Ha nem történt volna meg, ami megtörtént Koszovóban, akkor a mai tárgyaláson biztosan a gazdasági kérdések domináltak volna és valamilyen hivatalos megállapodást is aláírtak volna a jövőbeni beruházásokról, véli Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Kara nemzetközi kapcsolatok tantárgyának tanára.
Milanka Vučić, a Szerbiai Gazdasági Kamara németországi külképviseletének igazgatója ugyanakkor úgy véli, hogy Merkel látogatása így vagy úgy, de nagyon fontos Szerbia, illetve az egész régió számára. A kancellár látogatása ösztönözheti a németországi befektetőket, hogy többet fektessenek be Szerbiában, magyarázta Vučić, aki azt is elmondta, hogy a németországi vállalkozók körében Szabadka a legnépszerűbb célpont. Ez azért van így, mert Szabadkán az első tárgyalások megkezdésétől a vállalat vagy a gyár megnyitásáig általában csupán száz nap telik el, míg máshol ez a procedúra sokkal tovább, akár másfél évig is eltarthat, folytatta Vučić.
Merkel szerbiai utazásával a németországi üzletemberek jelzést kapnak, hogy Szerbia egy olyan ország, amelyről érdemes gondolkodni a jövőbeni beruházásokat illetően, fogalmazott Vučić, valamint hozzátette, hogy a németországi vállalkozók naponta érdeklődnek a szerbiai lehetőségek iránt. A németek számára az elektronika, az elektrotechnika és a vegyipar a legérdekesebb területek Szerbiában, magyarázta az SZGK németországi külképviseletének igazgatója, aki azt már nem tudta felmérni, hogy vajon Merkel és a szerbiai államhatalom képviselői között konkrét gazdasági tárgyalásokra is sor kerül-e ma, vagy csak általánosságban érintik majd ezt a kérdéskört.
– Az Európai Unió tagországai közül Németország Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnere. 2000 óta jelentős fellendülés volt megfigyelhető a két ország közötti árucserét illetően. Tavaly a Németország és Szerbia közötti árucsere 2 milliárd euró értékben valósult meg. Az idei év első öt hónapjában 945 millió eurót tett ki és év végéig várhatóan meghaladja a 2 milliárd eurót. A szerb oldalon még mindig nagy a külkereskedelmi mérleghiány, ugyanakkor van tér a jelenlegi mutatók kedvezőbb irányba való kitolására, hiszen a német piac hatalmas. Németországnak nagyjából 82 millió lakosa van, egy ekkora országban minden árkategóriájú és minőségű árunak van vevője. Szerbiában pillanatnyilag valamivel több mint 300 német vállalat működik, amelyek eddig 1,5 milliárd eurót ruháztak be az országba és mintegy 20 ezer munkást alkalmaznak. Ezzel Németország a harmadik helyet foglalja el Szerbiában a külföldi befektetések mértékét illetően – foglalta össze Vučić.
Merkel, aki tegnap este érkezett Belgrádba, ma először Ružica Đinđićtyel, a meggyilkolt Zoran Đinđić kormányfő feleségével, valamint a Zoran Đinđić Alap ösztöndíjasaival találkozik, majd ezután ül tárgyalóasztalhoz Boris Tadić szerb államfővel és Mirko Cvetković miniszterelnökkel.
ISMERETESEK A FELTÉTELEK
Merkel a közelmúltban közölte, hogy az EU egyes tagállamaiban jellemző gazdasági válság, illetve eladósodás nem befolyásolja a Nyugat-Balkán országainak uniós perspektíváját.
