Néhány nappal Angela Merkel német kancellár belgrádi látogatása előtt a szerb politikum Európai Unió-lázban ég. A szakértők egy része szerint a konzervatív és diplomáciai értelemben tapasztalt Merkeltől nem reális elvárni, hogy egyértelműen a „Koszovó, vagy EU-ultimátum” elé állítja Szerbiát. A szerb politikum java része még mindig bízik abban, hogy a tagjelölti státus elnyerése mellett Szerbia a csatlakozási tárgyalások időpontját is megtudja még az idén, mások szerint ez nem valós elképzelés.
Božidar Đelić, a szerb kormány európai integrációs alelnöke bejelentette: az államvezetés Angela Merkeltől támogatást kér majd az ország tagjelölti státusának elnyeréséhez, valamint a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését illetően. Merkel látogatása jó alkalom arra, hogy Szerbia elnyerje Németország támogatását az európai integráció terén – folytatta Đelić, valamint hozzátette: Merkel nélkül nem lehet megszerezni Németország segítségét.
– A gazdasági együttműködés fokozásáról szintén biztosan tárgyalunk majd a kancellárral. Közösen kellene megtalálnunk azokat a területeket, amelyeken erősíteni lehet az együttműködést. Tekintettel arra, hogy Németország egyike a három legfontosabb külföldi befektetőnek Szerbiában, nagyon fontos körüljárni a gazdasági témákat. Azt is szeretnénk megtudni a kancellártól, hogy milyen pozíciója lesz a Balkánnak az EU 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi perspektívájában – foglalta össze Đelić.
Ratko Mladić és Goran Hadžić csak paravánok voltak az EU Szerbia csatlakozásával kapcsolatban megfogalmazott feltétele előtt – véli Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter, aki szerint az unió valós feltétele Koszovó státusának rendezése. Az új feltételek csak két dologhoz kapcsolódhatnak: egyrészt a belső reformokhoz, másodrészt pedig Koszovóhoz – nyilatkozta a folytatásban Ljajić.
– Hamarosan megbizonyosodhatunk róla, hogy Hadžić, Mladić és a többi hágai vádlott csupán kifogás volt. Szerbia uniós csatlakozásának igazi feltétele Koszovó státusának megoldása – fejtegette Ljajić.
A munkaügyi miniszter nem hiszi, hogy Koszovó függetlenségének elismerését most azonnal feltételként határozzák meg Szerbia számára. Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások alakulása már most feltétel lehet – szögezte le Ljajić.
A német kancellár kedden érkezik Belgrádba. Az előzetes bejelentések értelmében többek között Boris Tadić államelnökkel, Mirko Cvetković kormányfővel, Ružica Đinđićtyel, a meggyilkolt Zoran Đinđić feleségével, valamint a Zoran Đinđić Alap ösztöndíjasaival találkozik.
JÓSZOMSZÉDI VISZONY
A hazai és külföldi elemzők legtöbbje nem hiszi, hogy egy Merkelhez hasonló konzervatív kancellár nyíltan ultimátumot fogalmaz meg Szerbia uniós csatlakozását illetően. Berlini politikai elemzők szerint Merkel a belgrádi hatalom képviselőivel elsősorban Szerbia integrációs folyamatáról, valamint a régió országai közötti kapcsolatról tárgyal majd. Németország számára világos, hogy Szerbia idén ősszel elnyeri a tagjelölti státust, az utóbbi hetek koszovói történései miatt azonban nem valószínű, hogy a csatlakozási tárgyalások időpontját is kitűzik – vélik a berlini elemzők.
– Németország állásfoglalása ismeretes a belgrádi illetékesek számára is. Berlin szemszögéből a Nyugat-Balkánon befejeződött az országhatárok meghúzása. Németország elvárja Szerbiától, hogy hozzájáruljon a régió országai közötti stabilitás megőrzéséhez. Berlin különösen fontosnak tartja Szerbia viszonyulását Koszovóhoz és Bosznia-Hercegovinához. Ugyanakkor még ha az EU legerősebb állama is állítaná Koszovóval kapcsolatban ultimátum elé Szerbiát, annak nem lenne megfelelő következménye, mivel pillanatnyilag az EU tagállamai közül még mindig nem ismerte el mindegyik Koszovó függetlenségét. Persze, ha minden EU-tagállam elismeri Koszovót, akkor megváltozna a politikai klíma – fejtegették az elemzők.
Ognjen Pribićević, Szerbia volt berlini nagykövete sem hiszi, hogy a csatlakozási tárgyalások időpontját még az idén kitűzik. Pribićević szerint az sem valószínű, hogy a német kancellár ultimátum elé állítja a belgrádi hatalmat. Merkel valószínűleg megismétli Németország eddigi álláspontját, hogy Szerbiának jószomszédi viszonyt kell kialakítania Koszovóval – tette hozzá Pribićević.
– Ennek függvényében Merkel elvárja Szerbiától, hogy Prishtinával megoldást találjanak többek között a határátkelőhelyek és vámpecsétek kérdésére, illetve a többi problémára, amelyek megnehezítik a koszovói polgárok életét – magyarázta Pribićević, aki szerint Szerbiának nem sikerült olyan státust szereznie az unió három legbefolyásosabb országában, mint Prishtinának.
IDŐZÍTETT BOMBA
Karel Schwarzenberg, Csehország külügyminisztere úgy gondolja, hogy Horvátország után a Nyugat-Balkán többi országát is be kellene fogadni az unióba. Amíg ez nem történik meg, addig az unió közvetlen közelében egy időzített bomba ketyeg – hangsúlyozta Schwarzenberg.
– A Balkán addig nem nyugszik meg, amíg az országhatárok kérdése végre nem válik jelentéktelenné. Ez csak az EU-ban valósulhat meg – fogalmazott a cseh külügyminiszter, és kijelentette, hogy országa álláspontja szerint az európai integrációt illetően a Nyugat-Balkán országai prioritást élveznek Moldáviával és Ukrajnával szemben.
Olaszország és Szlovénia külügyminiszterei tegnap közösen fogalmaztak meg levelet Brüsszelnek, amelyben felszólították az EU illetékeseit, hogy a bővítés folyamatát újból aktivizálják. A levelet Catherine Ashtonnak, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és Štefan Füle bővítési biztosnak címezték.
– A Nyugat-Balkánon megfigyelt pozitív előrelépések függvényében folytatni kellene az unió bővítését. Az EU-nak több rövid-, illetve középtávú célra kellene összpontosítania, amelyek függvényében Macedónia, Szerbia, Koszovó, Albánia és Bosznia-Hercegovina folytathatná az unió felé vezető útját. Az uniónak segítenie kellene ezeket az országokat a belső reformok végrehajtásában is – olvasható a levélben.
A szlovák Külügyminisztérium megalakított egy munkacsoportot, amely Szlovákia költségén szerbiai káderek képzését vállalja magára. A szerbiai szakkáder európai képzése már 2005-ben megkezdődött. Csak az idei év első hat hónapjában 20 szemináriumot szerveztek, amelyen több mint 511 személy vett részt. Az európai képzést elvégző személyeket később az állami adminisztrációban, a gazdaságban, bíróságokon, önkormányzatokban, médiumokban és a civil szférában alkalmazzák.
