2024. november 26., kedd

Néphagyomány és polgári kultúra

Takács Márta: Népkörösnek lenni életforma

Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központnak a Kisebbségekért Díj Külföldi Magyarságért Tagozat kitüntetést adományozta. Idén tíz díjazott volt a határon túli magyarok köréből, ketten Vajdaságból. Az egyik díjat a szabadkai Népkör MMK kapta. A díjat a Népkör MMK elnöke, dr. Takács Márta a tagság, az elnökség és a vezetők képviselőjeként vette át, ünnepélyes keretek között a Parlament Delegációs termében, 2011. augusztus 19-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől, illetve Répás Zsuzsanna helyettes államtitkártól.

A Népkör MMK 140. évadjába lép, a múltról, a jelenről, a jövőről és a díjról beszélgettem dr. Takács Márta elnökkel és Bodrogi Béla igazgató-főtitkárral.

Takács Márta: – Büszkék vagyunk rá, mert nagyon sok embert megkérdeztek, hogy a díjazott valóban megérdemli-e az elismerést. Sajnálom, hogy átadáskor a Népkörből nem lehettek ott mindannyian, akiknek a munkáját a díjjal elismerték. A csapatot, amelyik a napi működésről teljes odaadással gondoskodik, Bodrogi Béla, Bodrogi Hajnalka, Juhász Gábor, Brezovszki Tamara és Brezovszki Roland alkotja, de kiemelnék minden szakosztályvezetőt, akik felvállalták, hogy összefogják és animálják a tagságunkat. Az elnökség tagjai is igyekeznek saját hatáskörükben mindent megtenni, hogy a sikeres munkához a feltételek adottak legyenek. Ezt úgy éljük meg, hogy népkörösnek lenni életforma, és ennek szellemében szeretnénk tovább tevékenykedni, a 140. évadra készülve.

Bodrogi Béla: – Meglepett a díj, örültem már az előterjesztésnek is, habár nem a díjakért végezzük a munkánkat. Egy egészséges megszállottság motivál bennünket, amire a családjaink is rááldozták az életüket, mert csak megszállottan és szeretetből lehet űzni ezt az életformát. Ennek a munkának ugyanis nincs munkaideje, napi huszonnégy óráig tart, nincsenek ünnepek és gyakran nyaralások sem, de cserébe sok szép pillanatot kapunk. Szép az, amikor a szakosztályaink díjakat kapnak megmérettetéseken, és az utóbbi tíz évben majdnem mindig dobogósok lettünk.

Milyen fellendülést hozott az elmúlt tíz év a Népkörnek?

Bodrogi Béla: – A Népkör MMK előző elnök asszonyunk, az elhunyt dr. Kern Katalin idejében fontos döntések sorát hozta meg. Ennek fő állomásaként 2000-ben a Népkör lett megbízva a Durindó és a Gyöngyösbokréta megszervezésével, amit a fent említett csapat bonyolított le nagyon sikeresen. Ezen felbuzdulva döntött úgy az elnökségünk, hogy minden szakosztály élére fiatal, szakavatott osztályvezetőt tesz. Senki sem várt azonnali csodát, de az elmúlt tíz évben bebizonyították, hogy képesek jó eredményeket elérni és nagyszámú tagságot megmozgatni. 2000-ben alakult meg saját zenekarunk is, a Juhász zenekar. Muszáj megemlítenem dr. Szöllősy Vágó Lászlót és az elhunyt Szöllősy Vágó Veronikát, mert ők tényleg példaértékűen foglalkoztak a fiatalokkal. Laci bácsitól megtanulhatjuk, milyen pozitív értelemben fanatikusnak lenni, mert ő ilyen módon működik a művelődési életben. A Népkör 2002-ben kapta meg a Pro Urbe-díjat, és abban az évben szerveztük meg először az Interetno Fesztivált, amely egynapos volt. Onnantól kezdve minden évben harcoltunk érte. Később, 2007-ben Juhász Gábor is megkapta a Pro Urbe-díjat, és persze most a Népkör a Kisebbségekért Díjat.

Idén a Népkör a 140. évadát kezdi meg, mondhatni, hogy ez a díj egyfajta koronája az eddigi működésnek?

