2024. november 26., kedd

Egyértelmű német üzenet

Angela Merkel: A szerb államhatalom vagy megoldja Koszovó kérdését, vagy elfelejtheti az uniós csatlakozást

Angela Merkel Boris Tadićnak: Belgrádnak dűlőre kell jutnia Prishtinával (Fotó: Beta/AP)

Szerbiának az Európai Unióban a helye – talán mindkét fél részéről ez volt az egyik legfontosabb megállapítása az Angela Merkel német kancellár és a Boris Tadić szerb államfő közötti keddi találkozónak. Ahhoz azonban, hogy Szerbia csatlakozhasson az európai családhoz, még van tennivaló, többek között a koszovói helyzet békés rendezése, szögezték le immár sokadszorra. Érdekes, hogy a Merkel–Tadić találkozóról meglehetősen eltérő hangnemben tudósított a szerbiai, illetve a németországi sajtó.

Németország azt szeretné, ha Szerbia csatlakozna az EU-hoz, ez azonban többek között csak akkor lehetséges, ha eredményes lesz a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalássorozat, nyilatkozta Angela Merkel a Boris Tadićtyal folytatott beszélgetést követően megrendezett sajtótájékoztatón.

– Úgy véljük, hogy Szerbiának az unióban a helye. Elismerjük és megköszönjük a bátorságot, amelyről a szerb államhatalom tett tanúbizonyosságot az európai integráció során. Többször is rámutattunk, hogy Németország elismerte Koszovó függetlenségét, Szerbia ellenben ezt nem tette meg. Ez egy olyan helyzet, amelyet illetően előrelépés szükséges. Eredményekre van szükség a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban és fel kell számolni a prishtinai államhatalommal párhuzamos struktúrákat Koszovóban – összegzett Merkel.

Újságírói kérdésre, hogy mit gondol a prishtinai központi hatalom azon közelmúltbéli kijelentéséről, hogy a Belgráddal folytatott egyeztetés következő köre előtt ismét különböző akciók végrehajtására lehet számítani Észak-Koszovóban, Merkel azt válaszolta, hogy éppen az egyoldalú intézkedések végrehajtásának megakadályozása miatt van szükség a párbeszéd folytatására.

Egy nappal korábban Zágrábban hasonlóképpen nyilatkozott a német kancellár: „A Nyugat-Balkán minden országa az EU tagjává válhat, amennyiben teljesítik a meghatározott feltételeket.”

Nagyon bonyolult kérdésekkel vagyunk kénytelenek szembesülni, az egyik ilyen kérdés Koszovó, hangsúlyozta Boris Tadić a Merkellel folytatott beszélgetés után. Szerbiának nincsenek olyan illúziói, hogy konfliktusokat vihet az unióba, magyarázta Tadić, valamint leszögezte, hogy az ország minden Nyugat-Balkánt érintő problémát szeretne megoldani.

Tadić arra is felhívta a német kancellár figyelmét, hogy úgy tűnik, Prishtina továbbra is egyoldalú akciókkal igyekszik megváltoztatni a valóságot a terepen. Ezért került sor a ROSU különleges koszovói rendőrségi alakulat akciójára is, folytatta Tadić.

– A 2004-es erőszakhullám miatt nagyon megváltozott a lakosság etnikai összetétele Koszovóban. Ma már nem élnek azokon a területeken szerbek, ahol korábban éltek. A napokban Prishtinában ismét egyoldalú akciók végrehajtását emlegették. Határozott állásfoglalást várunk az EU illetékeseitől. Számunkra elfogadhatatlan, hogy azokat jutalmazzák meg, akik erőszakot hajtanak végre – fogalmazott Tadić.

A szerb államfő biztosította Merkelt, hogy Szerbia folytatni kívánja a megkezdett párbeszédet Prishtinával, mivel csak dialógus által lehet hosszú távú és fenntartható eredményt elérni. Szerbia megoldásokat szeretne, nem kívánja befagyasztani a konfliktust, szögezte le Tadić.

– Szerbia szeretné, ha ismét szabaddá válna az áruforgalom. Ugyanakkor Szerbiának van alkotmánya, vannak törvényei és őrzi országa integritását. Szerbia nem kíván más elbánásban részesülni az európai integráció során. Szerbia ugyanazoknak a mércéknek kíván megfelelni, mint a többi ország. A régión belüli együttműködés a szerb politika egyik központi eleme. Az EU sohasem lesz teljes, ha a Nyugat-Balkán országait nem integrálják – foglalta össze Tadić.

A szerb államfő örömét fejezte ki Horvátország hamarosan megvalósuló uniós csatlakozása kapcsán és közölte, hogy ugyanilyen örömmel tölti majd el, ha a régió többi országa is integrálódik az unióba.

– Ugyanakkor ismét szeretném nyomatékosítani: kérjük, hogy Szerbia esetében ugyanazok az elvárások és elvek legyenek döntőek a csatlakozás szempontjából, mint a többi ország esetében – hangsúlyozta a szerb államfő.

Merkel tegnap reggel a belgrádi Hyatt hotelben Ružica Đinđićtyel, a meggyilkolt Zoran Đinđić feleségével és a Zoran Đinđić Alap ösztöndíjasaival találkozott. A Tadićtyal való találkozót követően a német kancellárt Mirko Cvetković kormányfő fogadta. Ezen a találkozón a szerb kormány több képviselője is jelen volt.

Vesna Pešić független köztársasági parlamenti képviselő szerint elképzelhető, hogy Tadić valamiféle kevésbé feltűnő módon vonja majd ki Szerbiát Koszovóból, illetve kevésbé feltűnő módot talál a koszovói realitás elismerésére. Pešić úgy véli, hogy a következő választások után az EU biztosan még kifejezettebb nyomást gyakorol Szerbiára Koszovó függetlenségének elismerését illetően.

Szerbia csak akkor áll majd valójában készen az EU-csatlakozásra, ha végleg lezárja országhatárainak kérdését, szögezte le Pešić, valamint hozzátette, hogy a szerb nacionalizmust teljesen le kell győzni, ellenkező esetben semmi sem lesz Szerbia európai jövőjéből.

A független képviselő szerint Szerbia továbbra is megbolygatja a régió stabilitását.

– Bosznia-Hercegovinában Szerbia tartja életben a megosztottságot, Montenegróban pedig olyan tévhiteket kelt életre, hogy az ország egyszer ismét Szerbiához tartozhat majd. Az ilyen jellegű magatartás egyik legfontosabb generátora a szerb pravoszláv egyház és az ellenzék. Szerbiának semmi érdeke sem fűződik ehhez a magatartáshoz, hiszen az átlag szerbiai a legnagyobb szegénységben él. Olyan területekről van szó, amelyek az egyháznak fontosak, ezért is annyira nehéz ezeket a nacionalista ötleteket kiirtani. Közelednek a választások, a politikusok minél több szavazatot szeretnének és ezért van szükségük most minél inkább az egyházra, amely Szerbiában a legfontosabb intézmény – magyarázta Pešić.

A prishtinai államhatalom szerint egyébként Merkel belgrádi látogatásának üzenete egyértelmű. A szerb államhatalom vagy az elvárásoknak megfelelően jár el, vagy nem csatlakozhat az unióhoz, jelentették ki a koszovói kormány képviselői.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás