele, hogy országunk, Szerbia, nehéz helyzetben van. Azt is tudjuk, hogy Szerbiát zsarolják. Ennek ellenére minden belgrádi illetékesnek ugyanúgy meg kell mondania az igazságot, mint azt Rasim Ljajić és Ivica Dačić teszi. Reméljük, hogy hamarosan Boris Tadić is elmondja, hogy mit választ: az EU tagjelölti státusát, vagy Koszovó szuverenitását. Borislav Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások folytató szerb csoport vezetője szerint a KFOR és a szerb kormány közötti átmeneti megállapodást nehezen hajtják végre az illetékesek. Ennek ellenére nem lehet azt állítani, hogy nem alkalmazzák a megállapodást – jelentette ki Stefanović. A legfeljebb 3,5 tonnás tehergépkocsikat szelektív módon engedik be Koszovóba – folytatta a szerb tárgyalócsoport vezetője.
MARAD A GUZLICA
Vesna Pešić független köztársasági parlamenti képviselő megítélése szerint valóban elképzelhető, hogy a nemzetközi közösség valamiféle különleges státus odaítélését ajánlja majd fel Szerbiának Észak-Koszovó számára. Pešić szerint a belgrádi hatalomnak el kell fogadni ezt a ajánlatot.
– Ha Boris Tadić nem fogadja el az ajánlatot, azzal elszalasztja az utolsó lehetőséget Szerbia számára. Az albánok több évszázados tönkretevése, illetve saját magának leigázása után Szerbia ezzel a megoldással elkerülné Koszovó bukását. Minden erőnkkel támogatnunk kell a rémült Tadićot, hogy megragadja ezt az utolsó lehetőséget – fogalmazott Pešić.
A független képviselő szerint Tadić úgy döntött: megfenyegeti az EU-t és megfékezi a megosztottságot Koszovóban. Ennek értelmében valószínűleg ezúttal sem kerülhetjük el a megszokott buta szerb politika következményét: nem nyerjük el sem az uniós tagságot, de Koszovóból sem kapunk semmit, így megmarad nekünk a siránkozás és a guzlica – fogalmazott Pešić.
Az SZDP sajtófelelőse, Petar Petković szerint Božidar Đelić kormányalelnök beismerte, hogy az uniós csatlakozás és Koszovó elismerése nem egymástól független folyamatok. Petković hozzátette: Đelić azt is beismerte, hogy évekig félrevezette a szerb közvéleményt.
– A kormányalelnök most azt mondja, hogy a tagjelölti státus elnyeréséhez Szerbiának jószomszédi viszonyt kell kialakítania Koszovóval. A jószomszédi viszonynak a vámpecsétek elismerése, a Szerbia és Koszovó közötti határátkelőhelyek rendezése is eleme, illetve az, hogy Szerbia elfogadja az albán szeparatisták részvételét a különböző nemzetközi összejöveteleken – nyilatkozta Petković.
Hashim Thaçi koszovói kormányfő szerint sem Koszovó felosztása, sem az ország északi régiójának különleges státusa nem lehetséges. Thaçi cáfolta, hogy a koszovói kormánynak bárki is felajánlotta volna az északi régió majdani különleges státusát.
– Koszovóban minden a koszovói alkotmány és törvények, illetve Ahtisaari tervének és az ENSZ 1244-es határozatának mentén történik a jövőben is. Megőrizzük országunk területi integritását – fogalmazott Thaçi.
„KOSZOVÓ SZERBIA SZOMSZÉDJA”
Doris Pack, az Európai Parlament képviselője nem gondolja úgy, hogy Angela Merkel német kancellár belgrádi látogatása során kéri a szerb államhatalomtól Koszovó függetlenségének elismerését. A jószomszédi viszony fontosságára azonban biztosan felhívja majd a szerb illetékesek figyelmét Merkel – tette hozzá Pack.
– Ugyanazt mondja majd a szerb államvezetésnek, amit én ismételgetek már oly régóta: Szerbiának minden egyes szomszédjával jó viszonyt kell kiépítenie. Koszovó igenis Szerbia szomszédja, ezért tartózkodnia kell a különböző intervencióktól Koszovó területén. A Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások során olyan megállapodást kell találni, amely könnyebbé teszi az észak-koszovói szerbek és albánok életét. Senki sem léphet be úgy az európai klubba, hogy közben nem viselkedik jól a szomszédaival. Ha a régió minden országa az EU tagjává válik, hiszem, hogy kevesebb probléma nélkül élhetnek majd együtt – nyilatkozta a Novi magazinnak Pack.
Pack szerint egyértelmű, hogy Szerbia az év végéig nagy lépést tehet meg az unió felé. Szinte biztos, hogy Szerbia idén elnyeri a tagjelölti státust, az azonban már nem olyan egyértelmű, hogy a csatlakozási tárgyalások időpontját is kitűzik-e az idei év végén – fejtegette Pack.