Takács Márta: – Csodálatra méltó, hogy egy művelődési közösség, dacolva a történelmi viharokkal, eddig fennmaradt, és ezt Semjén Zsolt is kiemelte a díjátadón. Az elnevezések ugyan különbözőek voltak – közösség, kultúrközpont stb. – de az, hogy Népkör megmaradt. A történelmi áttekintéssel kapcsolatban készül egy monográfia, ami összefoglalja az elmúlt 140 évet. Hiányzott már egy olyan reprezentatív kiadvány az életünkről, amivel büszkélkedhetünk, például ha elmegyünk valahova és fontos művelődési intézmények képviselőivel találkozunk határon innen és határon túl. Márpedig erre folyamatosan sor kerül. Erre a kapcsolatrendszerre, a Népkörnek a vajdasági művelődési közösségben, a hagyományőrzésben és a nemzeti identitástudatban betöltött szerepére figyeltek fel azok is, akik díjra javasolták a Népkört. Ez fontos számunkra, mert azt jelenti, hogy sokan ismerik a munkánkat, és tudják, mi történik a Népkörben.

El is értünk egy lényegbevágó kérdéshez. Mi zajlik a Népkör falai közt?

Takács Márta: – A Népkörben működnek ún. állandó szakosztályok és továbbra is betölti azt a szerepet, amit már korábban felvállalt. Az elmúlt időszakban a néptánc, a hagyományőrzés fontos szerephez jutott a Népkörben. A néptáncosok mellett természetesen a népzenei szakosztálynak is fontos szerep jut, élükön a Juhász zenekarral és a Szalagfűző kórussal, de a többi szakosztály is nagyon aktív. Kiemelném a Boros György által vezetett képzőművészeti szakosztályunkat is, egész évben sok pályázaton vesznek részt, gyerekekkel és felnőttekkel is foglalkozik. Fő mozgatórugója az Interetno Ex Libris rendezvényének. Megint van színjátszócsoportunk és kórusunk, berkeinkben fotóklub működik és a Vajdasági Magyar Művelődési Központ. Kiemelném a Fenyvesi Margit által vezetett kézimunkázóinkat, akik csendben, de gyönyörűen dolgoznak és kiváló eredményeket érnek el. Külön figyelmet szentelünk az Aranykapu játszóháznak, amit Bodrogi Hajnalka élesztett fel. Fontosnak tartjuk, mert a gyerekek már óvodáskorukban eljönnek és megismerik az ún. népkörös életformát. Akik pedig huzamosabb időt töltenek nálunk, szívesen visszajárnak és érzik a közösségi légkört, ami áthatja Népkört.

Bodrogi Béla: – Bodrogi Hajnalka ötleteivel, gyönyörű meglátásaival, jó megérzéseivel és szervezési készségével, kedvességével sokat segít a Népkör mindennapjaiban. Ez vonatkozik a többi kollégára is, Juhász Gábor nem csak zenekari vezető, sokat dolgozik a pályázatok körül, és az elszámolásoknál. Oroszlánmunkát végez Brezovszki Roland és Tamara is.

Az elmúlt években milyen újabb szakosztályokkal bővült a Népkör?

Bodrogi Béla: – Három éve újból van egy sikeres gyermekszínjátszó csoportunk, a Fabula Rasa Gyermekszínjátszó Grund, amit Greguss Zalán és Ralbovszki Csaba vezet. Csupán néhány hónap tevékenykedés után készítették el A dzsungel könyvét, még én is meglepődtem. Azóta is sikeresek.

A Népkör tánccsoportjának fellépése Szabadkán az Interetno fesztiválon (fotó: Molnár Edvárd)


Mely események, műsorok, fesztiválok színesítik a Népkör mindennapjait?

Takács Márta: – Tizedik alkalommal szerveztük meg az Interetno Fesztivált, július elején tartottuk meg a Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekverseny gáláját. Ezek több hónapos munkát igénylő vállalások voltak. Szeptemberben tagtoborzással indulunk. A Népkör hete októberben most különösen ünnepélyes lesz, de ezt az egész évadot igyekszünk gazdagabbá tenni. Nagyon népszerű mostanában a kötetlen, hangulatos Népkör caffé, a Juhász zenekar által szervezett táncházak, meghitt a karácsonyi műsorunk és vidám az évadzárónk. Amikor még marad idő és energia, akkor bálokat szervezünk. Fontos, hogy az emberek barátkozzanak, és hogy a Népkörben barátkozzanak. Az is fontos, hogy Kosztolányi városában a népi hagyományőrzés mellett a polgári hagyományokat is ápolja a Népkör, ez a díjátadón is elhangzott.

Bodrogi Béla: – Szeretnénk még több fiatalt toborozni, mert az elmúlt időszak megmutatta, hogy minden szakosztályunk szép eredményeket ért el. A Népkör valóban egyik világítótornya a magyar kultúrának. Nagyon fontos az, hogy ne felejtsük el a múltunkat, tudjuk, hol a helyünk a jelenben és mit szeretnénk elérni a jövőben.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás