Lezajlott az első komolyabb nyomozási akció annak az albán rendőrnek a meggyilkolása kapcsán, akit július végén lőttek le Észak-Koszovóban. Az EULEX bejelentette, hogy a jövőben több hasonló akcióra kell számítani Észak-Koszovóban. A szerb államhatalom vegyes érzelmekkel fogadta a fejleményeket. Ivica Dačić belügyminiszter és Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter nehezményezik, hogy a szerbek elleni bűncselekményeket nem vizsgálják ki a nemzetközi közösség Koszovóban állomásozó erői, Boris Tadić államfő pedig megállapította, hogy Hashim Thaçi koszovói kormányfő erőszakot szít sajtónyilatkozataival.
Az EULEX és koszovói rendőrség munkatársai a KFOR erőinek felügyelete mellett szerda reggel négy házat kutatott át az észak-koszovói Župcéban. A nemzetközi és a koszovói hatóságok annak a koszovói albán rendőrnek a meggyilkolása kapcsán nyomoznak, akit akkor lőttek le, amikor a ROSU különleges koszovói rendőrségi alakulat július végén a jarinjei és a brnjaki határátkelőhely elfoglalásának megkísérlése után visszavonulóban volt Prishtina felé. A rendőrség a tegnapi akció során több bizonyítékot, többek között egy lőfegyvert foglalt le.
– Az EULEX megerősítheti, hogy eddig hat letartóztatási parancs került kiállításra a szóban forgó ügyben. A jövőben is számítani lehet hasonló akciókra, nemcsak a ROSU különleges alakulat tagjának a meggyilkolásával, hanem az utóbbi hetekben az észak-koszovói szerb falvakban történt erőszakos cselekményekkel kapcsolatban is – nyilatkozta Irina Gudeljević, az EULEX sajtófelelőse. Gudeljević felkérte az északi régióban élő szerbeket, hogy tartsák tiszteletben a jogállamiság elveit és ne akadályozzák a nyomozást.
A RÉSZREHAJLÁS ELLEN
Az akció híre megosztotta a szerbiai politikumot. Ivica Dačić szerb belügyminiszter szerint a KFOR és az EULEX erői szükségtelen erőszakot alkalmaztak az akció során, míg Boris Tadić államfő részben üdvözölte az eseményt.
Dačić felszólította a nemzetközi erőket, hogy a szerbek meggyilkolásával kapcsolatban is hasonló erélyességgel járjanak el.
– Senki sem kérdőjelezi meg az EULEX jogosultságát hasonló akciók végrehajtására. Mi csak azt szeretnénk, hogy a KFOR és az EULEX hasonló határozottsággal kezdje meg letartóztatni a szerbek, mondjuk a goraždevaci szerb gyermekek meggyilkolásával gyanúsított személyeket. Felszólítom az EULEX és a KFOR erőit, hogy ne legyenek részrehajlóak. Ellenkező esetben, illetve ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy az EULEX és a KFOR egyoldalú akciókat hajt végre, ami nem járul hozzá a szerb nemzetiségű polgárok bizalmának a felépítéséhez. Fontos, hogy a nemzetközi erőkben mindenki megbízzon, a koszovói albánok, de a szerbek is. A szerb állam kész a nemzetközi erőknek segíteni mindenféle erőszak elleni küzdelemben – magyarázta Dačić.
A belügyminiszter szerint fontos pontosítani azzal kapcsolatban, hogy ki mit ért a bűnözés fogalma alatt. Dačić úgy véli, hogy a prishtinai központi hatalom megkérdőjelezhető módon értelmezi a bűnözés fogalmát. Ha azokkal bánnak bűnözőként, akik a prishtinai hatalomtól eltérő politikai nézeteket képviselnek, akkor az csak alibi keresése Észak-Koszovó megtámadásához, szögezte le Dačić.
Tadić támogatóbb hangnemben nyilatkozott az EULEX és a KFOR akciójáról, de azt azért hozzátette, hogy az akció csak abban az esetben elfogadható, ha annak a bűnözés elleni küzdelem a célja. Az is fontos, hogy a nemzetközi erők mindig státusfüggetlenek maradjanak, hangsúlyozta Tadić, valamint hozzátette, hogy a nemzetközi erők már biztosították arról, hogy a tegnapi akció egyedül a bűnözés elleni küzdelem céljából történt.
„THAÇI NYILATKOZATAI ERŐSZAKOT SZÍTANAK”
A szerb államfőt sokkal inkább aggasztják Hashim Thaçi koszovói kormányfő nyilatkozatai, hogy az észak-koszovói szerb intézmények terrorista szervezetekkel vannak kapcsolatban. Tadić úgy véli, hogy az ehhez hasonló kijelentések csak erőszakot szítanak. Ennek ellenére a szerb államhatalom nem reagál erőszakkal vagy válságot eredményező lépésekkel ezekre a sajtónyilatkozatokra, tette hozzá Tadić.
– A prishtinai hatalom nem immúnis a bűnszervezetekkel szemben és képtelen kiterjeszteni hatalmát Észak-Koszovóra. Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ugyanakkor hajlandó egy olyan kompromisszumos megoldásra, amely mindkét fél számára elfogadható. A Koszovó vagy Európai Unió dilemmát illetően Szerbiának a jövőbe kell néznie. Mert mi van akkor, ha az EU olyan feltételeket határoz meg Szerbiával szemben, amelyek elfogadhatatlanok, és amelyek miatt az országnak le kellene mondania identitásáról és kulturális örökségéről – fogalmazott Tadić.
Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter nem volt elragadtatva a tegnapi rendőrségi akció hírétől, mert úgy véli, hogy az akcióval az észak-koszovói szerbeket akarták megrémiszteni. Szerbia támogat minden olyan akciót, amelynek célja a bűnözés felszámolása, ugyanakkor ellenzi, hogy a szerdaihoz hasonló határozott rendőrségi erőszak csak a szerbek ellen irányuljon, hangsúlyozta Bogdanović.
– Szerbia támogatja, hogy az EULEX kivizsgálja a ROSU különleges alakulat munkatársának a meggyilkolását, mint ahogyan a jarinjei határátkelőhely felgyújtásáért felelős személyek kézre kerítését is szorgalmazza, ugyanakkor ki kell mondani, hogy a koszovói szerbek elleni bűncselekményeket eddig senki sem vizsgálta ki – tette hozzá Bogdanović.
