Egy nappal Angela Merkel belgrádi villámlátogatása után a szerb politikum továbbra is elemzi a német kancellár üzenetét. A hatalmi koalíció berkeiből tántoríthatatlanul igyekeznek finomítani a konzervatív német kancellár Koszovóval kapcsolatos állásfoglalását. Az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt szerint végre őszintén ki kell mondani: Szerbia csak akkor csatlakozhat az EU-hoz, ha lemond Koszovóról.
Vuk Jeremić szerb külügyminiszter tegnap elégedettségéről számolt be, amiért Németország, Merkel elmondása szerint, támogatja Szerbia európai integrációját. Ugyanakkor Jeremić elismerte, hogy Belgrád és Berlin valóban nem értenek egyet Koszovóval kapcsolatban. Németország és Szerbia álláspontja ezzel a témával kapcsolatban Merkel látogatása után sem került egymáshoz közelebb, szögezte le Jeremić, valamint hozzátette, hogy a két ország egyedül azzal kapcsolatban képvisel azonos álláspontot, hogy Koszovó területén meg kell őrizni a békét, illetve hogy az egyoldalú akciók csak gátolják a problémák megoldását.
Fokozni a tárgyalásokat Prishtinával, az EULEX számára Koszovó egész területén lehetővé tenni a munkát és felszámolni a párhuzamos szerb struktúrákat Koszovóban – ez volt nagyjából Merkel követelése, amit egyértelműen, ködösítés nélkül adott a belgrádi hatalom képviselőinek tudtára.
Ivo Visković, Szerbia berlini nagykövete szerint a belgrádi hatalmat nem lepte meg Merkel, illetve Németország álláspontja. Merkel korábbi kijelentéseiből már sejteni lehetett mindezt, egyedül az volt meglepő, hogy a kancellár ennyire nyíltan követelte a szerbiai intézmények felszámolását Koszovóban, véli Visković.
– A szerb államvezetés ebben a pillanatban nem tehet eleget Merkel kérésének. Németországnak megvannak a saját számításai. A német államvezetés valószínűleg azt hitte, hogy Szerbia az EU-csatlakozás miatt majd minden téren enged. Mi időben figyelmeztettünk mindenkit, hogy Koszovóval kapcsolatban nem engedünk, a német fél ennek ellenére kitart határozott állásfoglalása mellett – fogalmazott a nagykövet.
Visković elmondta, hogy a német illetékesekkel folytatott eddigi beszélgetések alkalmával többször is emlékeztetett arra, hogy Nyugat-Németországnak annak idején húsz évre volt szüksége ahhoz, hogy valamiféle megközelítőleg normális kapcsolatot építsen ki Kelet-Németországgal. A húsz év alatt egyik ország sem ismerte el a másikat, szögezte le Szerbia berlini nagykövete, aki egyben csodálkozásának adott hangot, amiért Németország most olyasmit kér Szerbiától azonnal, amire saját maga csak 20 év elteltével volt képes.
Ognjen Pribićevićet, Szerbia volt németországi nagykövetét szintén nem lepte meg Merkel belgrádi fellépése. „Attól tartok, hogy Szerbia egy nagyon nehéz időszak elé néz” – hangsúlyozta Pribićević, majd a következőképpen folytatta: „Úgy vélem, hogy az elkövetkező időszakban egyre gyakrabban érkeznek majd a Merkel üzenetéhez hasonló követelések Londonból, Brüsszelből vagy Washingtonból. Kiemelkedő diplomáciai tehetségre lesz szükségünk, hogy megoldjuk a szóban forgó kérdést. Mindez hatványozottan vonatkozik Észak-Koszovóra.”
A kedden elhangzó üzenetek elég magas szintről érkeztek, nyugodtan tekinthetjük ezeket Brüsszel nem formális állásfoglalásának, véli Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora, aki szerint egyértelmű a dolog: vagy EU, vagy Koszovó. Merkel nyilatkozatából világossá vált, hogy az unió Ahtisaari tervének a végrehajtásához ragaszkodik, szögezte le Simić. Szerbiának most mielőbb el kell gondolkodnia azon, hogy vagy folytatja eddigi Koszovó-politikáját, vagy módosítja azt, amennyiben csatlakozni kíván az EU-hoz, fejtette ki a folytatásban Simić.
Az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt elnöke, Vojislav Koštunica szerint Merkel látogatása után mindenki számára egyértelművé vált, hogy az európai integráció feltétele Koszovó. Mostantól egyetlen szerbiai politikus sem fordíthatja el a fejét az igazság elől, hangsúlyozta Koštunica, a folytatásban pedig megállapította, hogy az EU-tagság ára világos: Szerbiának országa területének egy részével kell fizetnie.
Az, aki továbbra is úgy gondolja, hogy az EU-tagság bármilyen magas árat megér, annak becsületesen ki kell állnia a polgárok elé és ezt nyíltan ki kell mondania, szögezte le Koštunica.
– Eljött az idő, hogy Szerbia magával, illetve az ország fejlesztésével kezdjen el foglalkozni, valamint az egyenrangúság elvét szem előtt tartva együttműködjön a többi országgal. Ennek kellene az ország főbb célkitűzéseinek lennie és nem az EU-csatlakozásnak – véli Koštunica.
| Kosor: Szerbia fogadja el Merkel állásfoglalását A Prishtinába látogató horvát kormányfő az országa és a Koszovó közötti kapcsolat elmélyítését is kilátásba helyezte Jadranka Kosor, Horvátország kormányfője, aki tegnap Prishtinába látogatott, közölte, hogy Zágráb egyetért Merkel állásfoglalásával. Szerbiának fel kell számolnia párhuzamos struktúráit Koszovóban, nyilatkozta Kosor, valamint hozzátette, hogy Szerbia még a tagjelölti státust sem nyerheti el, ha nem old meg bizonyos Koszovóval kapcsolatos kérdéseket. 
Kosor és Hashim Thaçi koszovói kormányfő tegnap több kétoldalú megállapodást is aláírt. A két kormányfő a tárgyalás után megtartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a két ország a jövőben gazdasági és egyéb területeken is fokozza az együttműködést. |