– A Nyugat-Balkán minden országa számára megnyitottuk az ajtót, amelyen keresztül beléphetnek az EU-ba. Az, hogy Görögországnak, Írországnak és Portugáliának nehézségei vannak, még nem jelenti azt, hogy más országoktól megtagadjuk az európai jövőt. Minden attól függ, hogy a csatlakozni kívánó országok teljesítik-e majd a meghatározott feltételeket. Fontos, hogy Szerbia együttműködjön Koszovóval, hogy Bosznia-Hercegovina végre megoldja a kormánya kérdését, és hogy Macedónia megoldja a Görögországgal fennálló nézeteltérését. Minden ország hozzájárulhat az eurózóna stabilitásához. Vegyük példának Észtországot és Lettországot, amely országok igyekezetüknek köszönhetően hozzájárultak Európa stabilitásához – fogalmazott egy korábbi alkalommal Merkel. Peter Weiß, a német Bundestag délkelet-európai kérdésekkel megbízott csoportjának a vezetője, a hatalmi Kereszténydemokrata Unió tagja nagyon fontosnak minősítette Merkel szerbiai látogatását. Weiß szerint a kancellár felszólítja a szerb államhatalmat, hogy minél előbb rendezzék a Koszovóval fennálló problémákat.
– Németország mindig is támogatta Szerbia európai integrációját. Berlin díjazza, hogy Szerbia kiszolgáltatta a hágai vádlottakat. Ugyanakkor az EU nem engedheti meg, hogy Ciprus esete megismétlődjön. Ez azt jelenti, hogy Szerbiának csak akkor lesz európai jövője, ha megoldja a közte és Koszovó közötti nehézségeket – összegezte Weiß.
Hasonlóképpen nyilatkozott a belgrádi Politika napilapnak Wolfram Maas, Németország belgrádi nagykövete, aki azért azt is leszögezte, hogy Szerbia európai útján a jövőben nem merülnek fel újabb kikötések. Németország nem szab havonta újabb feltételeket, hangsúlyozta Maas, valamint hozzátette, hogy a csatlakozás feltételei az 1995-ben megfogalmazott koppenhágai kritériumrendszerben szerepelnek. A csatlakozni óhajtó országoknak ezeknek a feltételeknek kell megfelelniük, erősítette meg Maas.
– Technikailag kivitelezhető lenne, hogy Szerbia év végéig a tagjelölti státust is elnyerje és a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját is megtudja. Ugyanakkor ez egy nagyon ambiciózus elképzelés. Évek óta segítünk Szerbiának az EU-hoz való közeledésben. Ennek ellenére tisztában kell lenni azzal is, hogy bizonyos procedúrák végrehajtásához időre van szükség. Koszovót illetően tudni kell, hogy a jövendőbeli tagállamoktól elvárjuk, hogy képesek legyenek egymással együttműködni és jószomszédi viszonyt kiépíteni. A jószomszédi viszony pedig azt jelenti, hogy a nyitott kérdéseket, az emberek mindennapjait megnehezítő kérdéseket békés eszközökkel, illetve párbeszéddel oldják meg. Németország álláspontja Koszovóval kapcsolatban világos. Koszovót elismertük független államként – nyilatkozta Maas.
HORVÁTORSZÁG BARÁTJA
Angela Merkel Horvátország nagy barátja, nyilatkozta még a kancellár Zágrábba való érkezése előtt Ivo Josipović horvát államfő, aki szerint Horvátországra úgy tekintenek az unióban, mint a régió többi országának példaképére.
Merkel az előzetes bejelentések értelmében a horvát államvezetőkkel is többek között a két ország közötti gazdasági együttműködés fokozásáról tervezett beszélni.
– Mindig lehet többet tenni. Most, amikor Horvátország szinte már az EU tagja, még biztosabb beruházásokra van lehetőség az országban – nyilatkozta korábban Merkel.
A német kormány sajtófelelőse néhány nappal ezelőtt azt is bejelentette, hogy Merkel egyrészt Horvátország függetlenségének 20. évfordulója alkalmából, másrészt pedig a csatlakozási tárgyalások sikeres lezárása miatt kíván gratulálni a horvát államhatalomnak. Németország volt az első ország, amely elismerte Horvátország függetlenségét.
Ugyanakkor Peter Weiß elmondta, hogy Németország és Európa aggodalomba esett, amikor Jadranka Kosor horvát kormányfő a Vihar felszabadító hadművelet évfordulóján üdvözölte a háborús bűnök elkövetése miatt Hágában első fokon elítélt Gotovinát és Markačot.
Merkel és a horvát államvezetés tárgyalásáról lapzártánkig nem érkezett jelentés.
