2024. július 18., csütörtök

A hatóságok erőszaktól tartanak

Újabb rendőrségi szakszervezet ellenzi az idei büszkeségnapi felvonulás megtartását – A rendőrök szerint idén a tavalyihoz hasonló rombolás zajlik majd le
A megoldás nem a nagyobb erőszak bevetésében keresendő – mondják a rendőrök (Fotó: Ótos András)

Az újvidéki rendőrségi szakszervezetek egy csoportjának hétvégi tiltakozása után kedden a Szerbiai Rendőrség Független Szakszervezete szólalt fel az október 2-ra tervezett büszkeségnapi felvonulás megtartása ellen. A felvonulásnak nem szabad lezajlania, mivel az komoly biztonsági kockázatot jelent nemcsak a rendőrök, hanem a polgárok számára is – olvasható a független szakszervezet aktuális közleményében.

Momčilo Vidojević, a Szerbiai Rendőrség Független Szakszervezeténekelnöke ebben a pillanatban úgy méri fel, hogy az LGBT közösség idei felvonulásakor legalább annyira komoly incidensekre, ellentüntetésre kerülhet sor, mint tavaly, amikor több mint 140 rendőr sérült meg a belgrádi zavargásokban – hangzott el a szakszervezet tegnapi sajtótájékoztatóján. Más rendőrségi szakszervezetek korábban azt is kijelentették, hogy tagjaik a melegfelvonulás napján sztrájkolnak, illetve megtagadják a szolgálatot. Vidojević egyelőre nem nyilatkozott a független szakszervezet ehhez kapcsolódó álláspontjáról.

Újságírói kérdésre, hogy abban az esetben, ha a rendőrség engedélyt kapna drasztikusabb intézkedések megtételére egy esetleges zavargás résztvevői ellen, a szakszervezet elnöke a következőket válaszolta: „A megoldás nem a nagyobb erőszak bevetésében keresendő. Azt kellene kieszközölni, hogy ne is kerüljön sor erőszakra, mivel azok is polgárok, akik támadnak, és azok is polgárok, akiket a támadás ér, a rendőrök pedig a két front között vannak. Fontosnak tartjuk, hogy az ország biztonsági struktúrái mérjék fel a felvonulás biztonsági kockázatát.”

Miloš Jelenković, a szakszervezet egy másik képviselője szintén fontosnak tartja, hogy az illetékesek felmérjék a büszkeségnapi felvonulás biztonsági kockázatát. A felmérésnek pontosnak és alaposnak kell lennie – szögezte le Jelenković, valamint hozzátette, hogy amennyiben a felmérés értelmében a felvonulás túlságosan nagy biztonsági kockázatot jelent, akkor annak megtartását meg kell tiltani. Nem értjük, hogy miért nem lehet megtiltani a felvonulás megtartását – tette fel a kérdést Jelenković.

– A független szakszervezet tagjai a hatályos törvények értelmében járnak el. Ez többek között azt jelenti, hogy ha veszélybe kerül a biztonságuk a munkahelyen, akkor addig felfüggesztenek mindenféle munkatevékenységet, amíg a munkaadó a veszélyeztető faktort fel nem számolja – hangsúlyozták a szakszervezet képviselői.

Szerbiában az LGBT közösség világszerte hagyományosnak számító büszkeségnapi felvonulása az utóbbi két évben rendszeresen került a közvélemény és a sajtó figyelmének középpontjába. Két évvel ezelőtt az utolsó pillanatban mondták le a szervezők az eseményt, mert a Belügyminisztérium a biztonsági kockázatra hivatkozva nem engedélyezte, hogy a homoszexuálisok Belgrád központjában vonuljanak fel. Ehelyett Újbelgrádban ajánlottak fel számukra egy zárt területet a rendezvény megtartására. Az LGBT közösség és képviselőik ezt azonban nem tartották elfogadható opciónak.

Tavaly október 10-én került sor az első szerbiai büszkeségnapi felvonulásra. Egész Szerbiából érkeztek a rendőrök autóbuszokkal a fővárosba, végül több mint 5 ezer rendőr felügyelte a rendet Belgrád központi utcáin, ám a zavargásokat még így sem sikerült meggátolni. Igaz, hogy az LGBT közösség mintegy ezer felvonuló képviselőjéből senki sem sérült meg, de a több mint 6 ezer ellentüntető szétverte Belgrád központjának egy részét, gépkocsikat rongáltak meg, valamint a DP, az LDP és az SZSZP irodáit, az SZRTV székházának bejáratát is „megtámadták”. Az anyagi kár több millió euróra rúgott, 140 rendőr és nagyjából 20 huligán pedig megsérült. A rendőrség több mint 250 személyt állított elő, közülük nagyjából 150 ellen indult bírósági eljárás.

Már kezdettől fogva úgy tűnt, hogy a zavargások hátterében az Obraz szélsőjobboldali szervezet áll, végül a belgrádi Felső Bíróság idén áprilisban Mladen Obradovićot, az Obraz vezetőjét a zavargások megszervezése miatt első fokon két év börtönbüntetésre el is ítélte. A másik 13, a szervezésben való részvétellel terhelt személy börtönbüntetése 8 hónapos és másfél éves elzárás között alakult.